Itt a dió legújabb kártevője

Címkék: dió , kártevő , ültetvény
Itt a dió legújabb kártevője

A növényvédelem területén újabb kihívások előtt állunk. Már hazánkban is megjelent a dióaknázó fényesmoly (Coptodisca lucifluella). A faj Észak-Amerikából került az európai kontinensre.

A behurcolt egyedeket dió növényeken találták meg 2010-ben Olaszországban majd hazánkban – egyelőre máshol még nem fordult elő a faj. Miután a hazai kutatók a faj felkutatása és vizsgálata során előtérbe helyezték a dióültetvényeket, számos hazai településen megtalálták – elsősorban Nyugat-Magyarországon, de már a Tiszántúlon is.

Az imágó első pillantásra nagyon hasonlít a lombosfa fehérmoly imágójára, jobban megnézve azonban a színéről könnyen meg tudjuk különböztetni őket. A dióaknázó fényesmoly kártétele szintén nagyban hasonlít a lombosfa fehérmoly kártételére.

A levél felületén aknát készít a lárva, aminek a szélén jól látható a lárva ürüléke is. Az akna a levél mindkét oldalán látható és mindig két oldalér között találhatjuk. A kártevő hernyóként vészeli át a telet a fák kéreg repedéseiben.

Hazájában 3-4 nemzedék is kifejlődik, egyelőre a hazai nemzedékszámról nincs pontos információnk.

Az újonnan megjelenő kártevő ugyan „csak” közvetett kárt okoz a közönséges dió, és a feketedió növényeken, megjelenése mégis arra figyelmeztet minket, hogy az országhatár – legalábbis – a rovarok számára nem jelent akadályt.

A kártevő viselkedését és terjedését hazánkban Takács Attila (Fejér Megyei Kormányhivatal), Kutas János ( Zala Megyei Kormányhivatal) és Szabóczky Csaba vizsgálják.

agrotrend.hu / Benedek Borbála



Szerző
Eszter

Dátum
2018-01-04


Kapcsolódó cikkek
Nem jó üzlet a szőlőtermelés?

Nem jó üzlet a szőlőtermelés?

A növényvédelem területén újabb kihívások előtt állunk. Már hazánkban is megjelent a dióaknázó fényesmoly (Coptodisca lucifluella). A faj Észak-Amerikából került az európai kontinensre. A behurcolt egyedeket dió növényeken találták meg 2010-ben Olaszországban majd hazánkban - egyelőre máshol még nem fordult elő a faj. Miután a hazai kutatók a faj felkutatása és vizsgálata során előtérbe helyezték a dióültetvényeket, számos hazai településen megtalálták - elsősorban Nyugat-Magyarországon, de már a Tiszántúlon is. Az imágó első pillantásra nagyon hasonlít a lombosfa fehérmoly imágójára, jobban megnézve azonban a színéről könnyen meg tudjuk különböztetni őket. A dióaknázó fényesmoly kártétele szintén nagyban hasonlít a lombosfa fehérmoly kártételére. A levél felületén aknát készít a lárva, aminek a szélén jól látható a lárva ürüléke is. Az akna a levél mindkét oldalán látható és mindig két oldalér között találhatjuk. A kártevő hernyóként vészeli át a telet a fák kéreg repedéseiben. Hazájában 3-4 nemzedék is kifejlődik, egyelőre a hazai nemzedékszámról nincs pontos információnk. Az újonnan megjelenő kártevő ugyan „csak” közvetett kárt okoz a közönséges dió, és a feketedió növényeken, megjelenése mégis arra figyelmeztet minket, hogy az országhatár – legalábbis – a rovarok számára nem jelent akadályt. A kártevő viselkedését és terjedését hazánkban Takács Attila (Fejér Megyei Kormányhivatal), Kutas János ( Zala Megyei Kormányhivatal) és Szabóczky Csaba vizsgálják. agrotrend.hu / Benedek Borbála
Nyomott árakkal küzdenek a bodzatermelők

Nyomott árakkal küzdenek a bodzatermelők

A növényvédelem területén újabb kihívások előtt állunk. Már hazánkban is megjelent a dióaknázó fényesmoly (Coptodisca lucifluella). A faj Észak-Amerikából került az európai kontinensre. A behurcolt egyedeket dió növényeken találták meg 2010-ben Olaszországban majd hazánkban - egyelőre máshol még nem fordult elő a faj. Miután a hazai kutatók a faj felkutatása és vizsgálata során előtérbe helyezték a dióültetvényeket, számos hazai településen megtalálták - elsősorban Nyugat-Magyarországon, de már a Tiszántúlon is. Az imágó első pillantásra nagyon hasonlít a lombosfa fehérmoly imágójára, jobban megnézve azonban a színéről könnyen meg tudjuk különböztetni őket. A dióaknázó fényesmoly kártétele szintén nagyban hasonlít a lombosfa fehérmoly kártételére. A levél felületén aknát készít a lárva, aminek a szélén jól látható a lárva ürüléke is. Az akna a levél mindkét oldalán látható és mindig két oldalér között találhatjuk. A kártevő hernyóként vészeli át a telet a fák kéreg repedéseiben. Hazájában 3-4 nemzedék is kifejlődik, egyelőre a hazai nemzedékszámról nincs pontos információnk. Az újonnan megjelenő kártevő ugyan „csak” közvetett kárt okoz a közönséges dió, és a feketedió növényeken, megjelenése mégis arra figyelmeztet minket, hogy az országhatár – legalábbis – a rovarok számára nem jelent akadályt. A kártevő viselkedését és terjedését hazánkban Takács Attila (Fejér Megyei Kormányhivatal), Kutas János ( Zala Megyei Kormányhivatal) és Szabóczky Csaba vizsgálják. agrotrend.hu / Benedek Borbála
2018 szőlője: a kékfrankos

2018 szőlője: a kékfrankos

A növényvédelem területén újabb kihívások előtt állunk. Már hazánkban is megjelent a dióaknázó fényesmoly (Coptodisca lucifluella). A faj Észak-Amerikából került az európai kontinensre. A behurcolt egyedeket dió növényeken találták meg 2010-ben Olaszországban majd hazánkban - egyelőre máshol még nem fordult elő a faj. Miután a hazai kutatók a faj felkutatása és vizsgálata során előtérbe helyezték a dióültetvényeket, számos hazai településen megtalálták - elsősorban Nyugat-Magyarországon, de már a Tiszántúlon is. Az imágó első pillantásra nagyon hasonlít a lombosfa fehérmoly imágójára, jobban megnézve azonban a színéről könnyen meg tudjuk különböztetni őket. A dióaknázó fényesmoly kártétele szintén nagyban hasonlít a lombosfa fehérmoly kártételére. A levél felületén aknát készít a lárva, aminek a szélén jól látható a lárva ürüléke is. Az akna a levél mindkét oldalán látható és mindig két oldalér között találhatjuk. A kártevő hernyóként vészeli át a telet a fák kéreg repedéseiben. Hazájában 3-4 nemzedék is kifejlődik, egyelőre a hazai nemzedékszámról nincs pontos információnk. Az újonnan megjelenő kártevő ugyan „csak” közvetett kárt okoz a közönséges dió, és a feketedió növényeken, megjelenése mégis arra figyelmeztet minket, hogy az országhatár – legalábbis – a rovarok számára nem jelent akadályt. A kártevő viselkedését és terjedését hazánkban Takács Attila (Fejér Megyei Kormányhivatal), Kutas János ( Zala Megyei Kormányhivatal) és Szabóczky Csaba vizsgálják. agrotrend.hu / Benedek Borbála

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.