Jetskivel mentik a halakat Pilisvörösváron

Címkék: hal , halpusztulás , nébih , Pilisvörösvár ,
Jetskivel mentik a halakat Pilisvörösváron

Még nem tudni mi okozhatta az oxigénhiányt a pilisvörösvári Nagy-tóban. A helyiek kétségbe vannak esve.

Egyetlen éjszaka alatt tömegesen pusztultak ki a halak a pilisvörösvári Nagy-tóból. Mérgezésre utaló jel nincs, csak az biztos, hogy a víz oxigénszintje negyede a szükségesnek, és a beavatkozások ellenére nem emelkedett. A tó 60 éves történetében még nem volt példa hasonlóra – írja az Index.


Tömegesen pusztultak ki a halak – fotó: Németh Sz. Péter

Rejtélyesen körümények között tűnt el a tóból az oxigén. Pilisvörösváron az Aranyhegyi-pataktól északra 5 halastó fekszik, ezeket a 61 éve létrejött Pilisvörösvári Horgászegyesület üzemelteti.

A tavakat sokan bányatónak hívják, de csak közvetve kapcsolódnak a bányákhoz: innen nyerték ki a homokot, amellyel a közeli szénbányák kimerült járatait tömték be és zárták le.

A tavak ezekkel a kotrásokkal jöttek létre, a legnagyobb az egyhektáros, helyenként 8-10 méter mély Nagy-tó.

Vasárnapról hétfőre ebben a tóban tömegével pusztultak el a halak.

– Egy nappal előtte még gond nélkül horgásztak rajta. Nem tudok róla, hogy itt valaha történt volna hasonló eset. Találgatnak az emberek mindenfélét, de nem tudunk semmit – nyilatkozta a portálnak egy közeli horgászbolt eladója.

A magyarázatot egyelőre nem tudni, viszont vizsgálódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a katasztrófavédelem.

Eddig a vízminták alapján azonban mérgezésnek nincs jele, csak az látszik, hogy a tó oxigénszintje kritikusan alacsony

A tóban pontyok, harcsák, hüllők, gébek, és busák is vannak telepítve. Az utóbbiakból pusztult el a legtöbb, mivel az akár 30 éves, 50-60 kilós halak oxigénigénye is nagyobb.

Sok ivadék süllő is elpusztult, a harcsák, a pontyok és a csukák nagy része viszont megúszta a tavi armageddont, de pontos képet majd később lehet látni:

a hétfő hajnalban elpusztult, felszínre került halakat ugyan az egyesület tagjai és sok önkéntes összegyűjtötte, ám amit nem sikerült, az a mélybe süllyedt, a víz majd akár egy-két hét múlva dobja fel újra. 

A halpusztulást ugyan sikerült megállítani, de csak azért, mert a tó szó szerint lélegeztetőn van.

A vízforgató lapátok, a szivattyúk, a légbefúvó csövek mellett jetskivel is megmozgatták a vizet.

– Mentjük, ami menthető, de nagyon várjuk az önkormányzat segítségét is. Sokan jönnek, étellel segítik az önkénteseket, gázolajat hoznak az aggregátorokba, és a jetskikbe, de minden segítség jól jön – mondta egy egyesületi tag.

A víz oxigénszintjét azonban így sem sikerült növelni a tó egészében, ha leállnának a gépek, a halak tovább pusztulnának. Az igazán különös, hogy a szomszédos másik négy tóban minden rendben van, abban is, ahová átfolyhat a víz a Nagy-tóból.

Alig két éve a tatai Öreg-tóban volt tömeges halpusztulás, és az ok ott sem vegyszer volt, ahogyan a Fekete-tenger 90%-a is természetes oknál fogva élettelen.

A lebontást baktériumok végzik, ehhez oldott oxigént vonnak el. Ha ez kevés, akkor a vízben lévő szulfátionokból vonnak el oxigént, ekkor képződik a záptojásszagáról ismert kénhidrogén. A rothadással metán is képződik, ez is mérgező lehet.


Mindent bevetnek a helyiek, hogy javítsanak a helyzeten – fotó: Németh Sz. Péter

Mindez azonban a víz mélyén van, és általában apránként távozik a felszínen keresztül, így sem a tóban, sem a környezetében nem okozhat kárt. Baj  akkor történhet, ha az iszapban felhalmozódott gázok valamiért egyszerre, nagyobb mennyiségben szabadulnak fel, végigpusztítva a vizet.

Ez történt 2 éve az Öreg-tónál is és ehhez ott is az kellett, ami szombaton Pilisvörösváron is megtörtént.

Addig ugyanis nagy meleg volt, a tó vize is felmelegedett – a sűrűbb, hidegebb, gázzal telítettebb rész értelemszerűen alul volt -, szombaton azonban hidegfront jött, sok esővel.

Az eső hidegebb volt a tó felszíni hőmérsékleténél – nem véletlen, hogy az ilyen halpusztulás inkább nyáron fordul elő – és miután ez a hideg víz a tóra zúdult, lesüllyedt.

A tó “felfordult”, egyszerre felhozva a felszínre a természetes anyagok lebontásával járó mellékterméket. 

Hogy ez nem történt meg a többi tónál, azt megmagyarázhatja az is, hogy sekélyebbek, így kisebb volt a különbség a felszíni és a mélyebb rétegben lévő víz hőmérséklete között, ettől lassabban keveredett a víz, a gázok fokozatosabban jöttek a felszínre, esetleg ott az iszapréteg is vékonyabb, eleve kevesebb gáz halmozódott fel.

agrarvilag.hu / Index



Szerző
avszerk2

Dátum
2018-08-30


Kapcsolódó cikkek
Növényeinket teszi tönkre a

Növényeinket teszi tönkre a "büdös bogár"

Még nem tudni mi okozhatta az oxigénhiányt a pilisvörösvári Nagy-tóban. A helyiek kétségbe vannak esve.
Egyetlen éjszaka alatt tömegesen pusztultak ki a halak a pilisvörösvári Nagy-tóból. Mérgezésre utaló jel nincs, csak az biztos, hogy a víz oxigénszintje negyede a szükségesnek, és a beavatkozások ellenére nem emelkedett. A tó 60 éves történetében még nem volt példa hasonlóra - írja az Index.

Tömegesen pusztultak ki a halak - fotó: Németh Sz. Péter

Rejtélyesen körümények között tűnt el a tóból az oxigén. Pilisvörösváron az Aranyhegyi-pataktól északra 5 halastó fekszik, ezeket a 61 éve létrejött Pilisvörösvári Horgászegyesület üzemelteti. A tavakat sokan bányatónak hívják, de csak közvetve kapcsolódnak a bányákhoz: innen nyerték ki a homokot, amellyel a közeli szénbányák kimerült járatait tömték be és zárták le. A tavak ezekkel a kotrásokkal jöttek létre, a legnagyobb az egyhektáros, helyenként 8-10 méter mély Nagy-tó. Vasárnapról hétfőre ebben a tóban tömegével pusztultak el a halak. - Egy nappal előtte még gond nélkül horgásztak rajta. Nem tudok róla, hogy itt valaha történt volna hasonló eset. Találgatnak az emberek mindenfélét, de nem tudunk semmit - nyilatkozta a portálnak egy közeli horgászbolt eladója. A magyarázatot egyelőre nem tudni, viszont vizsgálódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a katasztrófavédelem. Eddig a vízminták alapján azonban mérgezésnek nincs jele, csak az látszik, hogy a tó oxigénszintje kritikusan alacsony A tóban pontyok, harcsák, hüllők, gébek, és busák is vannak telepítve. Az utóbbiakból pusztult el a legtöbb, mivel az akár 30 éves, 50-60 kilós halak oxigénigénye is nagyobb. Sok ivadék süllő is elpusztult, a harcsák, a pontyok és a csukák nagy része viszont megúszta a tavi armageddont, de pontos képet majd később lehet látni: a hétfő hajnalban elpusztult, felszínre került halakat ugyan az egyesület tagjai és sok önkéntes összegyűjtötte, ám amit nem sikerült, az a mélybe süllyedt, a víz majd akár egy-két hét múlva dobja fel újra.  A halpusztulást ugyan sikerült megállítani, de csak azért, mert a tó szó szerint lélegeztetőn van. A vízforgató lapátok, a szivattyúk, a légbefúvó csövek mellett jetskivel is megmozgatták a vizet. - Mentjük, ami menthető, de nagyon várjuk az önkormányzat segítségét is. Sokan jönnek, étellel segítik az önkénteseket, gázolajat hoznak az aggregátorokba, és a jetskikbe, de minden segítség jól jön - mondta egy egyesületi tag. A víz oxigénszintjét azonban így sem sikerült növelni a tó egészében, ha leállnának a gépek, a halak tovább pusztulnának. Az igazán különös, hogy a szomszédos másik négy tóban minden rendben van, abban is, ahová átfolyhat a víz a Nagy-tóból. Alig két éve a tatai Öreg-tóban volt tömeges halpusztulás, és az ok ott sem vegyszer volt, ahogyan a Fekete-tenger 90%-a is természetes oknál fogva élettelen. A lebontást baktériumok végzik, ehhez oldott oxigént vonnak el. Ha ez kevés, akkor a vízben lévő szulfátionokból vonnak el oxigént, ekkor képződik a záptojásszagáról ismert kénhidrogén. A rothadással metán is képződik, ez is mérgező lehet.

Mindent bevetnek a helyiek, hogy javítsanak a helyzeten - fotó: Németh Sz. Péter

Mindez azonban a víz mélyén van, és általában apránként távozik a felszínen keresztül, így sem a tóban, sem a környezetében nem okozhat kárt. Baj  akkor történhet, ha az iszapban felhalmozódott gázok valamiért egyszerre, nagyobb mennyiségben szabadulnak fel, végigpusztítva a vizet. Ez történt 2 éve az Öreg-tónál is és ehhez ott is az kellett, ami szombaton Pilisvörösváron is megtörtént. Addig ugyanis nagy meleg volt, a tó vize is felmelegedett - a sűrűbb, hidegebb, gázzal telítettebb rész értelemszerűen alul volt -, szombaton azonban hidegfront jött, sok esővel. Az eső hidegebb volt a tó felszíni hőmérsékleténél - nem véletlen, hogy az ilyen halpusztulás inkább nyáron fordul elő - és miután ez a hideg víz a tóra zúdult, lesüllyedt. A tó "felfordult", egyszerre felhozva a felszínre a természetes anyagok lebontásával járó mellékterméket.  Hogy ez nem történt meg a többi tónál, azt megmagyarázhatja az is, hogy sekélyebbek, így kisebb volt a különbség a felszíni és a mélyebb rétegben lévő víz hőmérséklete között, ettől lassabban keveredett a víz, a gázok fokozatosabban jöttek a felszínre, esetleg ott az iszapréteg is vékonyabb, eleve kevesebb gáz halmozódott fel. agrarvilag.hu / Index
Még nem volt ilyen alacsony a Duna vízszintje

Még nem volt ilyen alacsony a Duna vízszintje

Még nem tudni mi okozhatta az oxigénhiányt a pilisvörösvári Nagy-tóban. A helyiek kétségbe vannak esve.
Egyetlen éjszaka alatt tömegesen pusztultak ki a halak a pilisvörösvári Nagy-tóból. Mérgezésre utaló jel nincs, csak az biztos, hogy a víz oxigénszintje negyede a szükségesnek, és a beavatkozások ellenére nem emelkedett. A tó 60 éves történetében még nem volt példa hasonlóra - írja az Index.

Tömegesen pusztultak ki a halak - fotó: Németh Sz. Péter

Rejtélyesen körümények között tűnt el a tóból az oxigén. Pilisvörösváron az Aranyhegyi-pataktól északra 5 halastó fekszik, ezeket a 61 éve létrejött Pilisvörösvári Horgászegyesület üzemelteti. A tavakat sokan bányatónak hívják, de csak közvetve kapcsolódnak a bányákhoz: innen nyerték ki a homokot, amellyel a közeli szénbányák kimerült járatait tömték be és zárták le. A tavak ezekkel a kotrásokkal jöttek létre, a legnagyobb az egyhektáros, helyenként 8-10 méter mély Nagy-tó. Vasárnapról hétfőre ebben a tóban tömegével pusztultak el a halak. - Egy nappal előtte még gond nélkül horgásztak rajta. Nem tudok róla, hogy itt valaha történt volna hasonló eset. Találgatnak az emberek mindenfélét, de nem tudunk semmit - nyilatkozta a portálnak egy közeli horgászbolt eladója. A magyarázatot egyelőre nem tudni, viszont vizsgálódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a katasztrófavédelem. Eddig a vízminták alapján azonban mérgezésnek nincs jele, csak az látszik, hogy a tó oxigénszintje kritikusan alacsony A tóban pontyok, harcsák, hüllők, gébek, és busák is vannak telepítve. Az utóbbiakból pusztult el a legtöbb, mivel az akár 30 éves, 50-60 kilós halak oxigénigénye is nagyobb. Sok ivadék süllő is elpusztult, a harcsák, a pontyok és a csukák nagy része viszont megúszta a tavi armageddont, de pontos képet majd később lehet látni: a hétfő hajnalban elpusztult, felszínre került halakat ugyan az egyesület tagjai és sok önkéntes összegyűjtötte, ám amit nem sikerült, az a mélybe süllyedt, a víz majd akár egy-két hét múlva dobja fel újra.  A halpusztulást ugyan sikerült megállítani, de csak azért, mert a tó szó szerint lélegeztetőn van. A vízforgató lapátok, a szivattyúk, a légbefúvó csövek mellett jetskivel is megmozgatták a vizet. - Mentjük, ami menthető, de nagyon várjuk az önkormányzat segítségét is. Sokan jönnek, étellel segítik az önkénteseket, gázolajat hoznak az aggregátorokba, és a jetskikbe, de minden segítség jól jön - mondta egy egyesületi tag. A víz oxigénszintjét azonban így sem sikerült növelni a tó egészében, ha leállnának a gépek, a halak tovább pusztulnának. Az igazán különös, hogy a szomszédos másik négy tóban minden rendben van, abban is, ahová átfolyhat a víz a Nagy-tóból. Alig két éve a tatai Öreg-tóban volt tömeges halpusztulás, és az ok ott sem vegyszer volt, ahogyan a Fekete-tenger 90%-a is természetes oknál fogva élettelen. A lebontást baktériumok végzik, ehhez oldott oxigént vonnak el. Ha ez kevés, akkor a vízben lévő szulfátionokból vonnak el oxigént, ekkor képződik a záptojásszagáról ismert kénhidrogén. A rothadással metán is képződik, ez is mérgező lehet.

Mindent bevetnek a helyiek, hogy javítsanak a helyzeten - fotó: Németh Sz. Péter

Mindez azonban a víz mélyén van, és általában apránként távozik a felszínen keresztül, így sem a tóban, sem a környezetében nem okozhat kárt. Baj  akkor történhet, ha az iszapban felhalmozódott gázok valamiért egyszerre, nagyobb mennyiségben szabadulnak fel, végigpusztítva a vizet. Ez történt 2 éve az Öreg-tónál is és ehhez ott is az kellett, ami szombaton Pilisvörösváron is megtörtént. Addig ugyanis nagy meleg volt, a tó vize is felmelegedett - a sűrűbb, hidegebb, gázzal telítettebb rész értelemszerűen alul volt -, szombaton azonban hidegfront jött, sok esővel. Az eső hidegebb volt a tó felszíni hőmérsékleténél - nem véletlen, hogy az ilyen halpusztulás inkább nyáron fordul elő - és miután ez a hideg víz a tóra zúdult, lesüllyedt. A tó "felfordult", egyszerre felhozva a felszínre a természetes anyagok lebontásával járó mellékterméket.  Hogy ez nem történt meg a többi tónál, azt megmagyarázhatja az is, hogy sekélyebbek, így kisebb volt a különbség a felszíni és a mélyebb rétegben lévő víz hőmérséklete között, ettől lassabban keveredett a víz, a gázok fokozatosabban jöttek a felszínre, esetleg ott az iszapréteg is vékonyabb, eleve kevesebb gáz halmozódott fel. agrarvilag.hu / Index
Magyarországnak fontos, hogy Ukrajna erős legyen

Magyarországnak fontos, hogy Ukrajna erős legyen

Még nem tudni mi okozhatta az oxigénhiányt a pilisvörösvári Nagy-tóban. A helyiek kétségbe vannak esve.
Egyetlen éjszaka alatt tömegesen pusztultak ki a halak a pilisvörösvári Nagy-tóból. Mérgezésre utaló jel nincs, csak az biztos, hogy a víz oxigénszintje negyede a szükségesnek, és a beavatkozások ellenére nem emelkedett. A tó 60 éves történetében még nem volt példa hasonlóra - írja az Index.

Tömegesen pusztultak ki a halak - fotó: Németh Sz. Péter

Rejtélyesen körümények között tűnt el a tóból az oxigén. Pilisvörösváron az Aranyhegyi-pataktól északra 5 halastó fekszik, ezeket a 61 éve létrejött Pilisvörösvári Horgászegyesület üzemelteti. A tavakat sokan bányatónak hívják, de csak közvetve kapcsolódnak a bányákhoz: innen nyerték ki a homokot, amellyel a közeli szénbányák kimerült járatait tömték be és zárták le. A tavak ezekkel a kotrásokkal jöttek létre, a legnagyobb az egyhektáros, helyenként 8-10 méter mély Nagy-tó. Vasárnapról hétfőre ebben a tóban tömegével pusztultak el a halak. - Egy nappal előtte még gond nélkül horgásztak rajta. Nem tudok róla, hogy itt valaha történt volna hasonló eset. Találgatnak az emberek mindenfélét, de nem tudunk semmit - nyilatkozta a portálnak egy közeli horgászbolt eladója. A magyarázatot egyelőre nem tudni, viszont vizsgálódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a katasztrófavédelem. Eddig a vízminták alapján azonban mérgezésnek nincs jele, csak az látszik, hogy a tó oxigénszintje kritikusan alacsony A tóban pontyok, harcsák, hüllők, gébek, és busák is vannak telepítve. Az utóbbiakból pusztult el a legtöbb, mivel az akár 30 éves, 50-60 kilós halak oxigénigénye is nagyobb. Sok ivadék süllő is elpusztult, a harcsák, a pontyok és a csukák nagy része viszont megúszta a tavi armageddont, de pontos képet majd később lehet látni: a hétfő hajnalban elpusztult, felszínre került halakat ugyan az egyesület tagjai és sok önkéntes összegyűjtötte, ám amit nem sikerült, az a mélybe süllyedt, a víz majd akár egy-két hét múlva dobja fel újra.  A halpusztulást ugyan sikerült megállítani, de csak azért, mert a tó szó szerint lélegeztetőn van. A vízforgató lapátok, a szivattyúk, a légbefúvó csövek mellett jetskivel is megmozgatták a vizet. - Mentjük, ami menthető, de nagyon várjuk az önkormányzat segítségét is. Sokan jönnek, étellel segítik az önkénteseket, gázolajat hoznak az aggregátorokba, és a jetskikbe, de minden segítség jól jön - mondta egy egyesületi tag. A víz oxigénszintjét azonban így sem sikerült növelni a tó egészében, ha leállnának a gépek, a halak tovább pusztulnának. Az igazán különös, hogy a szomszédos másik négy tóban minden rendben van, abban is, ahová átfolyhat a víz a Nagy-tóból. Alig két éve a tatai Öreg-tóban volt tömeges halpusztulás, és az ok ott sem vegyszer volt, ahogyan a Fekete-tenger 90%-a is természetes oknál fogva élettelen. A lebontást baktériumok végzik, ehhez oldott oxigént vonnak el. Ha ez kevés, akkor a vízben lévő szulfátionokból vonnak el oxigént, ekkor képződik a záptojásszagáról ismert kénhidrogén. A rothadással metán is képződik, ez is mérgező lehet.

Mindent bevetnek a helyiek, hogy javítsanak a helyzeten - fotó: Németh Sz. Péter

Mindez azonban a víz mélyén van, és általában apránként távozik a felszínen keresztül, így sem a tóban, sem a környezetében nem okozhat kárt. Baj  akkor történhet, ha az iszapban felhalmozódott gázok valamiért egyszerre, nagyobb mennyiségben szabadulnak fel, végigpusztítva a vizet. Ez történt 2 éve az Öreg-tónál is és ehhez ott is az kellett, ami szombaton Pilisvörösváron is megtörtént. Addig ugyanis nagy meleg volt, a tó vize is felmelegedett - a sűrűbb, hidegebb, gázzal telítettebb rész értelemszerűen alul volt -, szombaton azonban hidegfront jött, sok esővel. Az eső hidegebb volt a tó felszíni hőmérsékleténél - nem véletlen, hogy az ilyen halpusztulás inkább nyáron fordul elő - és miután ez a hideg víz a tóra zúdult, lesüllyedt. A tó "felfordult", egyszerre felhozva a felszínre a természetes anyagok lebontásával járó mellékterméket.  Hogy ez nem történt meg a többi tónál, azt megmagyarázhatja az is, hogy sekélyebbek, így kisebb volt a különbség a felszíni és a mélyebb rétegben lévő víz hőmérséklete között, ettől lassabban keveredett a víz, a gázok fokozatosabban jöttek a felszínre, esetleg ott az iszapréteg is vékonyabb, eleve kevesebb gáz halmozódott fel. agrarvilag.hu / Index

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.