Világrekorder bikákat nevel az erdő Debrecen környékén

Címkék: szarvas , vad , vadállomány
Világrekorder bikákat nevel az erdő Debrecen környékén

Talán kevesen tudják, hogy a Debrecentől keletre elterülő erdőségek nagyvadállománya igen gazdag.

Otthonosan érzik magukat a dámszarvasok a Debrecen környéki területeken. Az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, így már a nagyvadállomány dominál – írja a Hajdú Online.

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

– A dámszarvas állománya kitüntetett szerepben van a gúthi erdőt is magába foglaló Erdőspuszták térségének vadgazdálkodásában; ugyanis itt ejtették el korábban azt a két dámbikát, melyek agancsa jelenleg a világranglista első két helyén áll. 2017 októberében pedig egy újabb kapitális bika került terítékre, s ha a nemzetközi trófeabírálaton is a hazai bírálat pontszámait éri el az agancsa, akkor várhatóan ezüstérmes lesz, és így elmondhatjuk, hogy

a világranglista minden dobogós helyezettje ebből a térségből származik

– mondta bizakodva Szendrei László.

A dámszarvas agancsának bírálata során kiemelt fontosságú a lapát hossza és szélessége, valamint a trófea tömege is jelentősen emeli a pontszámokat.

A szakember arról is beszámolt, hogy a Debrecentől keletre elterülő Erdőspuszták környéke korábban még főként apróvadas (fácán, mezei nyúl stb.) terület volt, az utóbbi két-három évtizedben azonban folyamatosan nőtt a nagyvadállomány, s mostanra szinte már az utóbbi dominál. Ennek oka, hogy az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, az pedig magával hozta a vadállomány összetételének módosulását is. Megjegyezte azonban, hogy a megye más részei ma is kiváló apróvadas vadászterületek.

– Az Erdőspuszták térségében ma már főként nagyvadra jönnek vadászni a külföldi és hazai vadászvendégek.

Ez kedvező piaci helyzetbe hozza a térség vadgazdálkodóit, mivel Európa legtöbb országában – és így hazánkban is – a nagyvadfajok vadászata iránt növekszik az érdeklődés

– mutatott rá Szendrei László. Mint mondta, külföldről is szívesen jönnek hozzánk vadászni, ami akkor is jelentős árbevételt ad, ha nem rekorder szarvas kerül terítékre.

A vadászatért fizetett összegben legjelentősebb tétel a trófea értéke, és bizony, ha kapitális példányt lő a vadászvendég, az akár több millió forintba is kerülhet!

Nem őshonos itt

– A dámszarvast az 1970-es évek elején telepítették az Erdőspuszta térségébe Magyarország más tájairól, így például Tolna megyéből. Mostanra 800–1000 lehet itt az egyedszámuk. A gúthi erdőtömb, mint az Alföld legnagyobb összefüggő erdős területe, nemcsak nekik bizonyult kiváló élőhelynek, hanem az időközben Romániából, természetes migráció útján megjelent gímszarvasok számára is – idézte fel Szendrei László.

Annak, hogy az Erdőspuszták ilyen kedvező élőhelynek bizonyultak a dám és a gímszarvas számára, egyrészt az erdők fafajösszetételének is köszönhető, mivel sok az akác, annak pedig magas a tápértéke. Ezenkívül a vadgazdálkodók kiváló szakmai munkája is hozzájárul ahhoz, hogy rekorder bikákat neveljen az erdő.

– A dámtrófeákat az 1930-as évek óta bírálják, és azóta csak Magyarországon elejtett bika volt a világranglista élén. Ehhez tudni kell, hogy sok helyen, például Német-, vagy Franciaországban főként „dámkertekben” tartják őket, elsősorban a húsukért, és annak minőségével törődnek, nem az agancséval.

Nálunk viszont a kiváló agancsminőség miatt a vadászati célú hasznosítás az elsődleges. A gyengébb minőségű bikákat fiatalabb korukban selejtezik, a legjobbakat pedig 12-13 évig is az állományban tartják, vagyis ők örökítik tovább kiváló génállományukat

– magyarázta a szakember.

agrarvilag.hu / haon.hu , Fotó: Derencsényi István



Szerző
Eszter

Dátum
2018-01-05


Kapcsolódó cikkek
Medvehelyzet - Engedélyezik a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány

Medvehelyzet - Engedélyezik a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány

Talán kevesen tudják, hogy a Debrecentől keletre elterülő erdőségek nagyvadállománya igen gazdag. Otthonosan érzik magukat a dámszarvasok a Debrecen környéki területeken. Az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, így már a nagyvadállomány dominál – írja a Hajdú Online. Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa. – A dámszarvas állománya kitüntetett szerepben van a gúthi erdőt is magába foglaló Erdőspuszták térségének vadgazdálkodásában; ugyanis itt ejtették el korábban azt a két dámbikát, melyek agancsa jelenleg a világranglista első két helyén áll. 2017 októberében pedig egy újabb kapitális bika került terítékre, s ha a nemzetközi trófeabírálaton is a hazai bírálat pontszámait éri el az agancsa, akkor várhatóan ezüstérmes lesz, és így elmondhatjuk, hogy
a világranglista minden dobogós helyezettje ebből a térségből származik
– mondta bizakodva Szendrei László. A dámszarvas agancsának bírálata során kiemelt fontosságú a lapát hossza és szélessége, valamint a trófea tömege is jelentősen emeli a pontszámokat. A szakember arról is beszámolt, hogy a Debrecentől keletre elterülő Erdőspuszták környéke korábban még főként apróvadas (fácán, mezei nyúl stb.) terület volt, az utóbbi két-három évtizedben azonban folyamatosan nőtt a nagyvadállomány, s mostanra szinte már az utóbbi dominál. Ennek oka, hogy az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, az pedig magával hozta a vadállomány összetételének módosulását is. Megjegyezte azonban, hogy a megye más részei ma is kiváló apróvadas vadászterületek. – Az Erdőspuszták térségében ma már főként nagyvadra jönnek vadászni a külföldi és hazai vadászvendégek.
Ez kedvező piaci helyzetbe hozza a térség vadgazdálkodóit, mivel Európa legtöbb országában – és így hazánkban is – a nagyvadfajok vadászata iránt növekszik az érdeklődés
– mutatott rá Szendrei László. Mint mondta, külföldről is szívesen jönnek hozzánk vadászni, ami akkor is jelentős árbevételt ad, ha nem rekorder szarvas kerül terítékre. A vadászatért fizetett összegben legjelentősebb tétel a trófea értéke, és bizony, ha kapitális példányt lő a vadászvendég, az akár több millió forintba is kerülhet! Nem őshonos itt – A dámszarvast az 1970-es évek elején telepítették az Erdőspuszta térségébe Magyarország más tájairól, így például Tolna megyéből. Mostanra 800–1000 lehet itt az egyedszámuk. A gúthi erdőtömb, mint az Alföld legnagyobb összefüggő erdős területe, nemcsak nekik bizonyult kiváló élőhelynek, hanem az időközben Romániából, természetes migráció útján megjelent gímszarvasok számára is – idézte fel Szendrei László. Annak, hogy az Erdőspuszták ilyen kedvező élőhelynek bizonyultak a dám és a gímszarvas számára, egyrészt az erdők fafajösszetételének is köszönhető, mivel sok az akác, annak pedig magas a tápértéke. Ezenkívül a vadgazdálkodók kiváló szakmai munkája is hozzájárul ahhoz, hogy rekorder bikákat neveljen az erdő. – A dámtrófeákat az 1930-as évek óta bírálják, és azóta csak Magyarországon elejtett bika volt a világranglista élén. Ehhez tudni kell, hogy sok helyen, például Német-, vagy Franciaországban főként „dámkertekben” tartják őket, elsősorban a húsukért, és annak minőségével törődnek, nem az agancséval.

Nálunk viszont a kiváló agancsminőség miatt a vadászati célú hasznosítás az elsődleges. A gyengébb minőségű bikákat fiatalabb korukban selejtezik, a legjobbakat pedig 12-13 évig is az állományban tartják, vagyis ők örökítik tovább kiváló génállományukat

– magyarázta a szakember. agrarvilag.hu / haon.hu , Fotó: Derencsényi István
Idén is megfigyelik az erdők egyik apró és titokzatos madarát

Idén is megfigyelik az erdők egyik apró és titokzatos madarát

Talán kevesen tudják, hogy a Debrecentől keletre elterülő erdőségek nagyvadállománya igen gazdag. Otthonosan érzik magukat a dámszarvasok a Debrecen környéki területeken. Az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, így már a nagyvadállomány dominál – írja a Hajdú Online. Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa. – A dámszarvas állománya kitüntetett szerepben van a gúthi erdőt is magába foglaló Erdőspuszták térségének vadgazdálkodásában; ugyanis itt ejtették el korábban azt a két dámbikát, melyek agancsa jelenleg a világranglista első két helyén áll. 2017 októberében pedig egy újabb kapitális bika került terítékre, s ha a nemzetközi trófeabírálaton is a hazai bírálat pontszámait éri el az agancsa, akkor várhatóan ezüstérmes lesz, és így elmondhatjuk, hogy
a világranglista minden dobogós helyezettje ebből a térségből származik
– mondta bizakodva Szendrei László. A dámszarvas agancsának bírálata során kiemelt fontosságú a lapát hossza és szélessége, valamint a trófea tömege is jelentősen emeli a pontszámokat. A szakember arról is beszámolt, hogy a Debrecentől keletre elterülő Erdőspuszták környéke korábban még főként apróvadas (fácán, mezei nyúl stb.) terület volt, az utóbbi két-három évtizedben azonban folyamatosan nőtt a nagyvadállomány, s mostanra szinte már az utóbbi dominál. Ennek oka, hogy az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, az pedig magával hozta a vadállomány összetételének módosulását is. Megjegyezte azonban, hogy a megye más részei ma is kiváló apróvadas vadászterületek. – Az Erdőspuszták térségében ma már főként nagyvadra jönnek vadászni a külföldi és hazai vadászvendégek.
Ez kedvező piaci helyzetbe hozza a térség vadgazdálkodóit, mivel Európa legtöbb országában – és így hazánkban is – a nagyvadfajok vadászata iránt növekszik az érdeklődés
– mutatott rá Szendrei László. Mint mondta, külföldről is szívesen jönnek hozzánk vadászni, ami akkor is jelentős árbevételt ad, ha nem rekorder szarvas kerül terítékre. A vadászatért fizetett összegben legjelentősebb tétel a trófea értéke, és bizony, ha kapitális példányt lő a vadászvendég, az akár több millió forintba is kerülhet! Nem őshonos itt – A dámszarvast az 1970-es évek elején telepítették az Erdőspuszta térségébe Magyarország más tájairól, így például Tolna megyéből. Mostanra 800–1000 lehet itt az egyedszámuk. A gúthi erdőtömb, mint az Alföld legnagyobb összefüggő erdős területe, nemcsak nekik bizonyult kiváló élőhelynek, hanem az időközben Romániából, természetes migráció útján megjelent gímszarvasok számára is – idézte fel Szendrei László. Annak, hogy az Erdőspuszták ilyen kedvező élőhelynek bizonyultak a dám és a gímszarvas számára, egyrészt az erdők fafajösszetételének is köszönhető, mivel sok az akác, annak pedig magas a tápértéke. Ezenkívül a vadgazdálkodók kiváló szakmai munkája is hozzájárul ahhoz, hogy rekorder bikákat neveljen az erdő. – A dámtrófeákat az 1930-as évek óta bírálják, és azóta csak Magyarországon elejtett bika volt a világranglista élén. Ehhez tudni kell, hogy sok helyen, például Német-, vagy Franciaországban főként „dámkertekben” tartják őket, elsősorban a húsukért, és annak minőségével törődnek, nem az agancséval.

Nálunk viszont a kiváló agancsminőség miatt a vadászati célú hasznosítás az elsődleges. A gyengébb minőségű bikákat fiatalabb korukban selejtezik, a legjobbakat pedig 12-13 évig is az állományban tartják, vagyis ők örökítik tovább kiváló génállományukat

– magyarázta a szakember. agrarvilag.hu / haon.hu , Fotó: Derencsényi István
Idén is várják a vadászat és a horgászat szerelmeseit

Idén is várják a vadászat és a horgászat szerelmeseit

Talán kevesen tudják, hogy a Debrecentől keletre elterülő erdőségek nagyvadállománya igen gazdag. Otthonosan érzik magukat a dámszarvasok a Debrecen környéki területeken. Az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, így már a nagyvadállomány dominál – írja a Hajdú Online. Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa. – A dámszarvas állománya kitüntetett szerepben van a gúthi erdőt is magába foglaló Erdőspuszták térségének vadgazdálkodásában; ugyanis itt ejtették el korábban azt a két dámbikát, melyek agancsa jelenleg a világranglista első két helyén áll. 2017 októberében pedig egy újabb kapitális bika került terítékre, s ha a nemzetközi trófeabírálaton is a hazai bírálat pontszámait éri el az agancsa, akkor várhatóan ezüstérmes lesz, és így elmondhatjuk, hogy
a világranglista minden dobogós helyezettje ebből a térségből származik
– mondta bizakodva Szendrei László. A dámszarvas agancsának bírálata során kiemelt fontosságú a lapát hossza és szélessége, valamint a trófea tömege is jelentősen emeli a pontszámokat. A szakember arról is beszámolt, hogy a Debrecentől keletre elterülő Erdőspuszták környéke korábban még főként apróvadas (fácán, mezei nyúl stb.) terület volt, az utóbbi két-három évtizedben azonban folyamatosan nőtt a nagyvadállomány, s mostanra szinte már az utóbbi dominál. Ennek oka, hogy az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, az pedig magával hozta a vadállomány összetételének módosulását is. Megjegyezte azonban, hogy a megye más részei ma is kiváló apróvadas vadászterületek. – Az Erdőspuszták térségében ma már főként nagyvadra jönnek vadászni a külföldi és hazai vadászvendégek.
Ez kedvező piaci helyzetbe hozza a térség vadgazdálkodóit, mivel Európa legtöbb országában – és így hazánkban is – a nagyvadfajok vadászata iránt növekszik az érdeklődés
– mutatott rá Szendrei László. Mint mondta, külföldről is szívesen jönnek hozzánk vadászni, ami akkor is jelentős árbevételt ad, ha nem rekorder szarvas kerül terítékre. A vadászatért fizetett összegben legjelentősebb tétel a trófea értéke, és bizony, ha kapitális példányt lő a vadászvendég, az akár több millió forintba is kerülhet! Nem őshonos itt – A dámszarvast az 1970-es évek elején telepítették az Erdőspuszta térségébe Magyarország más tájairól, így például Tolna megyéből. Mostanra 800–1000 lehet itt az egyedszámuk. A gúthi erdőtömb, mint az Alföld legnagyobb összefüggő erdős területe, nemcsak nekik bizonyult kiváló élőhelynek, hanem az időközben Romániából, természetes migráció útján megjelent gímszarvasok számára is – idézte fel Szendrei László. Annak, hogy az Erdőspuszták ilyen kedvező élőhelynek bizonyultak a dám és a gímszarvas számára, egyrészt az erdők fafajösszetételének is köszönhető, mivel sok az akác, annak pedig magas a tápértéke. Ezenkívül a vadgazdálkodók kiváló szakmai munkája is hozzájárul ahhoz, hogy rekorder bikákat neveljen az erdő. – A dámtrófeákat az 1930-as évek óta bírálják, és azóta csak Magyarországon elejtett bika volt a világranglista élén. Ehhez tudni kell, hogy sok helyen, például Német-, vagy Franciaországban főként „dámkertekben” tartják őket, elsősorban a húsukért, és annak minőségével törődnek, nem az agancséval.

Nálunk viszont a kiváló agancsminőség miatt a vadászati célú hasznosítás az elsődleges. A gyengébb minőségű bikákat fiatalabb korukban selejtezik, a legjobbakat pedig 12-13 évig is az állományban tartják, vagyis ők örökítik tovább kiváló génállományukat

– magyarázta a szakember. agrarvilag.hu / haon.hu , Fotó: Derencsényi István

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.