Ugrásra készen várnak a gazdák a földeken

Címkék: gazdálkodás , műtrágya , Növénytermesztés , tavaszi munkák
Ugrásra készen várnak a gazdák a földeken

A tél utáni első munka mindig az őszi vetések elmaradhatatlan táplálása, nitrogénszükségletének pótlása, a fejtrágyázás. A gazdálkodóknak azonban sokszor nehéz megtalálni az erre alkalmas időjárási körülményeket.

A tennivaló sürget, a gazdálkodók ugrásra készen figyelik, milyen a talaj, ráhajthatnak-e a nehéz gépekkel. Nem könnyű megfelelő időpontot találni.

A hóra sem illik kiszórni a műtrágyát, mert félő, hogy az olvadással lemosódik a területről. Ha viszont bejön a tavaszi szárazság, akkor már elkéstek, mert csapadék kell a kiszórt műtrágya talajba történő bejuttatásához is.

fotó: Katona Tibor, Zalai Hírlap

Műtrágyázás

– Az őszi vetések fejtrágyázását minél előbb meg kell kezdeni, és folyamatosan pótolni kell a növények nitrogén szükségletét. Ez a legelső munka a telet követően. A helyes gazdálkodási gyakorlat szerint február 15-e után lehet megkezdeni a műtrágyák kiszórását. A hosszú tél, a hótakaró azonban mostanáig nem engedte, úgyhogy többhetes késésben vagyunk – mondta a Zala megyei hírportálnak Gyergyák Szabolcs zalaegerszegi gazdálkodó, aki 170-180 hektáron folytat növénytermesztést, állattenyésztéssel kiegészítve.

Az őszi búzája és az őszi árpája várta a tápanyagutánpótlást, s a legelső adandó alkalmat kihasználva cselekedett. A szerdai olvadást és a még fel nem engedett talaj keménységét sikerült kihasználnia. – Szerda és csütörtök reggel az olyan területeken, ahol a traktor el tudott menni, megszórtam műtrágyával a vetést. Vannak azonban olyan helyek, amelyekre az olvadó hó és az eső következtében több hét múlva lehet majd csak géppel ráhajtani.

Megjegyezte, a termőterületeinek mintegy nyolcvan százalékán sikerült elvégezni a fejtrágyázást az őszi búzában és az őszi árpában. Néhány havas, lejtős terület van még hátra, ahonnan az olvadó víz lemosná a műtrágyát, s ezt nem akarja kockáztatni.

Talajlazítás és szerves trágya

Gyergyák Szabolcs azt is elmondta, a gazdálkodásában fontos szerepet játszik két olyan körülmény, ami jótékony hatással van a szántóföldi növénytermesztésére. Az őszi talajlazítás és az állattartásból származó szerves trágya.

– Néhány éve abbahagytam az őszi mélyszántást, most már csak talajlazítást végzek ősszel. Ezen az őszi árpán is azért tudtam most traktorral végigmenni, mert a talajlazítót ősszel vetés előtt duplán végighúztam. Így az olvadó hólé nem állt most meg a táblán, leszivárgott a földbe.

A hízómarháim után pedig télen annyi trágya felhalmozódik a pihenődombon, hogy most már évente 10-13 hektáron szerves trágyát is tudok adni a növényeknek. Ahová istállótrágya jut, ott nagy probléma nem lehet, mert az folyamatosan pótolja a tápanyagot, és azok a gabonák mindig előbbre vannak a fejlődésben. Azokon a helyeken később is ráérünk a fejtrágyázásra – avatott be a gazdálkodás néhány titkába.

agrarvilag.hu / zaol.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-03-10


Kapcsolódó cikkek
Csilipaprikákkal kísérleteznek a Pannon Egyetemen

Csilipaprikákkal kísérleteznek a Pannon Egyetemen

A tél utáni első munka mindig az őszi vetések elmaradhatatlan táplálása, nitrogénszükségletének pótlása, a fejtrágyázás. A gazdálkodóknak azonban sokszor nehéz megtalálni az erre alkalmas időjárási körülményeket. A tennivaló sürget, a gazdálkodók ugrásra készen figyelik, milyen a talaj, ráhajthatnak-e a nehéz gépekkel. Nem könnyű megfelelő időpontot találni. A hóra sem illik kiszórni a műtrágyát, mert félő, hogy az olvadással lemosódik a területről. Ha viszont bejön a tavaszi szárazság, akkor már elkéstek, mert csapadék kell a kiszórt műtrágya talajba történő bejuttatásához is.

fotó: Katona Tibor, Zalai Hírlap

Műtrágyázás – Az őszi vetések fejtrágyázását minél előbb meg kell kezdeni, és folyamatosan pótolni kell a növények nitrogén szükségletét. Ez a legelső munka a telet követően. A helyes gazdálkodási gyakorlat szerint február 15-e után lehet megkezdeni a műtrágyák kiszórását. A hosszú tél, a hótakaró azonban mostanáig nem engedte, úgyhogy többhetes késésben vagyunk – mondta a Zala megyei hírportálnak Gyergyák Szabolcs zalaegerszegi gazdálkodó, aki 170-180 hektáron folytat növénytermesztést, állattenyésztéssel kiegészítve. Az őszi búzája és az őszi árpája várta a tápanyagutánpótlást, s a legelső adandó alkalmat kihasználva cselekedett. A szerdai olvadást és a még fel nem engedett talaj keménységét sikerült kihasználnia. – Szerda és csütörtök reggel az olyan területeken, ahol a traktor el tudott menni, megszórtam műtrágyával a vetést. Vannak azonban olyan helyek, amelyekre az olvadó hó és az eső következtében több hét múlva lehet majd csak géppel ráhajtani. Megjegyezte, a termőterületeinek mintegy nyolcvan százalékán sikerült elvégezni a fejtrágyázást az őszi búzában és az őszi árpában. Néhány havas, lejtős terület van még hátra, ahonnan az olvadó víz lemosná a műtrágyát, s ezt nem akarja kockáztatni. Talajlazítás és szerves trágya Gyergyák Szabolcs azt is elmondta, a gazdálkodásában fontos szerepet játszik két olyan körülmény, ami jótékony hatással van a szántóföldi növénytermesztésére. Az őszi talajlazítás és az állattartásból származó szerves trágya. – Néhány éve abbahagytam az őszi mélyszántást, most már csak talajlazítást végzek ősszel. Ezen az őszi árpán is azért tudtam most traktorral végigmenni, mert a talajlazítót ősszel vetés előtt duplán végighúztam. Így az olvadó hólé nem állt most meg a táblán, leszivárgott a földbe. A hízómarháim után pedig télen annyi trágya felhalmozódik a pihenődombon, hogy most már évente 10-13 hektáron szerves trágyát is tudok adni a növényeknek. Ahová istállótrágya jut, ott nagy probléma nem lehet, mert az folyamatosan pótolja a tápanyagot, és azok a gabonák mindig előbbre vannak a fejlődésben. Azokon a helyeken később is ráérünk a fejtrágyázásra – avatott be a gazdálkodás néhány titkába. agrarvilag.hu / zaol.hu
Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

A tél utáni első munka mindig az őszi vetések elmaradhatatlan táplálása, nitrogénszükségletének pótlása, a fejtrágyázás. A gazdálkodóknak azonban sokszor nehéz megtalálni az erre alkalmas időjárási körülményeket. A tennivaló sürget, a gazdálkodók ugrásra készen figyelik, milyen a talaj, ráhajthatnak-e a nehéz gépekkel. Nem könnyű megfelelő időpontot találni. A hóra sem illik kiszórni a műtrágyát, mert félő, hogy az olvadással lemosódik a területről. Ha viszont bejön a tavaszi szárazság, akkor már elkéstek, mert csapadék kell a kiszórt műtrágya talajba történő bejuttatásához is.

fotó: Katona Tibor, Zalai Hírlap

Műtrágyázás – Az őszi vetések fejtrágyázását minél előbb meg kell kezdeni, és folyamatosan pótolni kell a növények nitrogén szükségletét. Ez a legelső munka a telet követően. A helyes gazdálkodási gyakorlat szerint február 15-e után lehet megkezdeni a műtrágyák kiszórását. A hosszú tél, a hótakaró azonban mostanáig nem engedte, úgyhogy többhetes késésben vagyunk – mondta a Zala megyei hírportálnak Gyergyák Szabolcs zalaegerszegi gazdálkodó, aki 170-180 hektáron folytat növénytermesztést, állattenyésztéssel kiegészítve. Az őszi búzája és az őszi árpája várta a tápanyagutánpótlást, s a legelső adandó alkalmat kihasználva cselekedett. A szerdai olvadást és a még fel nem engedett talaj keménységét sikerült kihasználnia. – Szerda és csütörtök reggel az olyan területeken, ahol a traktor el tudott menni, megszórtam műtrágyával a vetést. Vannak azonban olyan helyek, amelyekre az olvadó hó és az eső következtében több hét múlva lehet majd csak géppel ráhajtani. Megjegyezte, a termőterületeinek mintegy nyolcvan százalékán sikerült elvégezni a fejtrágyázást az őszi búzában és az őszi árpában. Néhány havas, lejtős terület van még hátra, ahonnan az olvadó víz lemosná a műtrágyát, s ezt nem akarja kockáztatni. Talajlazítás és szerves trágya Gyergyák Szabolcs azt is elmondta, a gazdálkodásában fontos szerepet játszik két olyan körülmény, ami jótékony hatással van a szántóföldi növénytermesztésére. Az őszi talajlazítás és az állattartásból származó szerves trágya. – Néhány éve abbahagytam az őszi mélyszántást, most már csak talajlazítást végzek ősszel. Ezen az őszi árpán is azért tudtam most traktorral végigmenni, mert a talajlazítót ősszel vetés előtt duplán végighúztam. Így az olvadó hólé nem állt most meg a táblán, leszivárgott a földbe. A hízómarháim után pedig télen annyi trágya felhalmozódik a pihenődombon, hogy most már évente 10-13 hektáron szerves trágyát is tudok adni a növényeknek. Ahová istállótrágya jut, ott nagy probléma nem lehet, mert az folyamatosan pótolja a tápanyagot, és azok a gabonák mindig előbbre vannak a fejlődésben. Azokon a helyeken később is ráérünk a fejtrágyázásra – avatott be a gazdálkodás néhány titkába. agrarvilag.hu / zaol.hu
Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Tízezrével támadnak a krumplibogarak

A tél utáni első munka mindig az őszi vetések elmaradhatatlan táplálása, nitrogénszükségletének pótlása, a fejtrágyázás. A gazdálkodóknak azonban sokszor nehéz megtalálni az erre alkalmas időjárási körülményeket. A tennivaló sürget, a gazdálkodók ugrásra készen figyelik, milyen a talaj, ráhajthatnak-e a nehéz gépekkel. Nem könnyű megfelelő időpontot találni. A hóra sem illik kiszórni a műtrágyát, mert félő, hogy az olvadással lemosódik a területről. Ha viszont bejön a tavaszi szárazság, akkor már elkéstek, mert csapadék kell a kiszórt műtrágya talajba történő bejuttatásához is.

fotó: Katona Tibor, Zalai Hírlap

Műtrágyázás – Az őszi vetések fejtrágyázását minél előbb meg kell kezdeni, és folyamatosan pótolni kell a növények nitrogén szükségletét. Ez a legelső munka a telet követően. A helyes gazdálkodási gyakorlat szerint február 15-e után lehet megkezdeni a műtrágyák kiszórását. A hosszú tél, a hótakaró azonban mostanáig nem engedte, úgyhogy többhetes késésben vagyunk – mondta a Zala megyei hírportálnak Gyergyák Szabolcs zalaegerszegi gazdálkodó, aki 170-180 hektáron folytat növénytermesztést, állattenyésztéssel kiegészítve. Az őszi búzája és az őszi árpája várta a tápanyagutánpótlást, s a legelső adandó alkalmat kihasználva cselekedett. A szerdai olvadást és a még fel nem engedett talaj keménységét sikerült kihasználnia. – Szerda és csütörtök reggel az olyan területeken, ahol a traktor el tudott menni, megszórtam műtrágyával a vetést. Vannak azonban olyan helyek, amelyekre az olvadó hó és az eső következtében több hét múlva lehet majd csak géppel ráhajtani. Megjegyezte, a termőterületeinek mintegy nyolcvan százalékán sikerült elvégezni a fejtrágyázást az őszi búzában és az őszi árpában. Néhány havas, lejtős terület van még hátra, ahonnan az olvadó víz lemosná a műtrágyát, s ezt nem akarja kockáztatni. Talajlazítás és szerves trágya Gyergyák Szabolcs azt is elmondta, a gazdálkodásában fontos szerepet játszik két olyan körülmény, ami jótékony hatással van a szántóföldi növénytermesztésére. Az őszi talajlazítás és az állattartásból származó szerves trágya. – Néhány éve abbahagytam az őszi mélyszántást, most már csak talajlazítást végzek ősszel. Ezen az őszi árpán is azért tudtam most traktorral végigmenni, mert a talajlazítót ősszel vetés előtt duplán végighúztam. Így az olvadó hólé nem állt most meg a táblán, leszivárgott a földbe. A hízómarháim után pedig télen annyi trágya felhalmozódik a pihenődombon, hogy most már évente 10-13 hektáron szerves trágyát is tudok adni a növényeknek. Ahová istállótrágya jut, ott nagy probléma nem lehet, mert az folyamatosan pótolja a tápanyagot, és azok a gabonák mindig előbbre vannak a fejlődésben. Azokon a helyeken később is ráérünk a fejtrágyázásra – avatott be a gazdálkodás néhány titkába. agrarvilag.hu / zaol.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.