Lesz elég hal a magyar piacon, a szélsőséges időjárás jelentette kihívások ellenére is

Címkék: hal , haltenyésztés
Lesz elég hal a magyar piacon, a szélsőséges időjárás jelentette kihívások ellenére is

Nem számít sem a márciusi tél, sem a sok csapadék majd a hirtelen jött nyár, a magyar haltenyésztők veszik az akadályokat, nem marad kielégítetlenül a hazai kereslet.

Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: az idei tavasz nem volt halbarát, ahogyan a meleg tél sem kedvezett a halnevelésnek.

Mivel a fagyok elmaradtak, a tavakon nem képződött jégpáncél, így a halak könnyű zsákmányul szolgáltak a ragadozó madaraknak. Kormoránok százai vadásztak a halastavak környékén, így mindenhol, ahol nem zavarták el őket a gazdaságok, komoly kárt tettek – mutatott rá a szakember.

Az enyhe tél azonban csak a kezdete volt a haltermelés idei megpróbáltatásainak. A márciusban beköszöntött fagyos időjárás alaposan megakasztotta az időközben elkezdett tavaszi munkálatokat.

Ezt követően a nagy mennyiségű csapadék okozott gondot, az áradás és a belvízhelyzet miatt nem tudták időben megkezdeni a lehalászást a társaságok. Ehhez ugyanis vizet kell leengedniük a tavakból, a csatornák azonban telítettek voltak. A haltenyésztők hozzávetőlegesen tízezer hektárnyi halastavat nem tudtak lecsapolni, holott a felnőtt halakat még az új generáció érkezése előtt ki kellett volna fogni a tavakból.

fotó: pixabay

Az esős márciust aztán gyors felmelegedés követte. Azzal, hogy a vizek hőmérséklete hirtelen 17-18 fokosra melegedett, eddig nem látott folyamat indult be.

Míg más években a süllő, a csuka, a harcsa és a ponty különböző időpontban és hőmérsékleten szaporodik, addig az idén szinte egyszerre indult be az ívás a különböző halfajoknál.

A ritkán látott jelenség ­miatt alaposan megszaporodott a tennivaló a gazdaságokban.

A keszegfélék már leívtak, és sorban megkezdődött a többi halfajnál is a szaporodás. Ugyanakkor nem tudjuk hova tenni az ivadékokat, hiszen a tavakban még ott vannak a felnőtt halak – jegyezte meg az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki szerint egy hónapba telhet, mire utolérik magukat a gazdaságok.

A hirtelen jött nyár miatt az elhullott halak mennyisége is megnőtt. Bár Lévai Ferenc szerint némi veszteségre minden tavasszal fel vannak készülve a haltenyésztők, az idén minden korábbinál több tetemmel találkoztak. Hal­hiánytól ugyanakkor az idén sem kell tartani itthon.

A megnövekedett külföldi kereslet ellenére a hazai halgazdaságok elsősorban a belpiaci igényeket látják el, s csak a fennmaradó mennyiséget exportálják. A környező területeken hal­hiány van, igaz ez Romániára, Lengyelországra, Szerbiára és Csehországra is.

A kereslet folyamatos, akár a kétszeresét is el tudnánk adni annak, mint amennyit termelni tudunk

– emelte ki a vezérigazgató. Hozzátette: addig, amíg a belföldi piacot nem látták el, nem adhatnak el külföldre halat a gazdaságok. A horgászoknak hal kell, ahogyan a hazai fogyasztókat sem leszoktatni, hanem rászoktatni akarjuk a halhúsra.

A januári áfacsökkentésnek köszönhetően egyébként is népszerűbb lett a halhús.

A vásárlók és a vendéglátás is keresi a jó minőségű árut, még annak ellenére is, hogy a termelői árak növekedése tompította az áfacsökkentés árletörő hatását. A horgásztársaságok részéről is megugrott az érdeklődés, az előző évinél jóval több halat vásároltak idén.

agrarvilag.hu / magyaridok.hu

 



Szerző
avszerkeszto

Dátum
2018-04-28


Kapcsolódó cikkek
Nem árt felkészülni a medvével való találkozásra

Nem árt felkészülni a medvével való találkozásra

Nem számít sem a márciusi tél, sem a sok csapadék majd a hirtelen jött nyár, a magyar haltenyésztők veszik az akadályokat, nem marad kielégítetlenül a hazai kereslet. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: az idei tavasz nem volt halbarát, ahogyan a meleg tél sem kedvezett a halnevelésnek. Mivel a fagyok elmaradtak, a tavakon nem képződött jégpáncél, így a halak könnyű zsákmányul szolgáltak a ragadozó madaraknak. Kormoránok százai vadásztak a halastavak környékén, így mindenhol, ahol nem zavarták el őket a gazdaságok, komoly kárt tettek – mutatott rá a szakember. Az enyhe tél azonban csak a kezdete volt a haltermelés idei megpróbáltatásainak. A márciusban beköszöntött fagyos időjárás alaposan megakasztotta az időközben elkezdett tavaszi munkálatokat. Ezt követően a nagy mennyiségű csapadék okozott gondot, az áradás és a belvízhelyzet miatt nem tudták időben megkezdeni a lehalászást a társaságok. Ehhez ugyanis vizet kell leengedniük a tavakból, a csatornák azonban telítettek voltak. A haltenyésztők hozzávetőlegesen tízezer hektárnyi halastavat nem tudtak lecsapolni, holott a felnőtt halakat még az új generáció érkezése előtt ki kellett volna fogni a tavakból.

fotó: pixabay

Az esős márciust aztán gyors felmelegedés követte. Azzal, hogy a vizek hőmérséklete hirtelen 17-18 fokosra melegedett, eddig nem látott folyamat indult be. Míg más években a süllő, a csuka, a harcsa és a ponty különböző időpontban és hőmérsékleten szaporodik, addig az idén szinte egyszerre indult be az ívás a különböző halfajoknál. A ritkán látott jelenség ­miatt alaposan megszaporodott a tennivaló a gazdaságokban. A keszegfélék már leívtak, és sorban megkezdődött a többi halfajnál is a szaporodás. Ugyanakkor nem tudjuk hova tenni az ivadékokat, hiszen a tavakban még ott vannak a felnőtt halak – jegyezte meg az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki szerint egy hónapba telhet, mire utolérik magukat a gazdaságok. A hirtelen jött nyár miatt az elhullott halak mennyisége is megnőtt. Bár Lévai Ferenc szerint némi veszteségre minden tavasszal fel vannak készülve a haltenyésztők, az idén minden korábbinál több tetemmel találkoztak. Hal­hiánytól ugyanakkor az idén sem kell tartani itthon. A megnövekedett külföldi kereslet ellenére a hazai halgazdaságok elsősorban a belpiaci igényeket látják el, s csak a fennmaradó mennyiséget exportálják. A környező területeken hal­hiány van, igaz ez Romániára, Lengyelországra, Szerbiára és Csehországra is. A kereslet folyamatos, akár a kétszeresét is el tudnánk adni annak, mint amennyit termelni tudunk – emelte ki a vezérigazgató. Hozzátette: addig, amíg a belföldi piacot nem látták el, nem adhatnak el külföldre halat a gazdaságok. A horgászoknak hal kell, ahogyan a hazai fogyasztókat sem leszoktatni, hanem rászoktatni akarjuk a halhúsra. A januári áfacsökkentésnek köszönhetően egyébként is népszerűbb lett a halhús. A vásárlók és a vendéglátás is keresi a jó minőségű árut, még annak ellenére is, hogy a termelői árak növekedése tompította az áfacsökkentés árletörő hatását. A horgásztársaságok részéről is megugrott az érdeklődés, az előző évinél jóval több halat vásároltak idén. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
 
A díjnyertes gazda az elvárásokat magának támasztja

A díjnyertes gazda az elvárásokat magának támasztja

Nem számít sem a márciusi tél, sem a sok csapadék majd a hirtelen jött nyár, a magyar haltenyésztők veszik az akadályokat, nem marad kielégítetlenül a hazai kereslet. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: az idei tavasz nem volt halbarát, ahogyan a meleg tél sem kedvezett a halnevelésnek. Mivel a fagyok elmaradtak, a tavakon nem képződött jégpáncél, így a halak könnyű zsákmányul szolgáltak a ragadozó madaraknak. Kormoránok százai vadásztak a halastavak környékén, így mindenhol, ahol nem zavarták el őket a gazdaságok, komoly kárt tettek – mutatott rá a szakember. Az enyhe tél azonban csak a kezdete volt a haltermelés idei megpróbáltatásainak. A márciusban beköszöntött fagyos időjárás alaposan megakasztotta az időközben elkezdett tavaszi munkálatokat. Ezt követően a nagy mennyiségű csapadék okozott gondot, az áradás és a belvízhelyzet miatt nem tudták időben megkezdeni a lehalászást a társaságok. Ehhez ugyanis vizet kell leengedniük a tavakból, a csatornák azonban telítettek voltak. A haltenyésztők hozzávetőlegesen tízezer hektárnyi halastavat nem tudtak lecsapolni, holott a felnőtt halakat még az új generáció érkezése előtt ki kellett volna fogni a tavakból.

fotó: pixabay

Az esős márciust aztán gyors felmelegedés követte. Azzal, hogy a vizek hőmérséklete hirtelen 17-18 fokosra melegedett, eddig nem látott folyamat indult be. Míg más években a süllő, a csuka, a harcsa és a ponty különböző időpontban és hőmérsékleten szaporodik, addig az idén szinte egyszerre indult be az ívás a különböző halfajoknál. A ritkán látott jelenség ­miatt alaposan megszaporodott a tennivaló a gazdaságokban. A keszegfélék már leívtak, és sorban megkezdődött a többi halfajnál is a szaporodás. Ugyanakkor nem tudjuk hova tenni az ivadékokat, hiszen a tavakban még ott vannak a felnőtt halak – jegyezte meg az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki szerint egy hónapba telhet, mire utolérik magukat a gazdaságok. A hirtelen jött nyár miatt az elhullott halak mennyisége is megnőtt. Bár Lévai Ferenc szerint némi veszteségre minden tavasszal fel vannak készülve a haltenyésztők, az idén minden korábbinál több tetemmel találkoztak. Hal­hiánytól ugyanakkor az idén sem kell tartani itthon. A megnövekedett külföldi kereslet ellenére a hazai halgazdaságok elsősorban a belpiaci igényeket látják el, s csak a fennmaradó mennyiséget exportálják. A környező területeken hal­hiány van, igaz ez Romániára, Lengyelországra, Szerbiára és Csehországra is. A kereslet folyamatos, akár a kétszeresét is el tudnánk adni annak, mint amennyit termelni tudunk – emelte ki a vezérigazgató. Hozzátette: addig, amíg a belföldi piacot nem látták el, nem adhatnak el külföldre halat a gazdaságok. A horgászoknak hal kell, ahogyan a hazai fogyasztókat sem leszoktatni, hanem rászoktatni akarjuk a halhúsra. A januári áfacsökkentésnek köszönhetően egyébként is népszerűbb lett a halhús. A vásárlók és a vendéglátás is keresi a jó minőségű árut, még annak ellenére is, hogy a termelői árak növekedése tompította az áfacsökkentés árletörő hatását. A horgásztársaságok részéről is megugrott az érdeklődés, az előző évinél jóval több halat vásároltak idén. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
 
Hideg fürdőt vettek a bivalyok

Hideg fürdőt vettek a bivalyok

Nem számít sem a márciusi tél, sem a sok csapadék majd a hirtelen jött nyár, a magyar haltenyésztők veszik az akadályokat, nem marad kielégítetlenül a hazai kereslet. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: az idei tavasz nem volt halbarát, ahogyan a meleg tél sem kedvezett a halnevelésnek. Mivel a fagyok elmaradtak, a tavakon nem képződött jégpáncél, így a halak könnyű zsákmányul szolgáltak a ragadozó madaraknak. Kormoránok százai vadásztak a halastavak környékén, így mindenhol, ahol nem zavarták el őket a gazdaságok, komoly kárt tettek – mutatott rá a szakember. Az enyhe tél azonban csak a kezdete volt a haltermelés idei megpróbáltatásainak. A márciusban beköszöntött fagyos időjárás alaposan megakasztotta az időközben elkezdett tavaszi munkálatokat. Ezt követően a nagy mennyiségű csapadék okozott gondot, az áradás és a belvízhelyzet miatt nem tudták időben megkezdeni a lehalászást a társaságok. Ehhez ugyanis vizet kell leengedniük a tavakból, a csatornák azonban telítettek voltak. A haltenyésztők hozzávetőlegesen tízezer hektárnyi halastavat nem tudtak lecsapolni, holott a felnőtt halakat még az új generáció érkezése előtt ki kellett volna fogni a tavakból.

fotó: pixabay

Az esős márciust aztán gyors felmelegedés követte. Azzal, hogy a vizek hőmérséklete hirtelen 17-18 fokosra melegedett, eddig nem látott folyamat indult be. Míg más években a süllő, a csuka, a harcsa és a ponty különböző időpontban és hőmérsékleten szaporodik, addig az idén szinte egyszerre indult be az ívás a különböző halfajoknál. A ritkán látott jelenség ­miatt alaposan megszaporodott a tennivaló a gazdaságokban. A keszegfélék már leívtak, és sorban megkezdődött a többi halfajnál is a szaporodás. Ugyanakkor nem tudjuk hova tenni az ivadékokat, hiszen a tavakban még ott vannak a felnőtt halak – jegyezte meg az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki szerint egy hónapba telhet, mire utolérik magukat a gazdaságok. A hirtelen jött nyár miatt az elhullott halak mennyisége is megnőtt. Bár Lévai Ferenc szerint némi veszteségre minden tavasszal fel vannak készülve a haltenyésztők, az idén minden korábbinál több tetemmel találkoztak. Hal­hiánytól ugyanakkor az idén sem kell tartani itthon. A megnövekedett külföldi kereslet ellenére a hazai halgazdaságok elsősorban a belpiaci igényeket látják el, s csak a fennmaradó mennyiséget exportálják. A környező területeken hal­hiány van, igaz ez Romániára, Lengyelországra, Szerbiára és Csehországra is. A kereslet folyamatos, akár a kétszeresét is el tudnánk adni annak, mint amennyit termelni tudunk – emelte ki a vezérigazgató. Hozzátette: addig, amíg a belföldi piacot nem látták el, nem adhatnak el külföldre halat a gazdaságok. A horgászoknak hal kell, ahogyan a hazai fogyasztókat sem leszoktatni, hanem rászoktatni akarjuk a halhúsra. A januári áfacsökkentésnek köszönhetően egyébként is népszerűbb lett a halhús. A vásárlók és a vendéglátás is keresi a jó minőségű árut, még annak ellenére is, hogy a termelői árak növekedése tompította az áfacsökkentés árletörő hatását. A horgásztársaságok részéről is megugrott az érdeklődés, az előző évinél jóval több halat vásároltak idén. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
 

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.