Támogatásra és fejlesztésre szorul a hazai burgonyatermesztés

Címkék: burgonya , burgonyatermesztés , Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Támogatásra és fejlesztésre szorul a hazai burgonyatermesztés

Az áfacsökkentésben látja a megoldást az ágazat problémáira az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács. A növény termőterülete hazánkban évről évre csökken, a költségek emelkedése, az időjárási kockázatok és alacsony árak miatt egyre többen hagytak fel a termeléssel. A gazdálkodók pesszimizmusa miatt az idén is jó eséllyel folytatódik majd ez a tendencia.

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai burgonyatermelők, a feketekereskedelem aránya a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonlóan a burgonya piacán is jelentős.

– Számtalan értekezleten megvitattuk a kérdést, de mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – fogalmazott lapunk kérdésére Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke.

Az intézkedést az étkezési burgonya mellett a szaporítóanyagra, vagyis a vetőburgonyára is kiterjesztenék. Mivel a két termék gyakran összetéveszthető, ezzel megelőzhető lenne a trükközés a piacon.

A termelőket összefogó szövetség elnöke szerint az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.

Az intézkedéssel a hazai nemesítésű vetőburgonya használata is előtérbe kerülne, az import helyett a kiváló, hazai körülményekhez igazodó fajtákat részesíthetnék előnyben a gazdák. Mindez a megtermelt áru minőségét is javítaná, amire szintén nagy szükség van.

A megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul.

– Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van – mutatott rá.

A legtöbb munkaerőre az őszi betakarítás során van szükség, ezt – a többi termelési folyamathoz hasonlóan – gépekkel ma már ki lehetne váltani. Ehhez azonban olyan modernizálásra van szükség, amit a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.

– Arra biztatjuk a tagjainkat, hogy fogjanak össze, kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve szerezzék be azokat a gépeket, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetik a termelést

– emelte ki Kecskés Gábor.

A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból, az elnök szerint

nagy igény volt az efféle támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.

Arra a kérdésre, hogy ebben az évben mekkora területen kerülhet burgonya a földbe, az elnök egyelőre nem tudott pontos választ adni. Az előkészítő munkálatok elkezdődtek, beindult a szaporítóanyag beszerzése, és a földek előkészítése is folyamatban van – mutatott rá a NAK megyei elnöke.

A pesszimizmus ugyanakkor érezhető a gazdálkodók körében – fogalmazott Kecskés –, ezért véleménye szerint addig, amíg nem kezdődik el a vetés, azt sem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a burgonya termőterülete az idén.

Az elmúlt években egyre csökkent a termelési kedv, tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A terményt ráadásul az időjárás is nagyban befolyásolja, a múlt évben például az aszály fogta vissza a termésátlagokat.

agrarvilag.hu / magyaridok.hu



Szerző
bk

Dátum
2018-02-24


Kapcsolódó cikkek
Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Az áfacsökkentésben látja a megoldást az ágazat problémáira az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács. A növény termőterülete hazánkban évről évre csökken, a költségek emelkedése, az időjárási kockázatok és alacsony árak miatt egyre többen hagytak fel a termeléssel. A gazdálkodók pesszimizmusa miatt az idén is jó eséllyel folytatódik majd ez a tendencia. Nincsenek könnyű helyzetben a hazai burgonyatermelők, a feketekereskedelem aránya a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonlóan a burgonya piacán is jelentős. – Számtalan értekezleten megvitattuk a kérdést, de mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – fogalmazott lapunk kérdésére Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Az intézkedést az étkezési burgonya mellett a szaporítóanyagra, vagyis a vetőburgonyára is kiterjesztenék. Mivel a két termék gyakran összetéveszthető, ezzel megelőzhető lenne a trükközés a piacon.
A termelőket összefogó szövetség elnöke szerint az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.
Az intézkedéssel a hazai nemesítésű vetőburgonya használata is előtérbe kerülne, az import helyett a kiváló, hazai körülményekhez igazodó fajtákat részesíthetnék előnyben a gazdák. Mindez a megtermelt áru minőségét is javítaná, amire szintén nagy szükség van.
A megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul.
– Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van – mutatott rá. A legtöbb munkaerőre az őszi betakarítás során van szükség, ezt – a többi termelési folyamathoz hasonlóan – gépekkel ma már ki lehetne váltani. Ehhez azonban olyan modernizálásra van szükség, amit a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.
– Arra biztatjuk a tagjainkat, hogy fogjanak össze, kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve szerezzék be azokat a gépeket, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetik a termelést
– emelte ki Kecskés Gábor. A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból, az elnök szerint
nagy igény volt az efféle támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.
Arra a kérdésre, hogy ebben az évben mekkora területen kerülhet burgonya a földbe, az elnök egyelőre nem tudott pontos választ adni. Az előkészítő munkálatok elkezdődtek, beindult a szaporítóanyag beszerzése, és a földek előkészítése is folyamatban van - mutatott rá a NAK megyei elnöke. A pesszimizmus ugyanakkor érezhető a gazdálkodók körében – fogalmazott Kecskés –, ezért véleménye szerint addig, amíg nem kezdődik el a vetés, azt sem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a burgonya termőterülete az idén. Az elmúlt években egyre csökkent a termelési kedv, tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A terményt ráadásul az időjárás is nagyban befolyásolja, a múlt évben például az aszály fogta vissza a termésátlagokat. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Az áfacsökkentésben látja a megoldást az ágazat problémáira az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács. A növény termőterülete hazánkban évről évre csökken, a költségek emelkedése, az időjárási kockázatok és alacsony árak miatt egyre többen hagytak fel a termeléssel. A gazdálkodók pesszimizmusa miatt az idén is jó eséllyel folytatódik majd ez a tendencia. Nincsenek könnyű helyzetben a hazai burgonyatermelők, a feketekereskedelem aránya a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonlóan a burgonya piacán is jelentős. – Számtalan értekezleten megvitattuk a kérdést, de mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – fogalmazott lapunk kérdésére Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Az intézkedést az étkezési burgonya mellett a szaporítóanyagra, vagyis a vetőburgonyára is kiterjesztenék. Mivel a két termék gyakran összetéveszthető, ezzel megelőzhető lenne a trükközés a piacon.
A termelőket összefogó szövetség elnöke szerint az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.
Az intézkedéssel a hazai nemesítésű vetőburgonya használata is előtérbe kerülne, az import helyett a kiváló, hazai körülményekhez igazodó fajtákat részesíthetnék előnyben a gazdák. Mindez a megtermelt áru minőségét is javítaná, amire szintén nagy szükség van.
A megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul.
– Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van – mutatott rá. A legtöbb munkaerőre az őszi betakarítás során van szükség, ezt – a többi termelési folyamathoz hasonlóan – gépekkel ma már ki lehetne váltani. Ehhez azonban olyan modernizálásra van szükség, amit a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.
– Arra biztatjuk a tagjainkat, hogy fogjanak össze, kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve szerezzék be azokat a gépeket, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetik a termelést
– emelte ki Kecskés Gábor. A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból, az elnök szerint
nagy igény volt az efféle támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.
Arra a kérdésre, hogy ebben az évben mekkora területen kerülhet burgonya a földbe, az elnök egyelőre nem tudott pontos választ adni. Az előkészítő munkálatok elkezdődtek, beindult a szaporítóanyag beszerzése, és a földek előkészítése is folyamatban van - mutatott rá a NAK megyei elnöke. A pesszimizmus ugyanakkor érezhető a gazdálkodók körében – fogalmazott Kecskés –, ezért véleménye szerint addig, amíg nem kezdődik el a vetés, azt sem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a burgonya termőterülete az idén. Az elmúlt években egyre csökkent a termelési kedv, tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A terményt ráadásul az időjárás is nagyban befolyásolja, a múlt évben például az aszály fogta vissza a termésátlagokat. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
Szinte elárasztjuk vetőmaggal a világot

Szinte elárasztjuk vetőmaggal a világot

Az áfacsökkentésben látja a megoldást az ágazat problémáira az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács. A növény termőterülete hazánkban évről évre csökken, a költségek emelkedése, az időjárási kockázatok és alacsony árak miatt egyre többen hagytak fel a termeléssel. A gazdálkodók pesszimizmusa miatt az idén is jó eséllyel folytatódik majd ez a tendencia. Nincsenek könnyű helyzetben a hazai burgonyatermelők, a feketekereskedelem aránya a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonlóan a burgonya piacán is jelentős. – Számtalan értekezleten megvitattuk a kérdést, de mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – fogalmazott lapunk kérdésére Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Az intézkedést az étkezési burgonya mellett a szaporítóanyagra, vagyis a vetőburgonyára is kiterjesztenék. Mivel a két termék gyakran összetéveszthető, ezzel megelőzhető lenne a trükközés a piacon.
A termelőket összefogó szövetség elnöke szerint az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.
Az intézkedéssel a hazai nemesítésű vetőburgonya használata is előtérbe kerülne, az import helyett a kiváló, hazai körülményekhez igazodó fajtákat részesíthetnék előnyben a gazdák. Mindez a megtermelt áru minőségét is javítaná, amire szintén nagy szükség van.
A megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul.
– Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van – mutatott rá. A legtöbb munkaerőre az őszi betakarítás során van szükség, ezt – a többi termelési folyamathoz hasonlóan – gépekkel ma már ki lehetne váltani. Ehhez azonban olyan modernizálásra van szükség, amit a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.
– Arra biztatjuk a tagjainkat, hogy fogjanak össze, kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve szerezzék be azokat a gépeket, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetik a termelést
– emelte ki Kecskés Gábor. A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból, az elnök szerint
nagy igény volt az efféle támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.
Arra a kérdésre, hogy ebben az évben mekkora területen kerülhet burgonya a földbe, az elnök egyelőre nem tudott pontos választ adni. Az előkészítő munkálatok elkezdődtek, beindult a szaporítóanyag beszerzése, és a földek előkészítése is folyamatban van - mutatott rá a NAK megyei elnöke. A pesszimizmus ugyanakkor érezhető a gazdálkodók körében – fogalmazott Kecskés –, ezért véleménye szerint addig, amíg nem kezdődik el a vetés, azt sem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a burgonya termőterülete az idén. Az elmúlt években egyre csökkent a termelési kedv, tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A terményt ráadásul az időjárás is nagyban befolyásolja, a múlt évben például az aszály fogta vissza a termésátlagokat. agrarvilag.hu / magyaridok.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.