Jöhet a laboratóriumban előállított hús és a rovarok ideje?

Címkék: élelmiszer , fogyasztás , hús , klímaváltozás , tudomány
Jöhet a laboratóriumban előállított hús és a rovarok ideje?

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének  jelentése felhívja a figyelmet, hogy az európaiaknak változtatniuk kell táplálkozási szokásaikon, ha meg akarnak birkózni a klímaváltozással.

Az észak-európai országokban fejenként több mint 100 kilogramm húst fogyasztanak évente, Magyarországon 64 kilogrammot – mondta az InfoRádiónak Popp József agrármérnök-közgazdász, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem tanára.

Svédország azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy vezessék be a húsadót az unióban, annak megfelelően, hogy az adott húsfajta 1 kilogrammjának előállítása során mennyi a szén-dioxid-kibocsátás.

Így a szarvasmarha után a sertés húsának és a baromfihúsnak lenne a legmagasabb adókulcsa; halat, kagylót és tengeri gyümölcsöket lehetne a legkedvezőbb közteher mellett megvásárolni.

Az MTA tanulmánya kiemeli, hogy a lakosságnak minél több halat kéne fogyasztania. A parthalfogás jelenleg körülbelül 75 millió tonna évente, az akvakultúra pedig 75-80 millió tonnát termel, vagyis megelőzi a tengeri vadhalfogást – hangsúlyozta Popp József. A tengeri halászat azonban már nem fog növekedni, hiszen egyre fogy a vadhalállomány. Az akvakultúra esetében pedig 25 millió tonnás bővülést vár az MTA-doktor.

Megoldásként felmerül még a hús laboratóriumban történő előállítása, illetve a rovarfogyasztás európai meghonosítása. „A laboratóriumi hús fogyasztása nem tilos, de forgalomba nem hozható” – emelte ki az agrármérnök. Amerikában ezt sem tiltják – tette hozzá.

Ez az eljárás kevéssé járulna hozzá a klímaváltozáshoz, hiszen kis energiafelhasználás mellett történik. A lakosság azonban idegenkedik a gondolattól, hogy így készült hústermékeket fogyasszon.

A rovarfehérjét oly módon állítják elő, hogy a lárvákat szárítják, és sztenderdizált fehérjét nyernek ki belőle – magyarázta a szakértő. Ennek előnye a magas fehérjetartalom, hátránya, hogy a módszer mezőgazdasági területet igényel, és a végtermék toxintartalma is problémát okoz. Ráadásul a rovarfehérje kétszer drágább, mint a haszonállatokból kinyert.

A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy

az Európai Unió hozzájárul az Amazonas esőerdejének irtásához, ha tovább növeli a marhahús és takarmányszója behozatalát a dél-amerikai Közös Piacról.

Ez a Föld legfontosabb erdősége a klímaváltozás elleni küzdelemben: az üvegházhatású gázok 20 százalékát köti meg.

A holland Greenpeace iroda által kiszivárogtatott dokumentum szerint Európa és a dél-amerikai országok olyan egyezményt kötöttek a nyilvánosság kizárásával, mely a kontinens történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása lehet – mondta Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Ezek az országok – köztük Argentína és Brazília – jelenleg is hatalmas mennyiségben exportálnak marhahúst és takarmányszóját az unióba. A tervezett egyezmény alapján az előbbi exportját 78 ezer tonnával emelnék a jelenlegi 200 ezer tonnához képest. Az Európában forgalmazott szója 90 százaléka ma is ezekből a dél-amerikai államokból érkezik – hangsúlyozta a környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse.

Brazíliában az erdőirtás 80 százalékáért az állattenyésztés felelős. Tavaly körülbelül svájcnyi terület tűnt el az esőerdőből, ami a 2015-ös pusztítás háromszorosa

– tette hozzá Nyitray Dániel.

agrarvilag.hu / inforadio.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2017-12-17


Kapcsolódó cikkek
Mentsük meg a hulladékot!

Mentsük meg a hulladékot!

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének  jelentése felhívja a figyelmet, hogy az európaiaknak változtatniuk kell táplálkozási szokásaikon, ha meg akarnak birkózni a klímaváltozással. Az észak-európai országokban fejenként több mint 100 kilogramm húst fogyasztanak évente, Magyarországon 64 kilogrammot – mondta az InfoRádiónak Popp József agrármérnök-közgazdász, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem tanára. Svédország azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy vezessék be a húsadót az unióban, annak megfelelően, hogy az adott húsfajta 1 kilogrammjának előállítása során mennyi a szén-dioxid-kibocsátás.
Így a szarvasmarha után a sertés húsának és a baromfihúsnak lenne a legmagasabb adókulcsa; halat, kagylót és tengeri gyümölcsöket lehetne a legkedvezőbb közteher mellett megvásárolni.
Az MTA tanulmánya kiemeli, hogy a lakosságnak minél több halat kéne fogyasztania. A parthalfogás jelenleg körülbelül 75 millió tonna évente, az akvakultúra pedig 75-80 millió tonnát termel, vagyis megelőzi a tengeri vadhalfogást – hangsúlyozta Popp József. A tengeri halászat azonban már nem fog növekedni, hiszen egyre fogy a vadhalállomány. Az akvakultúra esetében pedig 25 millió tonnás bővülést vár az MTA-doktor. Megoldásként felmerül még a hús laboratóriumban történő előállítása, illetve a rovarfogyasztás európai meghonosítása. „A laboratóriumi hús fogyasztása nem tilos, de forgalomba nem hozható” – emelte ki az agrármérnök. Amerikában ezt sem tiltják – tette hozzá.
Ez az eljárás kevéssé járulna hozzá a klímaváltozáshoz, hiszen kis energiafelhasználás mellett történik. A lakosság azonban idegenkedik a gondolattól, hogy így készült hústermékeket fogyasszon.
A rovarfehérjét oly módon állítják elő, hogy a lárvákat szárítják, és sztenderdizált fehérjét nyernek ki belőle – magyarázta a szakértő. Ennek előnye a magas fehérjetartalom, hátránya, hogy a módszer mezőgazdasági területet igényel, és a végtermék toxintartalma is problémát okoz. Ráadásul a rovarfehérje kétszer drágább, mint a haszonállatokból kinyert. A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy
az Európai Unió hozzájárul az Amazonas esőerdejének irtásához, ha tovább növeli a marhahús és takarmányszója behozatalát a dél-amerikai Közös Piacról.
Ez a Föld legfontosabb erdősége a klímaváltozás elleni küzdelemben: az üvegházhatású gázok 20 százalékát köti meg. A holland Greenpeace iroda által kiszivárogtatott dokumentum szerint Európa és a dél-amerikai országok olyan egyezményt kötöttek a nyilvánosság kizárásával, mely a kontinens történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása lehet – mondta Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. Ezek az országok – köztük Argentína és Brazília – jelenleg is hatalmas mennyiségben exportálnak marhahúst és takarmányszóját az unióba. A tervezett egyezmény alapján az előbbi exportját 78 ezer tonnával emelnék a jelenlegi 200 ezer tonnához képest. Az Európában forgalmazott szója 90 százaléka ma is ezekből a dél-amerikai államokból érkezik – hangsúlyozta a környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse.
Brazíliában az erdőirtás 80 százalékáért az állattenyésztés felelős. Tavaly körülbelül svájcnyi terület tűnt el az esőerdőből, ami a 2015-ös pusztítás háromszorosa
– tette hozzá Nyitray Dániel. agrarvilag.hu / inforadio.hu
Nemrég keltek ki, de már repülnek tovább a gemenci gólyák

Nemrég keltek ki, de már repülnek tovább a gemenci gólyák

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének  jelentése felhívja a figyelmet, hogy az európaiaknak változtatniuk kell táplálkozási szokásaikon, ha meg akarnak birkózni a klímaváltozással. Az észak-európai országokban fejenként több mint 100 kilogramm húst fogyasztanak évente, Magyarországon 64 kilogrammot – mondta az InfoRádiónak Popp József agrármérnök-közgazdász, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem tanára. Svédország azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy vezessék be a húsadót az unióban, annak megfelelően, hogy az adott húsfajta 1 kilogrammjának előállítása során mennyi a szén-dioxid-kibocsátás.
Így a szarvasmarha után a sertés húsának és a baromfihúsnak lenne a legmagasabb adókulcsa; halat, kagylót és tengeri gyümölcsöket lehetne a legkedvezőbb közteher mellett megvásárolni.
Az MTA tanulmánya kiemeli, hogy a lakosságnak minél több halat kéne fogyasztania. A parthalfogás jelenleg körülbelül 75 millió tonna évente, az akvakultúra pedig 75-80 millió tonnát termel, vagyis megelőzi a tengeri vadhalfogást – hangsúlyozta Popp József. A tengeri halászat azonban már nem fog növekedni, hiszen egyre fogy a vadhalállomány. Az akvakultúra esetében pedig 25 millió tonnás bővülést vár az MTA-doktor. Megoldásként felmerül még a hús laboratóriumban történő előállítása, illetve a rovarfogyasztás európai meghonosítása. „A laboratóriumi hús fogyasztása nem tilos, de forgalomba nem hozható” – emelte ki az agrármérnök. Amerikában ezt sem tiltják – tette hozzá.
Ez az eljárás kevéssé járulna hozzá a klímaváltozáshoz, hiszen kis energiafelhasználás mellett történik. A lakosság azonban idegenkedik a gondolattól, hogy így készült hústermékeket fogyasszon.
A rovarfehérjét oly módon állítják elő, hogy a lárvákat szárítják, és sztenderdizált fehérjét nyernek ki belőle – magyarázta a szakértő. Ennek előnye a magas fehérjetartalom, hátránya, hogy a módszer mezőgazdasági területet igényel, és a végtermék toxintartalma is problémát okoz. Ráadásul a rovarfehérje kétszer drágább, mint a haszonállatokból kinyert. A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy
az Európai Unió hozzájárul az Amazonas esőerdejének irtásához, ha tovább növeli a marhahús és takarmányszója behozatalát a dél-amerikai Közös Piacról.
Ez a Föld legfontosabb erdősége a klímaváltozás elleni küzdelemben: az üvegházhatású gázok 20 százalékát köti meg. A holland Greenpeace iroda által kiszivárogtatott dokumentum szerint Európa és a dél-amerikai országok olyan egyezményt kötöttek a nyilvánosság kizárásával, mely a kontinens történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása lehet – mondta Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. Ezek az országok – köztük Argentína és Brazília – jelenleg is hatalmas mennyiségben exportálnak marhahúst és takarmányszóját az unióba. A tervezett egyezmény alapján az előbbi exportját 78 ezer tonnával emelnék a jelenlegi 200 ezer tonnához képest. Az Európában forgalmazott szója 90 százaléka ma is ezekből a dél-amerikai államokból érkezik – hangsúlyozta a környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse.
Brazíliában az erdőirtás 80 százalékáért az állattenyésztés felelős. Tavaly körülbelül svájcnyi terület tűnt el az esőerdőből, ami a 2015-ös pusztítás háromszorosa
– tette hozzá Nyitray Dániel. agrarvilag.hu / inforadio.hu
Nincs mire várni: most kell tenni az erdőkért!

Nincs mire várni: most kell tenni az erdőkért!

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének  jelentése felhívja a figyelmet, hogy az európaiaknak változtatniuk kell táplálkozási szokásaikon, ha meg akarnak birkózni a klímaváltozással. Az észak-európai országokban fejenként több mint 100 kilogramm húst fogyasztanak évente, Magyarországon 64 kilogrammot – mondta az InfoRádiónak Popp József agrármérnök-közgazdász, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem tanára. Svédország azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy vezessék be a húsadót az unióban, annak megfelelően, hogy az adott húsfajta 1 kilogrammjának előállítása során mennyi a szén-dioxid-kibocsátás.
Így a szarvasmarha után a sertés húsának és a baromfihúsnak lenne a legmagasabb adókulcsa; halat, kagylót és tengeri gyümölcsöket lehetne a legkedvezőbb közteher mellett megvásárolni.
Az MTA tanulmánya kiemeli, hogy a lakosságnak minél több halat kéne fogyasztania. A parthalfogás jelenleg körülbelül 75 millió tonna évente, az akvakultúra pedig 75-80 millió tonnát termel, vagyis megelőzi a tengeri vadhalfogást – hangsúlyozta Popp József. A tengeri halászat azonban már nem fog növekedni, hiszen egyre fogy a vadhalállomány. Az akvakultúra esetében pedig 25 millió tonnás bővülést vár az MTA-doktor. Megoldásként felmerül még a hús laboratóriumban történő előállítása, illetve a rovarfogyasztás európai meghonosítása. „A laboratóriumi hús fogyasztása nem tilos, de forgalomba nem hozható” – emelte ki az agrármérnök. Amerikában ezt sem tiltják – tette hozzá.
Ez az eljárás kevéssé járulna hozzá a klímaváltozáshoz, hiszen kis energiafelhasználás mellett történik. A lakosság azonban idegenkedik a gondolattól, hogy így készült hústermékeket fogyasszon.
A rovarfehérjét oly módon állítják elő, hogy a lárvákat szárítják, és sztenderdizált fehérjét nyernek ki belőle – magyarázta a szakértő. Ennek előnye a magas fehérjetartalom, hátránya, hogy a módszer mezőgazdasági területet igényel, és a végtermék toxintartalma is problémát okoz. Ráadásul a rovarfehérje kétszer drágább, mint a haszonállatokból kinyert. A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy
az Európai Unió hozzájárul az Amazonas esőerdejének irtásához, ha tovább növeli a marhahús és takarmányszója behozatalát a dél-amerikai Közös Piacról.
Ez a Föld legfontosabb erdősége a klímaváltozás elleni küzdelemben: az üvegházhatású gázok 20 százalékát köti meg. A holland Greenpeace iroda által kiszivárogtatott dokumentum szerint Európa és a dél-amerikai országok olyan egyezményt kötöttek a nyilvánosság kizárásával, mely a kontinens történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása lehet – mondta Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. Ezek az országok – köztük Argentína és Brazília – jelenleg is hatalmas mennyiségben exportálnak marhahúst és takarmányszóját az unióba. A tervezett egyezmény alapján az előbbi exportját 78 ezer tonnával emelnék a jelenlegi 200 ezer tonnához képest. Az Európában forgalmazott szója 90 százaléka ma is ezekből a dél-amerikai államokból érkezik – hangsúlyozta a környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse.
Brazíliában az erdőirtás 80 százalékáért az állattenyésztés felelős. Tavaly körülbelül svájcnyi terület tűnt el az esőerdőből, ami a 2015-ös pusztítás háromszorosa
– tette hozzá Nyitray Dániel. agrarvilag.hu / inforadio.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.