Nemesítik a harcsát, hogy az utódok nagyobbak és gyorsabbak legyenek

Címkék: Georgikon Kar , hal , haltermelés , harcsa , kutatás , tudomány
Nemesítik a harcsát, hogy az utódok nagyobbak és gyorsabbak legyenek

Stabilabb alapokra akarják helyezni a hazai harcsatermelést. Kiválasztják azokat a hal szülőpárokat, amelyek a legéletképesebb utódokat hozzák a világra.

Egyre népszerűbb a harcsa hazánkban. Bár még mindig a ponty vezeti a listát a halfogyasztás terén, sokan keresik a szálkamentes, fehér húsú halakat, így a szürkeharcsát is.

A keszthelyi Georgikon Kar hallaborjában évek óta dolgoznak azon, hogy kifejlesszenek egy olyan termelési technológiát, amelynek köszönhetően Magyarország a harcsatenyésztés központja lehet.

Kilenc éve most már Bercsényi Miklós professzor úr kezdeményezésére és vezetésével a harcsával, lesőharcsával foglalkoznak.

Szeretnénk elérni, hogy a magyar halászati, haltermelési ágazat előremutató módon fejlődjön, továbbá lehetőleg egy európai színvonalú és volumenű harcsatermelést tudjunk elérni

– mondta Dr. Havasi Máté a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa.

A projektnek több pillére is van. Ilyen például a takarmányok és a különféle technológiai elemek fejlesztése, de folytatnak kutatásokat a halegészségügy terén is. Jelenleg a laborban egy genetikai szelekciós munka folyik, ami egészen egyedülálló, hiszen

korábban még nem kísérleteztek sehol a szürkeharcsa nemesítésével.

– Ez lényegében arról szól, hogy a, különböző vadpopulációból származó szülőpárok közül ki kell szűrjük azokat, ki kell szelektáljuk genetikai módszerekkel azokat, amelyeknek az utódai gyorsabban és nagyobbra nőnek. Ez a fajtanemesítés alapja lesz. Tehát lényegében ez a célja a kutatásunknak, egy módszertan fejlesztése, amivel ezek a szülők, szülőpárok kiszűrhetők – tette hozzá Dr. Szabolcsi Zoltán a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa.

A kutatás végső célja, hogy a hazai harcsatermelést a jövőben stabilabb alapokra helyezze. Ez azt jelenti, hogy

ez a típusú hal nagyobb mennyiségben lesz elérhető a termelők számára is, így a fogyasztók könnyebben és várhatóan olcsóbban juthatnak hozzá ehhez a szálkamentes, fehér húsú halfajtához.

agrarvilag.hu / kanizsaujsag.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-01-19


Kapcsolódó cikkek
Indiából hoztak vendégmunkásokat a fejőházba

Indiából hoztak vendégmunkásokat a fejőházba

Stabilabb alapokra akarják helyezni a hazai harcsatermelést. Kiválasztják azokat a hal szülőpárokat, amelyek a legéletképesebb utódokat hozzák a világra. Egyre népszerűbb a harcsa hazánkban. Bár még mindig a ponty vezeti a listát a halfogyasztás terén, sokan keresik a szálkamentes, fehér húsú halakat, így a szürkeharcsát is. A keszthelyi Georgikon Kar hallaborjában évek óta dolgoznak azon, hogy kifejlesszenek egy olyan termelési technológiát, amelynek köszönhetően Magyarország a harcsatenyésztés központja lehet. Kilenc éve most már Bercsényi Miklós professzor úr kezdeményezésére és vezetésével a harcsával, lesőharcsával foglalkoznak.
Szeretnénk elérni, hogy a magyar halászati, haltermelési ágazat előremutató módon fejlődjön, továbbá lehetőleg egy európai színvonalú és volumenű harcsatermelést tudjunk elérni
- mondta Dr. Havasi Máté a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa. A projektnek több pillére is van. Ilyen például a takarmányok és a különféle technológiai elemek fejlesztése, de folytatnak kutatásokat a halegészségügy terén is. Jelenleg a laborban egy genetikai szelekciós munka folyik, ami egészen egyedülálló, hiszen
korábban még nem kísérleteztek sehol a szürkeharcsa nemesítésével.
- Ez lényegében arról szól, hogy a, különböző vadpopulációból származó szülőpárok közül ki kell szűrjük azokat, ki kell szelektáljuk genetikai módszerekkel azokat, amelyeknek az utódai gyorsabban és nagyobbra nőnek. Ez a fajtanemesítés alapja lesz. Tehát lényegében ez a célja a kutatásunknak, egy módszertan fejlesztése, amivel ezek a szülők, szülőpárok kiszűrhetők - tette hozzá Dr. Szabolcsi Zoltán a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa. A kutatás végső célja, hogy a hazai harcsatermelést a jövőben stabilabb alapokra helyezze. Ez azt jelenti, hogy
ez a típusú hal nagyobb mennyiségben lesz elérhető a termelők számára is, így a fogyasztók könnyebben és várhatóan olcsóbban juthatnak hozzá ehhez a szálkamentes, fehér húsú halfajtához.
agrarvilag.hu / kanizsaujsag.hu
Nem éri meg a birkanyájjal vesződni

Nem éri meg a birkanyájjal vesződni

Stabilabb alapokra akarják helyezni a hazai harcsatermelést. Kiválasztják azokat a hal szülőpárokat, amelyek a legéletképesebb utódokat hozzák a világra. Egyre népszerűbb a harcsa hazánkban. Bár még mindig a ponty vezeti a listát a halfogyasztás terén, sokan keresik a szálkamentes, fehér húsú halakat, így a szürkeharcsát is. A keszthelyi Georgikon Kar hallaborjában évek óta dolgoznak azon, hogy kifejlesszenek egy olyan termelési technológiát, amelynek köszönhetően Magyarország a harcsatenyésztés központja lehet. Kilenc éve most már Bercsényi Miklós professzor úr kezdeményezésére és vezetésével a harcsával, lesőharcsával foglalkoznak.
Szeretnénk elérni, hogy a magyar halászati, haltermelési ágazat előremutató módon fejlődjön, továbbá lehetőleg egy európai színvonalú és volumenű harcsatermelést tudjunk elérni
- mondta Dr. Havasi Máté a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa. A projektnek több pillére is van. Ilyen például a takarmányok és a különféle technológiai elemek fejlesztése, de folytatnak kutatásokat a halegészségügy terén is. Jelenleg a laborban egy genetikai szelekciós munka folyik, ami egészen egyedülálló, hiszen
korábban még nem kísérleteztek sehol a szürkeharcsa nemesítésével.
- Ez lényegében arról szól, hogy a, különböző vadpopulációból származó szülőpárok közül ki kell szűrjük azokat, ki kell szelektáljuk genetikai módszerekkel azokat, amelyeknek az utódai gyorsabban és nagyobbra nőnek. Ez a fajtanemesítés alapja lesz. Tehát lényegében ez a célja a kutatásunknak, egy módszertan fejlesztése, amivel ezek a szülők, szülőpárok kiszűrhetők - tette hozzá Dr. Szabolcsi Zoltán a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa. A kutatás végső célja, hogy a hazai harcsatermelést a jövőben stabilabb alapokra helyezze. Ez azt jelenti, hogy
ez a típusú hal nagyobb mennyiségben lesz elérhető a termelők számára is, így a fogyasztók könnyebben és várhatóan olcsóbban juthatnak hozzá ehhez a szálkamentes, fehér húsú halfajtához.
agrarvilag.hu / kanizsaujsag.hu
Megújulásra szorul a nagyüzemi állattenyésztés

Megújulásra szorul a nagyüzemi állattenyésztés

Stabilabb alapokra akarják helyezni a hazai harcsatermelést. Kiválasztják azokat a hal szülőpárokat, amelyek a legéletképesebb utódokat hozzák a világra. Egyre népszerűbb a harcsa hazánkban. Bár még mindig a ponty vezeti a listát a halfogyasztás terén, sokan keresik a szálkamentes, fehér húsú halakat, így a szürkeharcsát is. A keszthelyi Georgikon Kar hallaborjában évek óta dolgoznak azon, hogy kifejlesszenek egy olyan termelési technológiát, amelynek köszönhetően Magyarország a harcsatenyésztés központja lehet. Kilenc éve most már Bercsényi Miklós professzor úr kezdeményezésére és vezetésével a harcsával, lesőharcsával foglalkoznak.
Szeretnénk elérni, hogy a magyar halászati, haltermelési ágazat előremutató módon fejlődjön, továbbá lehetőleg egy európai színvonalú és volumenű harcsatermelést tudjunk elérni
- mondta Dr. Havasi Máté a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa. A projektnek több pillére is van. Ilyen például a takarmányok és a különféle technológiai elemek fejlesztése, de folytatnak kutatásokat a halegészségügy terén is. Jelenleg a laborban egy genetikai szelekciós munka folyik, ami egészen egyedülálló, hiszen
korábban még nem kísérleteztek sehol a szürkeharcsa nemesítésével.
- Ez lényegében arról szól, hogy a, különböző vadpopulációból származó szülőpárok közül ki kell szűrjük azokat, ki kell szelektáljuk genetikai módszerekkel azokat, amelyeknek az utódai gyorsabban és nagyobbra nőnek. Ez a fajtanemesítés alapja lesz. Tehát lényegében ez a célja a kutatásunknak, egy módszertan fejlesztése, amivel ezek a szülők, szülőpárok kiszűrhetők - tette hozzá Dr. Szabolcsi Zoltán a Pannon Egyetem Georgikon Karának tudományos főmunkatársa. A kutatás végső célja, hogy a hazai harcsatermelést a jövőben stabilabb alapokra helyezze. Ez azt jelenti, hogy
ez a típusú hal nagyobb mennyiségben lesz elérhető a termelők számára is, így a fogyasztók könnyebben és várhatóan olcsóbban juthatnak hozzá ehhez a szálkamentes, fehér húsú halfajtához.
agrarvilag.hu / kanizsaujsag.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.