Nem tartotta a szavát a szállítócég, így a gazda nyakán maradtak a kecskék

Címkék: Állattenyésztés , értékesítés , kecske
Nem tartotta a szavát a szállítócég, így a gazda nyakán maradtak a kecskék

Jól fel kell mérni a piacot a termelés során. De ez még nem elég! Szerződét is érdemes kötni az értékesítéskor.

Kétségbeesésében kereste fel a Somogy megyei hírportál szerkesztőségét Veréb Gyula, aki Tabon foglalkozik kecsketenyésztéssel. Azt állítja, hogy szorult helyzetbe került, mert húsvétra értékesített volna 400 kecskét, de végül a nyakán maradtak az állatok.

Megegyezett egy magyar szállítócéggel, amely Olaszországba szállította volna a kecskéket, de két nappal húsvét előtt a cég az olasz partnerre hivatkozva lemondta a rendelést, mondván a külföldi fél visszalépett. Veréb Gyula 60 gidát indított volna útnak az első szállítmánnyal, összesen 150-et adott volna el, azonban az üzlet meghiúsult.

Ez nagy gond, mert az értük kapott pénzből vett volna takarmányt a többi állatnak. A tranzakció híján viszont fogytán a pénz az állatok ellátására.

Húsvétkor van kereslet a kecskék iránt, az ünnepek elmúltával azonban egyre rosszabb helyzetbe kerül. Egy gida felnevelése három hónapba telt, 10-12 ezer forintot remélt volna egyedenként, de szerinte 20 ezer forint költségbe is belekerült egy-egy gida felnevelése. Veréb Gyula elmondása szerint

más gazdák is hasonló cipőben járnak, a termelők már belefáradtak a küzdelembe.

fotó:Pixabay

Hajduk Péter, a Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója értesült a problémáról, és igyekezett segíteni a bajba jutott gazdán.

– Azt javasoltam, hogy hívjon fel felvásárlókat és környékbeli vágóhidakat, próbálja eladni az állatokat – felelte Hajduk Péter. – Valóban leginkább húsvét, pünkösd és karácsony környékén van kereslet a kecskehúsra, akkortájt lehet külföldre szállítani.

Hajduk Péter hozzátette: a hústermelés helyett a kecsketej az, ami az ágazatot gazdaságosan fenn tudja tartani. Ebben a folyamatban a gida csak egyfajta „másodlagos termék”, ezért sok gazda már pár napos korában igyekszik megszabadulni tőle, inkább akár el is ajándékozza, csak hogy hamarabb lehessen fejni az anyakecskét.

A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gazdák kössenek mindig szerződést az értékesítéskor, és úgy ne termeljenek, hogy előzetesen nem mérik fel a piacot.

agrarvilag.hu / sonline.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-04-10


Kapcsolódó cikkek
Fogy a szürkemarha Somogyban

Fogy a szürkemarha Somogyban

Jól fel kell mérni a piacot a termelés során. De ez még nem elég! Szerződét is érdemes kötni az értékesítéskor. Kétségbeesésében kereste fel a Somogy megyei hírportál szerkesztőségét Veréb Gyula, aki Tabon foglalkozik kecsketenyésztéssel. Azt állítja, hogy szorult helyzetbe került, mert húsvétra értékesített volna 400 kecskét, de végül a nyakán maradtak az állatok. Megegyezett egy magyar szállítócéggel, amely Olaszországba szállította volna a kecskéket, de két nappal húsvét előtt a cég az olasz partnerre hivatkozva lemondta a rendelést, mondván a külföldi fél visszalépett. Veréb Gyula 60 gidát indított volna útnak az első szállítmánnyal, összesen 150-et adott volna el, azonban az üzlet meghiúsult.
Ez nagy gond, mert az értük kapott pénzből vett volna takarmányt a többi állatnak. A tranzakció híján viszont fogytán a pénz az állatok ellátására.
Húsvétkor van kereslet a kecskék iránt, az ünnepek elmúltával azonban egyre rosszabb helyzetbe kerül. Egy gida felnevelése három hónapba telt, 10-12 ezer forintot remélt volna egyedenként, de szerinte 20 ezer forint költségbe is belekerült egy-egy gida felnevelése. Veréb Gyula elmondása szerint
más gazdák is hasonló cipőben járnak, a termelők már belefáradtak a küzdelembe.

fotó:Pixabay

Hajduk Péter, a Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója értesült a problémáról, és igyekezett segíteni a bajba jutott gazdán. – Azt javasoltam, hogy hívjon fel felvásárlókat és környékbeli vágóhidakat, próbálja eladni az állatokat – felelte Hajduk Péter. – Valóban leginkább húsvét, pünkösd és karácsony környékén van kereslet a kecskehúsra, akkortájt lehet külföldre szállítani. Hajduk Péter hozzátette: a hústermelés helyett a kecsketej az, ami az ágazatot gazdaságosan fenn tudja tartani. Ebben a folyamatban a gida csak egyfajta „másodlagos termék”, ezért sok gazda már pár napos korában igyekszik megszabadulni tőle, inkább akár el is ajándékozza, csak hogy hamarabb lehessen fejni az anyakecskét. A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gazdák kössenek mindig szerződést az értékesítéskor, és úgy ne termeljenek, hogy előzetesen nem mérik fel a piacot. agrarvilag.hu / sonline.hu
Megvédi a sertéseit Dánia: kerítéssel korlátozzák a vadak szabad mozgását

Megvédi a sertéseit Dánia: kerítéssel korlátozzák a vadak szabad mozgását

Jól fel kell mérni a piacot a termelés során. De ez még nem elég! Szerződét is érdemes kötni az értékesítéskor. Kétségbeesésében kereste fel a Somogy megyei hírportál szerkesztőségét Veréb Gyula, aki Tabon foglalkozik kecsketenyésztéssel. Azt állítja, hogy szorult helyzetbe került, mert húsvétra értékesített volna 400 kecskét, de végül a nyakán maradtak az állatok. Megegyezett egy magyar szállítócéggel, amely Olaszországba szállította volna a kecskéket, de két nappal húsvét előtt a cég az olasz partnerre hivatkozva lemondta a rendelést, mondván a külföldi fél visszalépett. Veréb Gyula 60 gidát indított volna útnak az első szállítmánnyal, összesen 150-et adott volna el, azonban az üzlet meghiúsult.
Ez nagy gond, mert az értük kapott pénzből vett volna takarmányt a többi állatnak. A tranzakció híján viszont fogytán a pénz az állatok ellátására.
Húsvétkor van kereslet a kecskék iránt, az ünnepek elmúltával azonban egyre rosszabb helyzetbe kerül. Egy gida felnevelése három hónapba telt, 10-12 ezer forintot remélt volna egyedenként, de szerinte 20 ezer forint költségbe is belekerült egy-egy gida felnevelése. Veréb Gyula elmondása szerint
más gazdák is hasonló cipőben járnak, a termelők már belefáradtak a küzdelembe.

fotó:Pixabay

Hajduk Péter, a Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója értesült a problémáról, és igyekezett segíteni a bajba jutott gazdán. – Azt javasoltam, hogy hívjon fel felvásárlókat és környékbeli vágóhidakat, próbálja eladni az állatokat – felelte Hajduk Péter. – Valóban leginkább húsvét, pünkösd és karácsony környékén van kereslet a kecskehúsra, akkortájt lehet külföldre szállítani. Hajduk Péter hozzátette: a hústermelés helyett a kecsketej az, ami az ágazatot gazdaságosan fenn tudja tartani. Ebben a folyamatban a gida csak egyfajta „másodlagos termék”, ezért sok gazda már pár napos korában igyekszik megszabadulni tőle, inkább akár el is ajándékozza, csak hogy hamarabb lehessen fejni az anyakecskét. A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gazdák kössenek mindig szerződést az értékesítéskor, és úgy ne termeljenek, hogy előzetesen nem mérik fel a piacot. agrarvilag.hu / sonline.hu
Egyre közelebb a határhoz a sertéspestist

Egyre közelebb a határhoz a sertéspestist

Jól fel kell mérni a piacot a termelés során. De ez még nem elég! Szerződét is érdemes kötni az értékesítéskor. Kétségbeesésében kereste fel a Somogy megyei hírportál szerkesztőségét Veréb Gyula, aki Tabon foglalkozik kecsketenyésztéssel. Azt állítja, hogy szorult helyzetbe került, mert húsvétra értékesített volna 400 kecskét, de végül a nyakán maradtak az állatok. Megegyezett egy magyar szállítócéggel, amely Olaszországba szállította volna a kecskéket, de két nappal húsvét előtt a cég az olasz partnerre hivatkozva lemondta a rendelést, mondván a külföldi fél visszalépett. Veréb Gyula 60 gidát indított volna útnak az első szállítmánnyal, összesen 150-et adott volna el, azonban az üzlet meghiúsult.
Ez nagy gond, mert az értük kapott pénzből vett volna takarmányt a többi állatnak. A tranzakció híján viszont fogytán a pénz az állatok ellátására.
Húsvétkor van kereslet a kecskék iránt, az ünnepek elmúltával azonban egyre rosszabb helyzetbe kerül. Egy gida felnevelése három hónapba telt, 10-12 ezer forintot remélt volna egyedenként, de szerinte 20 ezer forint költségbe is belekerült egy-egy gida felnevelése. Veréb Gyula elmondása szerint
más gazdák is hasonló cipőben járnak, a termelők már belefáradtak a küzdelembe.

fotó:Pixabay

Hajduk Péter, a Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója értesült a problémáról, és igyekezett segíteni a bajba jutott gazdán. – Azt javasoltam, hogy hívjon fel felvásárlókat és környékbeli vágóhidakat, próbálja eladni az állatokat – felelte Hajduk Péter. – Valóban leginkább húsvét, pünkösd és karácsony környékén van kereslet a kecskehúsra, akkortájt lehet külföldre szállítani. Hajduk Péter hozzátette: a hústermelés helyett a kecsketej az, ami az ágazatot gazdaságosan fenn tudja tartani. Ebben a folyamatban a gida csak egyfajta „másodlagos termék”, ezért sok gazda már pár napos korában igyekszik megszabadulni tőle, inkább akár el is ajándékozza, csak hogy hamarabb lehessen fejni az anyakecskét. A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gazdák kössenek mindig szerződést az értékesítéskor, és úgy ne termeljenek, hogy előzetesen nem mérik fel a piacot. agrarvilag.hu / sonline.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.