Csökken a búzatermelés de még így is bőven jut exportra

Címkék: búza , búzatermelés , malomipar
Csökken a búzatermelés de még így is bőven jut exportra

1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség. 

A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete, a Debreceni Egyetem AKIT, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. 2018. május 29-án tartotta meg a 25. jubileumi búzatanácskozást Debrecenben.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a malomipar helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi években nagyfokú koncentráció ment végbe az ágazatban: 1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor

a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.

Megjegyezte, a Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente.

A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója riasztónak nevezte, hogy míg 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, addig Magyarországon 30 százalékkal csökkent. Mint utalt rá, az ágazat kibocsátása 2600 milliárd forint, az összes uniós támogatás pedig 600 milliárd. Szerinte ez azt jelenti, hogy

jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne.

Ugyanakkor azt is mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből”. A versenyképesség növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását.

A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, az öntözött területek növelését, valamint a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érjék el a legjobb eredményeket.

agrarvilag.hu / MTI



Szerző
avszerkeszto

Dátum
2018-05-29


Kapcsolódó cikkek
Árpa alapú tejalternatívát árusít egy amerikai cég

Árpa alapú tejalternatívát árusít egy amerikai cég

1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.  A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete, a Debreceni Egyetem AKIT, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. 2018. május 29-án tartotta meg a 25. jubileumi búzatanácskozást Debrecenben. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a malomipar helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi években nagyfokú koncentráció ment végbe az ágazatban: 1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor

a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.

Megjegyezte, a Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente. A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója riasztónak nevezte, hogy míg 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, addig Magyarországon 30 százalékkal csökkent. Mint utalt rá, az ágazat kibocsátása 2600 milliárd forint, az összes uniós támogatás pedig 600 milliárd. Szerinte ez azt jelenti, hogy

jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne.

Ugyanakkor azt is mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből". A versenyképesség növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, az öntözött területek növelését, valamint a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érjék el a legjobb eredményeket. agrarvilag.hu / MTI
Lehetséges, hogy az alma kívül-belül piros legyen?

Lehetséges, hogy az alma kívül-belül piros legyen?

1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.  A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete, a Debreceni Egyetem AKIT, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. 2018. május 29-án tartotta meg a 25. jubileumi búzatanácskozást Debrecenben. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a malomipar helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi években nagyfokú koncentráció ment végbe az ágazatban: 1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor

a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.

Megjegyezte, a Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente. A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója riasztónak nevezte, hogy míg 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, addig Magyarországon 30 százalékkal csökkent. Mint utalt rá, az ágazat kibocsátása 2600 milliárd forint, az összes uniós támogatás pedig 600 milliárd. Szerinte ez azt jelenti, hogy

jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne.

Ugyanakkor azt is mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből". A versenyképesség növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, az öntözött területek növelését, valamint a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érjék el a legjobb eredményeket. agrarvilag.hu / MTI
Jól teljesített az őszi mézkampány

Jól teljesített az őszi mézkampány

1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.  A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete, a Debreceni Egyetem AKIT, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. 2018. május 29-án tartotta meg a 25. jubileumi búzatanácskozást Debrecenben. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a malomipar helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi években nagyfokú koncentráció ment végbe az ágazatban: 1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor

a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség.

Megjegyezte, a Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente. A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója riasztónak nevezte, hogy míg 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, addig Magyarországon 30 százalékkal csökkent. Mint utalt rá, az ágazat kibocsátása 2600 milliárd forint, az összes uniós támogatás pedig 600 milliárd. Szerinte ez azt jelenti, hogy

jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne.

Ugyanakkor azt is mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből". A versenyképesség növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, az öntözött területek növelését, valamint a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érjék el a legjobb eredményeket. agrarvilag.hu / MTI

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.