Óriási károkat okozott a márciusi fagy a kajszi termelőknek

Címkék: gyümölcs , kajszi , NAK , nébih , termés
Óriási károkat okozott a márciusi fagy a kajszi termelőknek

Az előzetes becsléshez képest is rosszabb a helyzet.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növénytermesztési szakemberei közös kajszi fajtabemutató rendezvényen mutatták be a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson 2018. július 19-én tartott eseményen az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait – olvasható a NAK közleményében.


A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény – fotó: Pixabay

Idén – a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban – az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést.

A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés.

Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat.

Viszont az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták. A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében.

A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található.

Ennek mintegy harmadán a “Gönci Magyar kajszi” fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.

A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a friss piacon.

A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető haza kertészeti exportcikkeknek. Az elmúlt években Magyarország 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportált friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része.

A szakmai rendezvényentovábbá az is elhangzott, hogy a piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges.

Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható.


Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén – fotó: rabakozitesz.hu

A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják.

– A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak, melyek közül az idei bemutatón a fagytűrőbb fajták és a késői érésű fajta újdonságok kerültek a fókuszba. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz

– mondta dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

agrarvilag.hu / NAK



Szerző
avszerk2

Dátum
2018-07-19


Kapcsolódó cikkek
Ha nincs megállapodás, akkor alma sincs

Ha nincs megállapodás, akkor alma sincs

Az előzetes becsléshez képest is rosszabb a helyzet.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növénytermesztési szakemberei közös kajszi fajtabemutató rendezvényen mutatták be a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson 2018. július 19-én tartott eseményen az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait - olvasható a NAK közleményében.

A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény - fotó: Pixabay

Idén - a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban - az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést. A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Viszont az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták. A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a "Gönci Magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a friss piacon. A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető haza kertészeti exportcikkeknek. Az elmúlt években Magyarország 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportált friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része. A szakmai rendezvényentovábbá az is elhangzott, hogy a piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges. Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható.

Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén - fotó: rabakozitesz.hu

A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják. - A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak, melyek közül az idei bemutatón a fagytűrőbb fajták és a késői érésű fajta újdonságok kerültek a fókuszba. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz - mondta dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. agrarvilag.hu / NAK
Ön tudja mikor kell szedni a kerti fűszernövényeket?

Ön tudja mikor kell szedni a kerti fűszernövényeket?

Az előzetes becsléshez képest is rosszabb a helyzet.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növénytermesztési szakemberei közös kajszi fajtabemutató rendezvényen mutatták be a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson 2018. július 19-én tartott eseményen az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait - olvasható a NAK közleményében.

A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény - fotó: Pixabay

Idén - a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban - az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést. A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Viszont az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták. A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a "Gönci Magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a friss piacon. A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető haza kertészeti exportcikkeknek. Az elmúlt években Magyarország 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportált friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része. A szakmai rendezvényentovábbá az is elhangzott, hogy a piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges. Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható.

Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén - fotó: rabakozitesz.hu

A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják. - A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak, melyek közül az idei bemutatón a fagytűrőbb fajták és a késői érésű fajta újdonságok kerültek a fókuszba. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz - mondta dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. agrarvilag.hu / NAK
A bodzatermelők is bajban vannak

A bodzatermelők is bajban vannak

Az előzetes becsléshez képest is rosszabb a helyzet.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növénytermesztési szakemberei közös kajszi fajtabemutató rendezvényen mutatták be a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson 2018. július 19-én tartott eseményen az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait - olvasható a NAK közleményében.

A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény - fotó: Pixabay

Idén - a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban - az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést. A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Viszont az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták. A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a "Gönci Magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a friss piacon. A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető haza kertészeti exportcikkeknek. Az elmúlt években Magyarország 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportált friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része. A szakmai rendezvényentovábbá az is elhangzott, hogy a piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges. Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható.

Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén - fotó: rabakozitesz.hu

A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják. - A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak, melyek közül az idei bemutatón a fagytűrőbb fajták és a késői érésű fajta újdonságok kerültek a fókuszba. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz - mondta dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. agrarvilag.hu / NAK

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.