Tilos a csávázott vetőmag használata a zöldítésbe vont területeken

Címkék: Növénytermesztés , növényvédő szer , titlalom , vetőmag , zöldítés
Tilos a csávázott vetőmag használata a zöldítésbe vont területeken

A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra.

Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed.

A növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű terület típusonként:

  • parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1- aug. 31.);
  • ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
  • nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;
  • termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.

Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése.

Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában – a telepítés évében is – az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie.

Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető.

Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így

ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást.

Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata.

A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait.

A 10/2015/FM (III. 13.) rendelet 2018-tól hatályos módosításait tartalmazó változatának megjelenése 2018 elején várható.

agrarvilag.hu / FM



Szerző
Eszter

Dátum
2018-01-10


Kapcsolódó cikkek
Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra. Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed. A növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű terület típusonként:
  • parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1- aug. 31.);
  • ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
  • nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;
  • termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.
Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése. Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában - a telepítés évében is - az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie. Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető. Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így
ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást.
Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata. A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait. A 10/2015/FM (III. 13.) rendelet 2018-tól hatályos módosításait tartalmazó változatának megjelenése 2018 elején várható. agrarvilag.hu / FM
Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Tízezrével támadnak a krumplibogarak

A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra. Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed. A növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű terület típusonként:
  • parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1- aug. 31.);
  • ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
  • nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;
  • termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.
Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése. Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában - a telepítés évében is - az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie. Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető. Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így
ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást.
Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata. A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait. A 10/2015/FM (III. 13.) rendelet 2018-tól hatályos módosításait tartalmazó változatának megjelenése 2018 elején várható. agrarvilag.hu / FM
Szinte elárasztjuk vetőmaggal a világot

Szinte elárasztjuk vetőmaggal a világot

A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra. Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed. A növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű terület típusonként:
  • parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1- aug. 31.);
  • ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
  • nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;
  • termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.
Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése. Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában - a telepítés évében is - az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie. Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető. Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így
ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást.
Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata. A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait. A 10/2015/FM (III. 13.) rendelet 2018-tól hatályos módosításait tartalmazó változatának megjelenése 2018 elején várható. agrarvilag.hu / FM

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.