Ökológiai szempontból pozitívabb kártevők elleni védekezés

Címkék: kutatás , ökológia
Ökológiai szempontból pozitívabb kártevők elleni védekezés

A rovarok és az általuk terjesztett betegségek okozzák a mezőgazdaságban az összes terméskiesés mintegy 40 %-át. Az élelmiszerek iránt világszerte növekvő igény ezért egyre hatékonyabb módszereket követel a kártevők elleni védekezésben; 2017-ig az inszekticidek költségei közel 65 milliárd USA dollárt fognak kitenni. Ugyanakkor sürgető az igény az ökológiailag kedvezőbb inszekticidek iránt is, amelyek a kártevő rovarokat ellenőrzés alatt tartják, de a többi élőlényt megkímélik.

Egy kutatókból álló nemzetközi konzorcium, akik közé Dr. Reinhard Predel professzor munkacsoportja is tartozik a zoológiai intézetből, új ökológiai szempontból kedvezőbb inszekticideket akar kifejleszteni, amelyek célzottan, a káros rovarfajokkal szemben alkalmazhatók. A Horizont 2020, az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja ehhez kapcsolódóan 7 millió eurót bocsát rendelkezésre az nEUROSTRESSPEP projekthez. A kutatók a hormonrendszer adott fajra jellemző felépítését szeretnék megismerni, hogy ezt a rendszert célzottan, mesterségesen előállított hormonszerű anyagokkal befolyásolni tudják. Kezdeti lépésként a hormonok szerkezetileg legváltozatosabb csoportját, a neuropeptideket választották ki. A projekt júniusban kezdődik és előreláthatólag négy évig tart.

„Itt a Kölni Biocentrumban kitűnő feltételek állnak rendelkezésünkre a szerkezeti sajátosságok feltárásához, és csak a különböző rovarokra van szükségünk, hogy az egyes fajok közel száz neuropeptidjét meghatározzuk”, nyilatkozza Reinhard Predel a projektben való részvételéről. Ezek a kutatási feladatok pontosan a mi szakterületünkre esnek.” A vizsgált kártevők közé többek között molyok, sáskák, levéltetvek, legyek és bogarak tartoznak. A termést rágásukkal, táplálkozásukkal, vagy vírusok terjesztésével károsítják.

A hagyományosan használt inszekticidek méregként hatnak általánosan a legkülönfélébb rovarfajokra és pókokra. A vegyszeres védekezés ellenére a kártevők néhány példánya általában túléli a kezelést, és gyakran alakul ki rezisztencia. Előfordul azonban, hogy a kártevő rovarok természetes ellenségeit sokkal súlyosabban érinti a vegyszeres kezelés, mert ezeknek sokkal alacsonyabb a száma.

A következmény: A következő generációban ezért ismét a kártevők tömeges elszaporodására kerül sor, mert nem pusztítja őket természetes ellenség. „A célunk az, hogy a kártevő rovarok szervezetének erőnlétét csökkentsük”, mondja Predel. „Ez megakadályozza a tömeges elszaporodást.” Más rovarokat azonban nem érint, magyarázza a professzor: „Ez csak azokat az állatokra hat, amelyeket kiszemeltünk. A potenciális kártevők és ragadozóik közötti egyensúly stabil marad, és a számunkra hasznos rovarok, mint pl. a mézelő méhek sem szenvednek kárt.”

A mesterséges neuropeptidek létrehozásához a tudósoknak meg kell találniuk a természetes mintákat, mondja Predel: „Megvizsgáljuk, hogy léteznek-e ezeknél a rovaroknál olyan specializált rendszerek, amelyek csak az adott fajra jellemzőek. Röviden összefoglalva: Az adott állatfaj jellegzetességeit használjuk fel támadási pontként.” Erre a neuropeptidek különösen alkalmasnak látszanak, melyeknél állatfajonként gyakran találhatók különböző, és így az adott fajra jellemző szekvenciák.

Ha sikerült ezeket a neuropeptid rendszereket azonosítani, akkor hasonló szerkezetű hírvivő anyagokat kell mesterségesen előállítani és stabilizálni, hogy a rovarok ezeket ne legyenek képesek gyorsan lebontani. „Ha ezeket a mesterséges hormonokat nem tudják lebontani, akkor a szervezetben destabilizálódás jön létre. Zavart szenved a vízháztartás, a szaporodás és a tápanyagfelvétel”, magyarázza a tudós.

A kölni neurobiológusok a nemzetközi konzorcium feladatait tekintve a folyamat legelején dolgoznak. „Mi azonosítjuk a kártevők hormonrendszerében a jellegzetességeket, és összehasonlítjuk az adatokat a hasznos rovarok, pl. a mézelő méhek hormonrendszerével, hogy biztosak legyünk benne, hogy ezek az anyagok ott nem fordulnak elő.” Ezeket az eredményeket aztán továbbadjuk a többi csoportnak, akik a meghatározott hormonok funkcióit részletesen megvizsgálják, szerkezetileg hasonló anyagokat szintetizálnak, alkalmazási lehetőségeket tesztelnek, és a forgalomba hozás lehetőségeit ellenőrzik.

Végül az állatok még egyszer Kölnbe kerülnek. „Ezután mi még egyszer ellenőrizzük, hogy a mesterséges hormonok alkalmazása után kimutathatók-e a kártevők természetes hormonrendszerében felismerhető változások. Más fajok ilyen változásokat nem mutathatnak.”

Forrás: innovations-report.de



Szerző
H_T

Dátum
2015-04-30


Kapcsolódó cikkek
Tovább fejlesztik a globális értékeket őrző vetőmagbunkert

Tovább fejlesztik a globális értékeket őrző vetőmagbunkert

A rovarok és az általuk terjesztett betegségek okozzák a mezőgazdaságban az összes terméskiesés mintegy 40 %-át. Az élelmiszerek iránt világszerte növekvő igény ezért egyre hatékonyabb módszereket követel a kártevők elleni védekezésben; 2017-ig az inszekticidek költségei közel 65 milliárd USA dollárt fognak kitenni. Ugyanakkor sürgető az igény az ökológiailag kedvezőbb inszekticidek iránt is, amelyek a kártevő rovarokat ellenőrzés alatt tartják, de a többi élőlényt megkímélik.

Egy kutatókból álló nemzetközi konzorcium, akik közé Dr. Reinhard Predel professzor munkacsoportja is tartozik a zoológiai intézetből, új ökológiai szempontból kedvezőbb inszekticideket akar kifejleszteni, amelyek célzottan, a káros rovarfajokkal szemben alkalmazhatók. A Horizont 2020, az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja ehhez kapcsolódóan 7 millió eurót bocsát rendelkezésre az nEUROSTRESSPEP projekthez. A kutatók a hormonrendszer adott fajra jellemző felépítését szeretnék megismerni, hogy ezt a rendszert célzottan, mesterségesen előállított hormonszerű anyagokkal befolyásolni tudják. Kezdeti lépésként a hormonok szerkezetileg legváltozatosabb csoportját, a neuropeptideket választották ki. A projekt júniusban kezdődik és előreláthatólag négy évig tart.

„Itt a Kölni Biocentrumban kitűnő feltételek állnak rendelkezésünkre a szerkezeti sajátosságok feltárásához, és csak a különböző rovarokra van szükségünk, hogy az egyes fajok közel száz neuropeptidjét meghatározzuk”, nyilatkozza Reinhard Predel a projektben való részvételéről. Ezek a kutatási feladatok pontosan a mi szakterületünkre esnek.” A vizsgált kártevők közé többek között molyok, sáskák, levéltetvek, legyek és bogarak tartoznak. A termést rágásukkal, táplálkozásukkal, vagy vírusok terjesztésével károsítják.

A hagyományosan használt inszekticidek méregként hatnak általánosan a legkülönfélébb rovarfajokra és pókokra. A vegyszeres védekezés ellenére a kártevők néhány példánya általában túléli a kezelést, és gyakran alakul ki rezisztencia. Előfordul azonban, hogy a kártevő rovarok természetes ellenségeit sokkal súlyosabban érinti a vegyszeres kezelés, mert ezeknek sokkal alacsonyabb a száma.

A következmény: A következő generációban ezért ismét a kártevők tömeges elszaporodására kerül sor, mert nem pusztítja őket természetes ellenség. „A célunk az, hogy a kártevő rovarok szervezetének erőnlétét csökkentsük”, mondja Predel. „Ez megakadályozza a tömeges elszaporodást.” Más rovarokat azonban nem érint, magyarázza a professzor: „Ez csak azokat az állatokra hat, amelyeket kiszemeltünk. A potenciális kártevők és ragadozóik közötti egyensúly stabil marad, és a számunkra hasznos rovarok, mint pl. a mézelő méhek sem szenvednek kárt.”

A mesterséges neuropeptidek létrehozásához a tudósoknak meg kell találniuk a természetes mintákat, mondja Predel: „Megvizsgáljuk, hogy léteznek-e ezeknél a rovaroknál olyan specializált rendszerek, amelyek csak az adott fajra jellemzőek. Röviden összefoglalva: Az adott állatfaj jellegzetességeit használjuk fel támadási pontként.” Erre a neuropeptidek különösen alkalmasnak látszanak, melyeknél állatfajonként gyakran találhatók különböző, és így az adott fajra jellemző szekvenciák.

Ha sikerült ezeket a neuropeptid rendszereket azonosítani, akkor hasonló szerkezetű hírvivő anyagokat kell mesterségesen előállítani és stabilizálni, hogy a rovarok ezeket ne legyenek képesek gyorsan lebontani. „Ha ezeket a mesterséges hormonokat nem tudják lebontani, akkor a szervezetben destabilizálódás jön létre. Zavart szenved a vízháztartás, a szaporodás és a tápanyagfelvétel”, magyarázza a tudós.

A kölni neurobiológusok a nemzetközi konzorcium feladatait tekintve a folyamat legelején dolgoznak. „Mi azonosítjuk a kártevők hormonrendszerében a jellegzetességeket, és összehasonlítjuk az adatokat a hasznos rovarok, pl. a mézelő méhek hormonrendszerével, hogy biztosak legyünk benne, hogy ezek az anyagok ott nem fordulnak elő.” Ezeket az eredményeket aztán továbbadjuk a többi csoportnak, akik a meghatározott hormonok funkcióit részletesen megvizsgálják, szerkezetileg hasonló anyagokat szintetizálnak, alkalmazási lehetőségeket tesztelnek, és a forgalomba hozás lehetőségeit ellenőrzik.

Végül az állatok még egyszer Kölnbe kerülnek. „Ezután mi még egyszer ellenőrizzük, hogy a mesterséges hormonok alkalmazása után kimutathatók-e a kártevők természetes hormonrendszerében felismerhető változások. Más fajok ilyen változásokat nem mutathatnak.”

Forrás: innovations-report.de

Nem engedélyezett növényvédő szereket talált a NÉBIH

Nem engedélyezett növényvédő szereket talált a NÉBIH

A rovarok és az általuk terjesztett betegségek okozzák a mezőgazdaságban az összes terméskiesés mintegy 40 %-át. Az élelmiszerek iránt világszerte növekvő igény ezért egyre hatékonyabb módszereket követel a kártevők elleni védekezésben; 2017-ig az inszekticidek költségei közel 65 milliárd USA dollárt fognak kitenni. Ugyanakkor sürgető az igény az ökológiailag kedvezőbb inszekticidek iránt is, amelyek a kártevő rovarokat ellenőrzés alatt tartják, de a többi élőlényt megkímélik.

Egy kutatókból álló nemzetközi konzorcium, akik közé Dr. Reinhard Predel professzor munkacsoportja is tartozik a zoológiai intézetből, új ökológiai szempontból kedvezőbb inszekticideket akar kifejleszteni, amelyek célzottan, a káros rovarfajokkal szemben alkalmazhatók. A Horizont 2020, az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja ehhez kapcsolódóan 7 millió eurót bocsát rendelkezésre az nEUROSTRESSPEP projekthez. A kutatók a hormonrendszer adott fajra jellemző felépítését szeretnék megismerni, hogy ezt a rendszert célzottan, mesterségesen előállított hormonszerű anyagokkal befolyásolni tudják. Kezdeti lépésként a hormonok szerkezetileg legváltozatosabb csoportját, a neuropeptideket választották ki. A projekt júniusban kezdődik és előreláthatólag négy évig tart.

„Itt a Kölni Biocentrumban kitűnő feltételek állnak rendelkezésünkre a szerkezeti sajátosságok feltárásához, és csak a különböző rovarokra van szükségünk, hogy az egyes fajok közel száz neuropeptidjét meghatározzuk”, nyilatkozza Reinhard Predel a projektben való részvételéről. Ezek a kutatási feladatok pontosan a mi szakterületünkre esnek.” A vizsgált kártevők közé többek között molyok, sáskák, levéltetvek, legyek és bogarak tartoznak. A termést rágásukkal, táplálkozásukkal, vagy vírusok terjesztésével károsítják.

A hagyományosan használt inszekticidek méregként hatnak általánosan a legkülönfélébb rovarfajokra és pókokra. A vegyszeres védekezés ellenére a kártevők néhány példánya általában túléli a kezelést, és gyakran alakul ki rezisztencia. Előfordul azonban, hogy a kártevő rovarok természetes ellenségeit sokkal súlyosabban érinti a vegyszeres kezelés, mert ezeknek sokkal alacsonyabb a száma.

A következmény: A következő generációban ezért ismét a kártevők tömeges elszaporodására kerül sor, mert nem pusztítja őket természetes ellenség. „A célunk az, hogy a kártevő rovarok szervezetének erőnlétét csökkentsük”, mondja Predel. „Ez megakadályozza a tömeges elszaporodást.” Más rovarokat azonban nem érint, magyarázza a professzor: „Ez csak azokat az állatokra hat, amelyeket kiszemeltünk. A potenciális kártevők és ragadozóik közötti egyensúly stabil marad, és a számunkra hasznos rovarok, mint pl. a mézelő méhek sem szenvednek kárt.”

A mesterséges neuropeptidek létrehozásához a tudósoknak meg kell találniuk a természetes mintákat, mondja Predel: „Megvizsgáljuk, hogy léteznek-e ezeknél a rovaroknál olyan specializált rendszerek, amelyek csak az adott fajra jellemzőek. Röviden összefoglalva: Az adott állatfaj jellegzetességeit használjuk fel támadási pontként.” Erre a neuropeptidek különösen alkalmasnak látszanak, melyeknél állatfajonként gyakran találhatók különböző, és így az adott fajra jellemző szekvenciák.

Ha sikerült ezeket a neuropeptid rendszereket azonosítani, akkor hasonló szerkezetű hírvivő anyagokat kell mesterségesen előállítani és stabilizálni, hogy a rovarok ezeket ne legyenek képesek gyorsan lebontani. „Ha ezeket a mesterséges hormonokat nem tudják lebontani, akkor a szervezetben destabilizálódás jön létre. Zavart szenved a vízháztartás, a szaporodás és a tápanyagfelvétel”, magyarázza a tudós.

A kölni neurobiológusok a nemzetközi konzorcium feladatait tekintve a folyamat legelején dolgoznak. „Mi azonosítjuk a kártevők hormonrendszerében a jellegzetességeket, és összehasonlítjuk az adatokat a hasznos rovarok, pl. a mézelő méhek hormonrendszerével, hogy biztosak legyünk benne, hogy ezek az anyagok ott nem fordulnak elő.” Ezeket az eredményeket aztán továbbadjuk a többi csoportnak, akik a meghatározott hormonok funkcióit részletesen megvizsgálják, szerkezetileg hasonló anyagokat szintetizálnak, alkalmazási lehetőségeket tesztelnek, és a forgalomba hozás lehetőségeit ellenőrzik.

Végül az állatok még egyszer Kölnbe kerülnek. „Ezután mi még egyszer ellenőrizzük, hogy a mesterséges hormonok alkalmazása után kimutathatók-e a kártevők természetes hormonrendszerében felismerhető változások. Más fajok ilyen változásokat nem mutathatnak.”

Forrás: innovations-report.de

Öt évre engedélyezték a glifozát használatát

Öt évre engedélyezték a glifozát használatát

A rovarok és az általuk terjesztett betegségek okozzák a mezőgazdaságban az összes terméskiesés mintegy 40 %-át. Az élelmiszerek iránt világszerte növekvő igény ezért egyre hatékonyabb módszereket követel a kártevők elleni védekezésben; 2017-ig az inszekticidek költségei közel 65 milliárd USA dollárt fognak kitenni. Ugyanakkor sürgető az igény az ökológiailag kedvezőbb inszekticidek iránt is, amelyek a kártevő rovarokat ellenőrzés alatt tartják, de a többi élőlényt megkímélik.

Egy kutatókból álló nemzetközi konzorcium, akik közé Dr. Reinhard Predel professzor munkacsoportja is tartozik a zoológiai intézetből, új ökológiai szempontból kedvezőbb inszekticideket akar kifejleszteni, amelyek célzottan, a káros rovarfajokkal szemben alkalmazhatók. A Horizont 2020, az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja ehhez kapcsolódóan 7 millió eurót bocsát rendelkezésre az nEUROSTRESSPEP projekthez. A kutatók a hormonrendszer adott fajra jellemző felépítését szeretnék megismerni, hogy ezt a rendszert célzottan, mesterségesen előállított hormonszerű anyagokkal befolyásolni tudják. Kezdeti lépésként a hormonok szerkezetileg legváltozatosabb csoportját, a neuropeptideket választották ki. A projekt júniusban kezdődik és előreláthatólag négy évig tart.

„Itt a Kölni Biocentrumban kitűnő feltételek állnak rendelkezésünkre a szerkezeti sajátosságok feltárásához, és csak a különböző rovarokra van szükségünk, hogy az egyes fajok közel száz neuropeptidjét meghatározzuk”, nyilatkozza Reinhard Predel a projektben való részvételéről. Ezek a kutatási feladatok pontosan a mi szakterületünkre esnek.” A vizsgált kártevők közé többek között molyok, sáskák, levéltetvek, legyek és bogarak tartoznak. A termést rágásukkal, táplálkozásukkal, vagy vírusok terjesztésével károsítják.

A hagyományosan használt inszekticidek méregként hatnak általánosan a legkülönfélébb rovarfajokra és pókokra. A vegyszeres védekezés ellenére a kártevők néhány példánya általában túléli a kezelést, és gyakran alakul ki rezisztencia. Előfordul azonban, hogy a kártevő rovarok természetes ellenségeit sokkal súlyosabban érinti a vegyszeres kezelés, mert ezeknek sokkal alacsonyabb a száma.

A következmény: A következő generációban ezért ismét a kártevők tömeges elszaporodására kerül sor, mert nem pusztítja őket természetes ellenség. „A célunk az, hogy a kártevő rovarok szervezetének erőnlétét csökkentsük”, mondja Predel. „Ez megakadályozza a tömeges elszaporodást.” Más rovarokat azonban nem érint, magyarázza a professzor: „Ez csak azokat az állatokra hat, amelyeket kiszemeltünk. A potenciális kártevők és ragadozóik közötti egyensúly stabil marad, és a számunkra hasznos rovarok, mint pl. a mézelő méhek sem szenvednek kárt.”

A mesterséges neuropeptidek létrehozásához a tudósoknak meg kell találniuk a természetes mintákat, mondja Predel: „Megvizsgáljuk, hogy léteznek-e ezeknél a rovaroknál olyan specializált rendszerek, amelyek csak az adott fajra jellemzőek. Röviden összefoglalva: Az adott állatfaj jellegzetességeit használjuk fel támadási pontként.” Erre a neuropeptidek különösen alkalmasnak látszanak, melyeknél állatfajonként gyakran találhatók különböző, és így az adott fajra jellemző szekvenciák.

Ha sikerült ezeket a neuropeptid rendszereket azonosítani, akkor hasonló szerkezetű hírvivő anyagokat kell mesterségesen előállítani és stabilizálni, hogy a rovarok ezeket ne legyenek képesek gyorsan lebontani. „Ha ezeket a mesterséges hormonokat nem tudják lebontani, akkor a szervezetben destabilizálódás jön létre. Zavart szenved a vízháztartás, a szaporodás és a tápanyagfelvétel”, magyarázza a tudós.

A kölni neurobiológusok a nemzetközi konzorcium feladatait tekintve a folyamat legelején dolgoznak. „Mi azonosítjuk a kártevők hormonrendszerében a jellegzetességeket, és összehasonlítjuk az adatokat a hasznos rovarok, pl. a mézelő méhek hormonrendszerével, hogy biztosak legyünk benne, hogy ezek az anyagok ott nem fordulnak elő.” Ezeket az eredményeket aztán továbbadjuk a többi csoportnak, akik a meghatározott hormonok funkcióit részletesen megvizsgálják, szerkezetileg hasonló anyagokat szintetizálnak, alkalmazási lehetőségeket tesztelnek, és a forgalomba hozás lehetőségeit ellenőrzik.

Végül az állatok még egyszer Kölnbe kerülnek. „Ezután mi még egyszer ellenőrizzük, hogy a mesterséges hormonok alkalmazása után kimutathatók-e a kártevők természetes hormonrendszerében felismerhető változások. Más fajok ilyen változásokat nem mutathatnak.”

Forrás: innovations-report.de

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.