Szerepe lehet a kagylóknak is abban, hogy kevesebb a hal a Balatonban

Címkék: Balaton , hal , kagyló , természetvédelem
Szerepe lehet a kagylóknak is abban, hogy kevesebb a hal a Balatonban

A vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne.

A vízhőmérséklet csökkenésével a halak testhőmérséklete is csökken, anyagcseréjük lassul. Ilyenkor főként a békés halakra jellemző, hogy fajtársaikkal összeállva nagyobb csapatokban a tó mély pontjaira, gödrökbe húzódnak, vermelnek.

– Bár eddig enyhe a tél, azért nem annyira enyhe, hogy ez különleges lenne. Már voltak éjszakánként olyan mínuszok is, hogy jéghártya képződött a vízen. Ami nekem szokatlan, az a gyakori déli-délnyugati szél, régebben ez nem volt jellemző. Tavaly gyönyörű, régen látott jég volt a vízen, akkor a csapadékból, a hóból volt kevés – mondta el Kiszely Pál biológus a Veszprém megyei hírportálnak.

Bár régebben úgy tartották, hogy a békés halak ebben az időszakban nem táplálkoznak, mostanra bebizonyosodott, hogy ilyenkor is lehet horgászni.

A mólók mentén sétálva lehet hatalmas méretű kishalrajokat látni. Ezekre a rajokra időnként rátörnek a ragadozó fajok is.

– Abszolút értékben kevesebb a hal a Balatonban. Ennek több oka is van, de véleményem szerint a vándorkagylók elszaporodásának ebben nagy a szerepe. Ezek a kagylók kiszűrik a vízből a különböző planktonokat, amelyek a halivadék táplálékául is szolgálnának, így már a legelején zavarják a rendszert.

Az én teóriám szerint ezt leginkább a gardaivadék sínyli meg, szinte alig lehet gardát fogni a tóban. A gardaivadék a süllő egyik fő tápláléka volna, ha lenne. A süllő másik kedvence a küsz, aminek a szaporodását a rengeteg tőkés réce zavarja.

Ha visszagondolunk, néhány évtizeddel ezelőtt feleennyi kacsa sem volt a tóparton. Szétzavarják az ívó halakat, az ikrát fölszedik a moszatokról. A nyílt vízre terelt küsz pedig könnyebben lesz a ragadozó madarak tápláléka.

A garda- és küszállomány csökkenésének tudható be a süllőállomány csökkenése, valószínű, hogy a gyakran előkerülő kórosan sovány süllők is a táplálékhiányt jelzik

– fejtette ki a szakember.

Hozzátette azt is, hogy szerinte a vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne, hiszen a ponty kedvenc tápláléka ez a kagyló, és több pontynak a horgászok is örülnének.

A tilalmi időszak a Balatonon februárban indul, a csuka horgászatának tiltásával, márciustól már más ragadozó hal sem fogható.

agrarvilag.hu / veol.hu, fotó: Sági Ági

 



Szerző
Eszter

Dátum
2018-01-12


Kapcsolódó cikkek
Együttműködés a tanyavilág megőrzéséért

Együttműködés a tanyavilág megőrzéséért

A vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne. A vízhőmérséklet csökkenésével a halak testhőmérséklete is csökken, anyagcseréjük lassul. Ilyenkor főként a békés halakra jellemző, hogy fajtársaikkal összeállva nagyobb csapatokban a tó mély pontjaira, gödrökbe húzódnak, vermelnek. – Bár eddig enyhe a tél, azért nem annyira enyhe, hogy ez különleges lenne. Már voltak éjszakánként olyan mínuszok is, hogy jéghártya képződött a vízen. Ami nekem szokatlan, az a gyakori déli-délnyugati szél, régebben ez nem volt jellemző. Tavaly gyönyörű, régen látott jég volt a vízen, akkor a csapadékból, a hóból volt kevés – mondta el Kiszely Pál biológus a Veszprém megyei hírportálnak.
Bár régebben úgy tartották, hogy a békés halak ebben az időszakban nem táplálkoznak, mostanra bebizonyosodott, hogy ilyenkor is lehet horgászni.
A mólók mentén sétálva lehet hatalmas méretű kishalrajokat látni. Ezekre a rajokra időnként rátörnek a ragadozó fajok is. – Abszolút értékben kevesebb a hal a Balatonban. Ennek több oka is van, de véleményem szerint a vándorkagylók elszaporodásának ebben nagy a szerepe. Ezek a kagylók kiszűrik a vízből a különböző planktonokat, amelyek a halivadék táplálékául is szolgálnának, így már a legelején zavarják a rendszert.
Az én teóriám szerint ezt leginkább a gardaivadék sínyli meg, szinte alig lehet gardát fogni a tóban. A gardaivadék a süllő egyik fő tápláléka volna, ha lenne. A süllő másik kedvence a küsz, aminek a szaporodását a rengeteg tőkés réce zavarja.
Ha visszagondolunk, néhány évtizeddel ezelőtt feleennyi kacsa sem volt a tóparton. Szétzavarják az ívó halakat, az ikrát fölszedik a moszatokról. A nyílt vízre terelt küsz pedig könnyebben lesz a ragadozó madarak tápláléka.
A garda- és küszállomány csökkenésének tudható be a süllőállomány csökkenése, valószínű, hogy a gyakran előkerülő kórosan sovány süllők is a táplálékhiányt jelzik
– fejtette ki a szakember. Hozzátette azt is, hogy szerinte a vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne, hiszen a ponty kedvenc tápláléka ez a kagyló, és több pontynak a horgászok is örülnének. A tilalmi időszak a Balatonon februárban indul, a csuka horgászatának tiltásával, márciustól már más ragadozó hal sem fogható. agrarvilag.hu / veol.hu, fotó: Sági Ági  
Közösen újítja meg méhészeti hagyományait két erdészet

Közösen újítja meg méhészeti hagyományait két erdészet

A vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne. A vízhőmérséklet csökkenésével a halak testhőmérséklete is csökken, anyagcseréjük lassul. Ilyenkor főként a békés halakra jellemző, hogy fajtársaikkal összeállva nagyobb csapatokban a tó mély pontjaira, gödrökbe húzódnak, vermelnek. – Bár eddig enyhe a tél, azért nem annyira enyhe, hogy ez különleges lenne. Már voltak éjszakánként olyan mínuszok is, hogy jéghártya képződött a vízen. Ami nekem szokatlan, az a gyakori déli-délnyugati szél, régebben ez nem volt jellemző. Tavaly gyönyörű, régen látott jég volt a vízen, akkor a csapadékból, a hóból volt kevés – mondta el Kiszely Pál biológus a Veszprém megyei hírportálnak.
Bár régebben úgy tartották, hogy a békés halak ebben az időszakban nem táplálkoznak, mostanra bebizonyosodott, hogy ilyenkor is lehet horgászni.
A mólók mentén sétálva lehet hatalmas méretű kishalrajokat látni. Ezekre a rajokra időnként rátörnek a ragadozó fajok is. – Abszolút értékben kevesebb a hal a Balatonban. Ennek több oka is van, de véleményem szerint a vándorkagylók elszaporodásának ebben nagy a szerepe. Ezek a kagylók kiszűrik a vízből a különböző planktonokat, amelyek a halivadék táplálékául is szolgálnának, így már a legelején zavarják a rendszert.
Az én teóriám szerint ezt leginkább a gardaivadék sínyli meg, szinte alig lehet gardát fogni a tóban. A gardaivadék a süllő egyik fő tápláléka volna, ha lenne. A süllő másik kedvence a küsz, aminek a szaporodását a rengeteg tőkés réce zavarja.
Ha visszagondolunk, néhány évtizeddel ezelőtt feleennyi kacsa sem volt a tóparton. Szétzavarják az ívó halakat, az ikrát fölszedik a moszatokról. A nyílt vízre terelt küsz pedig könnyebben lesz a ragadozó madarak tápláléka.
A garda- és küszállomány csökkenésének tudható be a süllőállomány csökkenése, valószínű, hogy a gyakran előkerülő kórosan sovány süllők is a táplálékhiányt jelzik
– fejtette ki a szakember. Hozzátette azt is, hogy szerinte a vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne, hiszen a ponty kedvenc tápláléka ez a kagyló, és több pontynak a horgászok is örülnének. A tilalmi időszak a Balatonon februárban indul, a csuka horgászatának tiltásával, márciustól már más ragadozó hal sem fogható. agrarvilag.hu / veol.hu, fotó: Sági Ági  
Alaposan lecsökkenhet a halállomány az óceánok melegedése miatt

Alaposan lecsökkenhet a halállomány az óceánok melegedése miatt

A vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne. A vízhőmérséklet csökkenésével a halak testhőmérséklete is csökken, anyagcseréjük lassul. Ilyenkor főként a békés halakra jellemző, hogy fajtársaikkal összeállva nagyobb csapatokban a tó mély pontjaira, gödrökbe húzódnak, vermelnek. – Bár eddig enyhe a tél, azért nem annyira enyhe, hogy ez különleges lenne. Már voltak éjszakánként olyan mínuszok is, hogy jéghártya képződött a vízen. Ami nekem szokatlan, az a gyakori déli-délnyugati szél, régebben ez nem volt jellemző. Tavaly gyönyörű, régen látott jég volt a vízen, akkor a csapadékból, a hóból volt kevés – mondta el Kiszely Pál biológus a Veszprém megyei hírportálnak.
Bár régebben úgy tartották, hogy a békés halak ebben az időszakban nem táplálkoznak, mostanra bebizonyosodott, hogy ilyenkor is lehet horgászni.
A mólók mentén sétálva lehet hatalmas méretű kishalrajokat látni. Ezekre a rajokra időnként rátörnek a ragadozó fajok is. – Abszolút értékben kevesebb a hal a Balatonban. Ennek több oka is van, de véleményem szerint a vándorkagylók elszaporodásának ebben nagy a szerepe. Ezek a kagylók kiszűrik a vízből a különböző planktonokat, amelyek a halivadék táplálékául is szolgálnának, így már a legelején zavarják a rendszert.
Az én teóriám szerint ezt leginkább a gardaivadék sínyli meg, szinte alig lehet gardát fogni a tóban. A gardaivadék a süllő egyik fő tápláléka volna, ha lenne. A süllő másik kedvence a küsz, aminek a szaporodását a rengeteg tőkés réce zavarja.
Ha visszagondolunk, néhány évtizeddel ezelőtt feleennyi kacsa sem volt a tóparton. Szétzavarják az ívó halakat, az ikrát fölszedik a moszatokról. A nyílt vízre terelt küsz pedig könnyebben lesz a ragadozó madarak tápláléka.
A garda- és küszállomány csökkenésének tudható be a süllőállomány csökkenése, valószínű, hogy a gyakran előkerülő kórosan sovány süllők is a táplálékhiányt jelzik
– fejtette ki a szakember. Hozzátette azt is, hogy szerinte a vándorkagyló túlszaporodása intenzívebb pontytelepítéssel orvosolható lenne, hiszen a ponty kedvenc tápláléka ez a kagyló, és több pontynak a horgászok is örülnének. A tilalmi időszak a Balatonon februárban indul, a csuka horgászatának tiltásával, márciustól már más ragadozó hal sem fogható. agrarvilag.hu / veol.hu, fotó: Sági Ági  

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.