Tűrte a hideget az eper és a málna Szolnok környékén

Címkék: eper , fagy , kertészet , málna , Növénytermesztés
Tűrte a hideget az eper és a málna Szolnok környékén

A kerttulajdonosok is javában végzik már tavaszi teendőiket. A gyümölcsfák metszését, ha még nem történt meg, ideje elvégezni, azt követően pedig megejteni a lemosó permetezést. A zöldséget, sárgarépát már legtöbben elvetették, ahogy a borsót is, sok helyen most duggatják a hagymát.

A Szolnok környéki térséget kevéssé érinti a belvízgond, így a kertészkedők is zavartalanul tevékenykedhetnek – számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál.

Demény István igen komolyan foglalkozik a kedvelt hobbijával. Évek óta nevel szamócát, az ősszel is telepített gorella fajtájú epret. – Nagyon jól trágyázott földbe ültettem el – mutatta az ágyást a kerttulajdonos.

– Én tehéntrágyát használok, mellé pedig litván tőzeget is, mert az epernek savanyú talajra van szüksége. Telepítés előtt a tőzeget jól bekevertem, beástam a földbe, rotáztam, és utána egy hónapig nem nyúltam az előkészített talajhoz, majd elültettem a palántákat.

Gondolt a sarjadó növénykék védelmére is: a talaj felszínét geotextil fólia fedi. – Ez megakadályozza a gyomosodást, ugyanakkor átengedi a vizet – fejtette ki Demény István. – Korábban egyszerű, fekete fóliát használtam, arról simán lepergett a víz, tehát nem hasznosult a lehullott csapadék. Egyébként majd csepegtető öntözést fogok alkalmazni, ahogy a már meglévő epresben is az utóbbi évben. Nagyon szép állomány szokott lenni.

Demény István ősszel telepített epre jól viselte a téli hideget – fotós: Kovács Berta

Az eperben nem tett kárt a téli fagy és a hó, így minden esélye megvan a jó termésnek. – A gorella közepes méretű, nagyon ízletes, bő termésű fajta. A későbbiekben majd napégés és madárkár ellen is kell védekezni, fehér fátyolfóliát fogok fölötte kifeszíteni.

– Az utóbbi években annyira intenzív a napsütés, hogy még az almámon is meglátszik. A nagy kertészetekben is láttam, hogy fóliával védik az almást, de a málnások fölé is fóliatetőt húznak. Ha kis fehér foltokat találunk a málnán, azt a napégés okozza. Az alma pedig megbarnul – fejtette ki. Madárból sok megfordul a kertben, főleg rigó, és előszeretettel kikezdik az érőfélben lévő gyümölcsöket.

István fertődi málnával is foglalkozik, úgy tűnik, a tél ezt a fajtát sem viselte meg, épek a rügyek. – A fertődi málna közepes, kúpos, gyűszű alakú termést hoz. A legelterjedtebb fajta jelenleg. Sajnos a magyar málnatermesztés jelentősen, körülbelül tizedére visszaesett, a nagymarosi málnaterület gyakorlatilag megszűnt, a környéken ugyan egy-két helyen foglalkoznak még vele. Pedig sokkal többet el is tudnának adni belőle, mint amennyi megterem – mutatott rá.

– A málnámat én most ikerhuzalos támrendszerben művelem, 1,50 -1,60 méteres nagyságnál vágom vissza, és méterenként 5-6 sarjat hagyok meg. Június 10. és július 10. között terem a fertődi, ilyenkor nem is szoktam elmenni, naponta 10-20 kilogrammnyit is leszedek. Keveset akarok eladni, inkább lefagyasztom, szörpöt készítek belőle. Augusztusban pedig kivágom a letermett vesszőket, mivel ez egyszer termő fajta. A folyton termőknél természetesen ezt nem kell megtenni.

A fertőzötteket el kell égetni

A málnát számos kártevő fenyegeti, legjelentősebb ezek közül a vesszőt károsító málnavesszőszúnyog. A kéreg alatt táplálkozó lárvák szétroncsolják a háncsszövetet, ezt a vesszőrészeken elhalt, barna, sötét lilásbarna foltok jelzik.

A nőstény szúnyogok a fiatal, felrepedő sarjak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő, kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy sárga, 2–3 mm-es, nyűszerű lárvák az elváló kéreg alatti fás részeket szívogatják.

Ténykedésük nyomán a málnatő kondícionális leromlása figyelhető meg. Ám, ezen túlmenően legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a vesszőn okozott sebekkel kaput nyitnak a leptoszfériás betegség (és más károsítók) előtt.

agrarvilag.hu / szoljon.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-04-10


Kapcsolódó cikkek
Megnyitja kapuit az érdi gyümölcs génbank

Megnyitja kapuit az érdi gyümölcs génbank

A kerttulajdonosok is javában végzik már tavaszi teendőiket. A gyümölcsfák metszését, ha még nem történt meg, ideje elvégezni, azt követően pedig megejteni a lemosó permetezést. A zöldséget, sárgarépát már legtöbben elvetették, ahogy a borsót is, sok helyen most duggatják a hagymát. A Szolnok környéki térséget kevéssé érinti a belvízgond, így a kertészkedők is zavartalanul tevékenykedhetnek – számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál. Demény István igen komolyan foglalkozik a kedvelt hobbijával. Évek óta nevel szamócát, az ősszel is telepített gorella fajtájú epret. – Nagyon jól trágyázott földbe ültettem el – mutatta az ágyást a kerttulajdonos. – Én tehéntrágyát használok, mellé pedig litván tőzeget is, mert az epernek savanyú talajra van szüksége. Telepítés előtt a tőzeget jól bekevertem, beástam a földbe, rotáztam, és utána egy hónapig nem nyúltam az előkészített talajhoz, majd elültettem a palántákat. Gondolt a sarjadó növénykék védelmére is: a talaj felszínét geotextil fólia fedi. – Ez megakadályozza a gyomosodást, ugyanakkor átengedi a vizet – fejtette ki Demény István. – Korábban egyszerű, fekete fóliát használtam, arról simán lepergett a víz, tehát nem hasznosult a lehullott csapadék. Egyébként majd csepegtető öntözést fogok alkalmazni, ahogy a már meglévő epresben is az utóbbi évben. Nagyon szép állomány szokott lenni.

Demény István ősszel telepített epre jól viselte a téli hideget - fotós: Kovács Berta

Az eperben nem tett kárt a téli fagy és a hó, így minden esélye megvan a jó termésnek. – A gorella közepes méretű, nagyon ízletes, bő termésű fajta. A későbbiekben majd napégés és madárkár ellen is kell védekezni, fehér fátyolfóliát fogok fölötte kifeszíteni. – Az utóbbi években annyira intenzív a napsütés, hogy még az almámon is meglátszik. A nagy kertészetekben is láttam, hogy fóliával védik az almást, de a málnások fölé is fóliatetőt húznak. Ha kis fehér foltokat találunk a málnán, azt a napégés okozza. Az alma pedig megbarnul – fejtette ki. Madárból sok megfordul a kertben, főleg rigó, és előszeretettel kikezdik az érőfélben lévő gyümölcsöket. István fertődi málnával is foglalkozik, úgy tűnik, a tél ezt a fajtát sem viselte meg, épek a rügyek. – A fertődi málna közepes, kúpos, gyűszű alakú termést hoz. A legelterjedtebb fajta jelenleg. Sajnos a magyar málnatermesztés jelentősen, körülbelül tizedére visszaesett, a nagymarosi málnaterület gyakorlatilag megszűnt, a környéken ugyan egy-két helyen foglalkoznak még vele. Pedig sokkal többet el is tudnának adni belőle, mint amennyi megterem – mutatott rá. – A málnámat én most ikerhuzalos támrendszerben művelem, 1,50 -1,60 méteres nagyságnál vágom vissza, és méterenként 5-6 sarjat hagyok meg. Június 10. és július 10. között terem a fertődi, ilyenkor nem is szoktam elmenni, naponta 10-20 kilogrammnyit is leszedek. Keveset akarok eladni, inkább lefagyasztom, szörpöt készítek belőle. Augusztusban pedig kivágom a letermett vesszőket, mivel ez egyszer termő fajta. A folyton termőknél természetesen ezt nem kell megtenni. A fertőzötteket el kell égetni A málnát számos kártevő fenyegeti, legjelentősebb ezek közül a vesszőt károsító málnavesszőszúnyog. A kéreg alatt táplálkozó lárvák szétroncsolják a háncsszövetet, ezt a vesszőrészeken elhalt, barna, sötét lilásbarna foltok jelzik. A nőstény szúnyogok a fiatal, felrepedő sarjak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő, kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy sárga, 2–3 mm-es, nyűszerű lárvák az elváló kéreg alatti fás részeket szívogatják. Ténykedésük nyomán a málnatő kondícionális leromlása figyelhető meg. Ám, ezen túlmenően legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a vesszőn okozott sebekkel kaput nyitnak a leptoszfériás betegség (és más károsítók) előtt. agrarvilag.hu / szoljon.hu
A kajszi megsínylette a tavaszi fagyokat, az őszibarack valamivel kevésbé

A kajszi megsínylette a tavaszi fagyokat, az őszibarack valamivel kevésbé

A kerttulajdonosok is javában végzik már tavaszi teendőiket. A gyümölcsfák metszését, ha még nem történt meg, ideje elvégezni, azt követően pedig megejteni a lemosó permetezést. A zöldséget, sárgarépát már legtöbben elvetették, ahogy a borsót is, sok helyen most duggatják a hagymát. A Szolnok környéki térséget kevéssé érinti a belvízgond, így a kertészkedők is zavartalanul tevékenykedhetnek – számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál. Demény István igen komolyan foglalkozik a kedvelt hobbijával. Évek óta nevel szamócát, az ősszel is telepített gorella fajtájú epret. – Nagyon jól trágyázott földbe ültettem el – mutatta az ágyást a kerttulajdonos. – Én tehéntrágyát használok, mellé pedig litván tőzeget is, mert az epernek savanyú talajra van szüksége. Telepítés előtt a tőzeget jól bekevertem, beástam a földbe, rotáztam, és utána egy hónapig nem nyúltam az előkészített talajhoz, majd elültettem a palántákat. Gondolt a sarjadó növénykék védelmére is: a talaj felszínét geotextil fólia fedi. – Ez megakadályozza a gyomosodást, ugyanakkor átengedi a vizet – fejtette ki Demény István. – Korábban egyszerű, fekete fóliát használtam, arról simán lepergett a víz, tehát nem hasznosult a lehullott csapadék. Egyébként majd csepegtető öntözést fogok alkalmazni, ahogy a már meglévő epresben is az utóbbi évben. Nagyon szép állomány szokott lenni.

Demény István ősszel telepített epre jól viselte a téli hideget - fotós: Kovács Berta

Az eperben nem tett kárt a téli fagy és a hó, így minden esélye megvan a jó termésnek. – A gorella közepes méretű, nagyon ízletes, bő termésű fajta. A későbbiekben majd napégés és madárkár ellen is kell védekezni, fehér fátyolfóliát fogok fölötte kifeszíteni. – Az utóbbi években annyira intenzív a napsütés, hogy még az almámon is meglátszik. A nagy kertészetekben is láttam, hogy fóliával védik az almást, de a málnások fölé is fóliatetőt húznak. Ha kis fehér foltokat találunk a málnán, azt a napégés okozza. Az alma pedig megbarnul – fejtette ki. Madárból sok megfordul a kertben, főleg rigó, és előszeretettel kikezdik az érőfélben lévő gyümölcsöket. István fertődi málnával is foglalkozik, úgy tűnik, a tél ezt a fajtát sem viselte meg, épek a rügyek. – A fertődi málna közepes, kúpos, gyűszű alakú termést hoz. A legelterjedtebb fajta jelenleg. Sajnos a magyar málnatermesztés jelentősen, körülbelül tizedére visszaesett, a nagymarosi málnaterület gyakorlatilag megszűnt, a környéken ugyan egy-két helyen foglalkoznak még vele. Pedig sokkal többet el is tudnának adni belőle, mint amennyi megterem – mutatott rá. – A málnámat én most ikerhuzalos támrendszerben művelem, 1,50 -1,60 méteres nagyságnál vágom vissza, és méterenként 5-6 sarjat hagyok meg. Június 10. és július 10. között terem a fertődi, ilyenkor nem is szoktam elmenni, naponta 10-20 kilogrammnyit is leszedek. Keveset akarok eladni, inkább lefagyasztom, szörpöt készítek belőle. Augusztusban pedig kivágom a letermett vesszőket, mivel ez egyszer termő fajta. A folyton termőknél természetesen ezt nem kell megtenni. A fertőzötteket el kell égetni A málnát számos kártevő fenyegeti, legjelentősebb ezek közül a vesszőt károsító málnavesszőszúnyog. A kéreg alatt táplálkozó lárvák szétroncsolják a háncsszövetet, ezt a vesszőrészeken elhalt, barna, sötét lilásbarna foltok jelzik. A nőstény szúnyogok a fiatal, felrepedő sarjak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő, kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy sárga, 2–3 mm-es, nyűszerű lárvák az elváló kéreg alatti fás részeket szívogatják. Ténykedésük nyomán a málnatő kondícionális leromlása figyelhető meg. Ám, ezen túlmenően legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a vesszőn okozott sebekkel kaput nyitnak a leptoszfériás betegség (és más károsítók) előtt. agrarvilag.hu / szoljon.hu
Idén is keresik a legszebb konyhakertet

Idén is keresik a legszebb konyhakertet

A kerttulajdonosok is javában végzik már tavaszi teendőiket. A gyümölcsfák metszését, ha még nem történt meg, ideje elvégezni, azt követően pedig megejteni a lemosó permetezést. A zöldséget, sárgarépát már legtöbben elvetették, ahogy a borsót is, sok helyen most duggatják a hagymát. A Szolnok környéki térséget kevéssé érinti a belvízgond, így a kertészkedők is zavartalanul tevékenykedhetnek – számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál. Demény István igen komolyan foglalkozik a kedvelt hobbijával. Évek óta nevel szamócát, az ősszel is telepített gorella fajtájú epret. – Nagyon jól trágyázott földbe ültettem el – mutatta az ágyást a kerttulajdonos. – Én tehéntrágyát használok, mellé pedig litván tőzeget is, mert az epernek savanyú talajra van szüksége. Telepítés előtt a tőzeget jól bekevertem, beástam a földbe, rotáztam, és utána egy hónapig nem nyúltam az előkészített talajhoz, majd elültettem a palántákat. Gondolt a sarjadó növénykék védelmére is: a talaj felszínét geotextil fólia fedi. – Ez megakadályozza a gyomosodást, ugyanakkor átengedi a vizet – fejtette ki Demény István. – Korábban egyszerű, fekete fóliát használtam, arról simán lepergett a víz, tehát nem hasznosult a lehullott csapadék. Egyébként majd csepegtető öntözést fogok alkalmazni, ahogy a már meglévő epresben is az utóbbi évben. Nagyon szép állomány szokott lenni.

Demény István ősszel telepített epre jól viselte a téli hideget - fotós: Kovács Berta

Az eperben nem tett kárt a téli fagy és a hó, így minden esélye megvan a jó termésnek. – A gorella közepes méretű, nagyon ízletes, bő termésű fajta. A későbbiekben majd napégés és madárkár ellen is kell védekezni, fehér fátyolfóliát fogok fölötte kifeszíteni. – Az utóbbi években annyira intenzív a napsütés, hogy még az almámon is meglátszik. A nagy kertészetekben is láttam, hogy fóliával védik az almást, de a málnások fölé is fóliatetőt húznak. Ha kis fehér foltokat találunk a málnán, azt a napégés okozza. Az alma pedig megbarnul – fejtette ki. Madárból sok megfordul a kertben, főleg rigó, és előszeretettel kikezdik az érőfélben lévő gyümölcsöket. István fertődi málnával is foglalkozik, úgy tűnik, a tél ezt a fajtát sem viselte meg, épek a rügyek. – A fertődi málna közepes, kúpos, gyűszű alakú termést hoz. A legelterjedtebb fajta jelenleg. Sajnos a magyar málnatermesztés jelentősen, körülbelül tizedére visszaesett, a nagymarosi málnaterület gyakorlatilag megszűnt, a környéken ugyan egy-két helyen foglalkoznak még vele. Pedig sokkal többet el is tudnának adni belőle, mint amennyi megterem – mutatott rá. – A málnámat én most ikerhuzalos támrendszerben művelem, 1,50 -1,60 méteres nagyságnál vágom vissza, és méterenként 5-6 sarjat hagyok meg. Június 10. és július 10. között terem a fertődi, ilyenkor nem is szoktam elmenni, naponta 10-20 kilogrammnyit is leszedek. Keveset akarok eladni, inkább lefagyasztom, szörpöt készítek belőle. Augusztusban pedig kivágom a letermett vesszőket, mivel ez egyszer termő fajta. A folyton termőknél természetesen ezt nem kell megtenni. A fertőzötteket el kell égetni A málnát számos kártevő fenyegeti, legjelentősebb ezek közül a vesszőt károsító málnavesszőszúnyog. A kéreg alatt táplálkozó lárvák szétroncsolják a háncsszövetet, ezt a vesszőrészeken elhalt, barna, sötét lilásbarna foltok jelzik. A nőstény szúnyogok a fiatal, felrepedő sarjak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő, kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy sárga, 2–3 mm-es, nyűszerű lárvák az elváló kéreg alatti fás részeket szívogatják. Ténykedésük nyomán a málnatő kondícionális leromlása figyelhető meg. Ám, ezen túlmenően legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a vesszőn okozott sebekkel kaput nyitnak a leptoszfériás betegség (és más károsítók) előtt. agrarvilag.hu / szoljon.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.