Túl ügyesek a mézelő méhek, elveszik a vad beporzóktól az élelmet

Címkék: beporzás , beporzó fajok , méh , mézelő méh
Túl ügyesek a mézelő méhek, elveszik a vad beporzóktól az élelmet

Környezetvédő csoportok sokat kampányoltak az elmúlt években a mézelő méhek megmentéséért. Ez elviszi a hangsúlyt arról, hogy a többi fajjal is baj van.

Az európai méhfajták felét a kipusztulás fenyegeti.

Az okok sokrétűek:

  • A mézelő méh manapság ember által szisztematikusan tenyésztett fajta. Farmokon való tenyésztésük viszont legyengítette az immunrendszerüket, így amikor vadvirágokból táplálkoznak, betegségeket hoznak a saját populációjukba.
  • Egyesek úgy vélik, a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek tömeges használata is elősegítette a különféle méhpopulációk megcsappanását, bár az EU-ban erről megoszlanak a vélemények, mert Brüsszel a betiltásukkal nem nagyon mer keresztbe tenni az e szereket gyártó vegyipari világvállalatoknak.
  • A klímaváltozás is veszélyezteti a létüket. Ha a melegebb idő miatt előbb bújnak elő a tél végén, mint kellene, de a növényvilág még nem ébredt fel, elegendő élelem híján éhen hal a méhközösségek egy része.

A mézelő méhek kihalása nem más, mint tünet, vagyis az a bizonyos “kanári a bányában”. De egy nagyobb mértékű bajról árulkodik. Ám megmentésük nem segít, sőt kárt okozhat a beporzó fajok egész sorának, állítják cambridge-i kutatók a Science szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

Mi a baj?

A mézelő méhek igazából túl jól végzik a feladatukat, s ezzel kiszorítják természetes élőhelyükről a többi beporzó fajtát, a vadon élő fajokat, mint például a poszméh, a moly, vagy a közönséges zengőlégy.

A virágzó növények, mint például a gyümölcsfák és az olajrepce csak néhány napig virágzanak. Ezeket a vadon élő fajtáknak kellene beporozniuk.

A mézelő méhek 9-12 hónapig aktívak és akár 10 kilométeres távolságra is el tudnak repülni a kaptárjuktól. Vagyis elmozdítják a pollent és a nektárt onnan, ahol egyébként a vad fajtáknak lenne ez a feladata.

Ők tehát sokkal jobban tudnak válogatni. De mivel mindenhol elvégzik a munkát, kiszorítják a vad beporzó fajokat, melyek nem ennyire agilisak és ügyesek.

Mi lehet a megoldás?

Szabályozni, hogy hol lehet mézelő méheket tenyészteni.

A University of Hohenheim becslései szerint a mézelő méhek a beporzással 235-285 milliárd dollár körüli értéket teremtenek évente a világgazdaság számára.

A cél az lehetne, hogy a többi faj is optimális körülmények között végezhesse a beporzást.

agrarvilag.hu / piacesprofit.hufuturism.com



Szerző
Eszter

Dátum
2018-02-21


Kapcsolódó cikkek
Nemrég keltek ki, de már repülnek tovább a gemenci gólyák

Nemrég keltek ki, de már repülnek tovább a gemenci gólyák

Környezetvédő csoportok sokat kampányoltak az elmúlt években a mézelő méhek megmentéséért. Ez elviszi a hangsúlyt arról, hogy a többi fajjal is baj van. Az európai méhfajták felét a kipusztulás fenyegeti. Az okok sokrétűek:
  • A mézelő méh manapság ember által szisztematikusan tenyésztett fajta. Farmokon való tenyésztésük viszont legyengítette az immunrendszerüket, így amikor vadvirágokból táplálkoznak, betegségeket hoznak a saját populációjukba.
  • Egyesek úgy vélik, a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek tömeges használata is elősegítette a különféle méhpopulációk megcsappanását, bár az EU-ban erről megoszlanak a vélemények, mert Brüsszel a betiltásukkal nem nagyon mer keresztbe tenni az e szereket gyártó vegyipari világvállalatoknak.
  • A klímaváltozás is veszélyezteti a létüket. Ha a melegebb idő miatt előbb bújnak elő a tél végén, mint kellene, de a növényvilág még nem ébredt fel, elegendő élelem híján éhen hal a méhközösségek egy része.
A mézelő méhek kihalása nem más, mint tünet, vagyis az a bizonyos “kanári a bányában”. De egy nagyobb mértékű bajról árulkodik. Ám megmentésük nem segít, sőt kárt okozhat a beporzó fajok egész sorának, állítják cambridge-i kutatók a Science szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. Mi a baj? A mézelő méhek igazából túl jól végzik a feladatukat, s ezzel kiszorítják természetes élőhelyükről a többi beporzó fajtát, a vadon élő fajokat, mint például a poszméh, a moly, vagy a közönséges zengőlégy.
A virágzó növények, mint például a gyümölcsfák és az olajrepce csak néhány napig virágzanak. Ezeket a vadon élő fajtáknak kellene beporozniuk.
A mézelő méhek 9-12 hónapig aktívak és akár 10 kilométeres távolságra is el tudnak repülni a kaptárjuktól. Vagyis elmozdítják a pollent és a nektárt onnan, ahol egyébként a vad fajtáknak lenne ez a feladata. Ők tehát sokkal jobban tudnak válogatni. De mivel mindenhol elvégzik a munkát, kiszorítják a vad beporzó fajokat, melyek nem ennyire agilisak és ügyesek. Mi lehet a megoldás? Szabályozni, hogy hol lehet mézelő méheket tenyészteni. A University of Hohenheim becslései szerint a mézelő méhek a beporzással 235-285 milliárd dollár körüli értéket teremtenek évente a világgazdaság számára. A cél az lehetne, hogy a többi faj is optimális körülmények között végezhesse a beporzást. agrarvilag.hu / piacesprofit.hu - futurism.com
Nincs mire várni: most kell tenni az erdőkért!

Nincs mire várni: most kell tenni az erdőkért!

Környezetvédő csoportok sokat kampányoltak az elmúlt években a mézelő méhek megmentéséért. Ez elviszi a hangsúlyt arról, hogy a többi fajjal is baj van. Az európai méhfajták felét a kipusztulás fenyegeti. Az okok sokrétűek:
  • A mézelő méh manapság ember által szisztematikusan tenyésztett fajta. Farmokon való tenyésztésük viszont legyengítette az immunrendszerüket, így amikor vadvirágokból táplálkoznak, betegségeket hoznak a saját populációjukba.
  • Egyesek úgy vélik, a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek tömeges használata is elősegítette a különféle méhpopulációk megcsappanását, bár az EU-ban erről megoszlanak a vélemények, mert Brüsszel a betiltásukkal nem nagyon mer keresztbe tenni az e szereket gyártó vegyipari világvállalatoknak.
  • A klímaváltozás is veszélyezteti a létüket. Ha a melegebb idő miatt előbb bújnak elő a tél végén, mint kellene, de a növényvilág még nem ébredt fel, elegendő élelem híján éhen hal a méhközösségek egy része.
A mézelő méhek kihalása nem más, mint tünet, vagyis az a bizonyos “kanári a bányában”. De egy nagyobb mértékű bajról árulkodik. Ám megmentésük nem segít, sőt kárt okozhat a beporzó fajok egész sorának, állítják cambridge-i kutatók a Science szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. Mi a baj? A mézelő méhek igazából túl jól végzik a feladatukat, s ezzel kiszorítják természetes élőhelyükről a többi beporzó fajtát, a vadon élő fajokat, mint például a poszméh, a moly, vagy a közönséges zengőlégy.
A virágzó növények, mint például a gyümölcsfák és az olajrepce csak néhány napig virágzanak. Ezeket a vadon élő fajtáknak kellene beporozniuk.
A mézelő méhek 9-12 hónapig aktívak és akár 10 kilométeres távolságra is el tudnak repülni a kaptárjuktól. Vagyis elmozdítják a pollent és a nektárt onnan, ahol egyébként a vad fajtáknak lenne ez a feladata. Ők tehát sokkal jobban tudnak válogatni. De mivel mindenhol elvégzik a munkát, kiszorítják a vad beporzó fajokat, melyek nem ennyire agilisak és ügyesek. Mi lehet a megoldás? Szabályozni, hogy hol lehet mézelő méheket tenyészteni. A University of Hohenheim becslései szerint a mézelő méhek a beporzással 235-285 milliárd dollár körüli értéket teremtenek évente a világgazdaság számára. A cél az lehetne, hogy a többi faj is optimális körülmények között végezhesse a beporzást. agrarvilag.hu / piacesprofit.hu - futurism.com
2030-ra 27 százalékra kell nőnie a megújuló energia arányának

2030-ra 27 százalékra kell nőnie a megújuló energia arányának

Környezetvédő csoportok sokat kampányoltak az elmúlt években a mézelő méhek megmentéséért. Ez elviszi a hangsúlyt arról, hogy a többi fajjal is baj van. Az európai méhfajták felét a kipusztulás fenyegeti. Az okok sokrétűek:
  • A mézelő méh manapság ember által szisztematikusan tenyésztett fajta. Farmokon való tenyésztésük viszont legyengítette az immunrendszerüket, így amikor vadvirágokból táplálkoznak, betegségeket hoznak a saját populációjukba.
  • Egyesek úgy vélik, a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek tömeges használata is elősegítette a különféle méhpopulációk megcsappanását, bár az EU-ban erről megoszlanak a vélemények, mert Brüsszel a betiltásukkal nem nagyon mer keresztbe tenni az e szereket gyártó vegyipari világvállalatoknak.
  • A klímaváltozás is veszélyezteti a létüket. Ha a melegebb idő miatt előbb bújnak elő a tél végén, mint kellene, de a növényvilág még nem ébredt fel, elegendő élelem híján éhen hal a méhközösségek egy része.
A mézelő méhek kihalása nem más, mint tünet, vagyis az a bizonyos “kanári a bányában”. De egy nagyobb mértékű bajról árulkodik. Ám megmentésük nem segít, sőt kárt okozhat a beporzó fajok egész sorának, állítják cambridge-i kutatók a Science szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. Mi a baj? A mézelő méhek igazából túl jól végzik a feladatukat, s ezzel kiszorítják természetes élőhelyükről a többi beporzó fajtát, a vadon élő fajokat, mint például a poszméh, a moly, vagy a közönséges zengőlégy.
A virágzó növények, mint például a gyümölcsfák és az olajrepce csak néhány napig virágzanak. Ezeket a vadon élő fajtáknak kellene beporozniuk.
A mézelő méhek 9-12 hónapig aktívak és akár 10 kilométeres távolságra is el tudnak repülni a kaptárjuktól. Vagyis elmozdítják a pollent és a nektárt onnan, ahol egyébként a vad fajtáknak lenne ez a feladata. Ők tehát sokkal jobban tudnak válogatni. De mivel mindenhol elvégzik a munkát, kiszorítják a vad beporzó fajokat, melyek nem ennyire agilisak és ügyesek. Mi lehet a megoldás? Szabályozni, hogy hol lehet mézelő méheket tenyészteni. A University of Hohenheim becslései szerint a mézelő méhek a beporzással 235-285 milliárd dollár körüli értéket teremtenek évente a világgazdaság számára. A cél az lehetne, hogy a többi faj is optimális körülmények között végezhesse a beporzást. agrarvilag.hu / piacesprofit.hu - futurism.com

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.