Betekintés az egyiptomi mezőgazdaság kezdeteibe

Címkék: Egyiptom , mezőgazdaság , nílus , prehisztorikus , régészet
Betekintés az egyiptomi mezőgazdaság kezdeteibe

Ősi egyiptomi település maradványaira lelt egy régészcsoport, amelynek elemzésével jobban megismerhetjük majd az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteit.

A Nílus folyó deltájában az egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport. A maradványok a fáraók kora előtti időkből, 5000 évvel ezelőttről származnak – adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.


Nagy jelentőségűek a leletek – fotó: Pinterest

A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Tell el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra.

A település egészen a fáraók második dinasztiájának a koráig (kr.e. 4200-2900) lakott volt.

– Az újkőkori felfedezések szinte ismeretlenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek – közölte Frederic Geyau, a csoport vezetője.

Az egyetlen újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt.

A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehetőséget adnak arra, hogy az első dinasztia előtt több mint 1000 évvel Alsó-Egyiptomban élt prehisztorikus társadalmakról alaposabb tudásra tegyenek szert a régészek.

A lelőhelyen talált edények, kézműves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek.

Ajmán Asmavi, az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucatnyi tárolót állati csontokkal és botanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteibe.

agrarvilag.hu / MTI



Szerző
avszerk2

Dátum
2018-09-03


Kapcsolódó cikkek
Ausztráliában az aszály miatt ötezer tevét lőttek ki

Ausztráliában az aszály miatt ötezer tevét lőttek ki

Ősi egyiptomi település maradványaira lelt egy régészcsoport, amelynek elemzésével jobban megismerhetjük majd az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteit. A Nílus folyó deltájában az egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport. A maradványok a fáraók kora előtti időkből, 5000 évvel ezelőttről származnak - adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

Nagy jelentőségűek a leletek - fotó: Pinterest

A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Tell el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra. A település egészen a fáraók második dinasztiájának a koráig (kr.e. 4200-2900) lakott volt. - Az újkőkori felfedezések szinte ismeretlenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek - közölte Frederic Geyau, a csoport vezetője. Az egyetlen újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt. A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehetőséget adnak arra, hogy az első dinasztia előtt több mint 1000 évvel Alsó-Egyiptomban élt prehisztorikus társadalmakról alaposabb tudásra tegyenek szert a régészek. A lelőhelyen talált edények, kézműves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek. Ajmán Asmavi, az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucatnyi tárolót állati csontokkal és botanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteibe. agrarvilag.hu / MTI
Szerdától ismét drágulnak az üzemanyagok

Szerdától ismét drágulnak az üzemanyagok

Ősi egyiptomi település maradványaira lelt egy régészcsoport, amelynek elemzésével jobban megismerhetjük majd az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteit. A Nílus folyó deltájában az egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport. A maradványok a fáraók kora előtti időkből, 5000 évvel ezelőttről származnak - adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

Nagy jelentőségűek a leletek - fotó: Pinterest

A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Tell el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra. A település egészen a fáraók második dinasztiájának a koráig (kr.e. 4200-2900) lakott volt. - Az újkőkori felfedezések szinte ismeretlenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek - közölte Frederic Geyau, a csoport vezetője. Az egyetlen újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt. A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehetőséget adnak arra, hogy az első dinasztia előtt több mint 1000 évvel Alsó-Egyiptomban élt prehisztorikus társadalmakról alaposabb tudásra tegyenek szert a régészek. A lelőhelyen talált edények, kézműves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek. Ajmán Asmavi, az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucatnyi tárolót állati csontokkal és botanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteibe. agrarvilag.hu / MTI
Elindult az Év Emlőse programsorozat

Elindult az Év Emlőse programsorozat

Ősi egyiptomi település maradványaira lelt egy régészcsoport, amelynek elemzésével jobban megismerhetjük majd az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteit. A Nílus folyó deltájában az egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport. A maradványok a fáraók kora előtti időkből, 5000 évvel ezelőttről származnak - adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

Nagy jelentőségűek a leletek - fotó: Pinterest

A közös kutatócsoport egy újkőkori falu maradványait tárta fel a Tell el-Szamara régészeti lelőhelyen, Kairótól mintegy 140 kilométerre északra. A település egészen a fáraók második dinasztiájának a koráig (kr.e. 4200-2900) lakott volt. - Az újkőkori felfedezések szinte ismeretlenek ebben a térségben, ezért igen nagy jelentőségűek a leletek - közölte Frederic Geyau, a csoport vezetője. Az egyetlen újkőkori település, amelyet eddig feltártak, Szaísz városa volt. A 2015 óta folyó feltárásokon gyűjtött leletek páratlan lehetőséget adnak arra, hogy az első dinasztia előtt több mint 1000 évvel Alsó-Egyiptomban élt prehisztorikus társadalmakról alaposabb tudásra tegyenek szert a régészek. A lelőhelyen talált edények, kézműves termékek kormeghatározása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Nílus deltájának lápos területein a Kr.e. 5. évezred végén telepedtek le közösségek. Ajmán Asmavi, az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője az al-Ahram honlapjának elmondta, hogy a régészek találtak egy tucatnyi tárolót állati csontokkal és botanikus maradványokkal, amelyek elemzésével betekintést nyerhetnek az egyiptomi mezőgazdaság és állattenyésztés kezdeteibe. agrarvilag.hu / MTI

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.