Így tudjuk megkülönböztetni a magyar halat a tengeritől

Címkék: fogyasztás , hal , halászat , ponty , védjegy
Így tudjuk megkülönböztetni a magyar halat a tengeritől

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

Fazekas Sándor kiemelte, hogy Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően

a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.

A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek.

A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem,

a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő

– sorolta.

Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok

  • pontyra,
  • afrikai harcsára,
  • fogassüllőre,
  • és pisztrángra lettek meghatározva.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat.

Mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten.

fotó:MTI

Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán – közölte a szervezet elnöke. Magyarországon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással.

Kitért arra is, hogy

a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól. Hozzátette, a magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget – évente mintegy 3,5 ezer tonnát – exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament

a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének.

Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetni – mondta.

agrarvilag.hu / MTI



Szerző
Eszter

Dátum
2017-12-16


Kapcsolódó cikkek
Könnyen lépre csalják a vevőket a mézhamisítók

Könnyen lépre csalják a vevőket a mézhamisítók

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten. Fazekas Sándor kiemelte, hogy Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően

a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.

A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek. A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem,

a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő

- sorolta. Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok
  • pontyra,
  • afrikai harcsára,
  • fogassüllőre,
  • és pisztrángra lettek meghatározva.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat. Mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten.

fotó:MTI

Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán - közölte a szervezet elnöke. Magyarországon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással. Kitért arra is, hogy

a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól. Hozzátette, a magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3,5 ezer tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament

a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének.

Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetni - mondta. agrarvilag.hu / MTI
A tejtermékek és a tojás drágult a legtöbbet

A tejtermékek és a tojás drágult a legtöbbet

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten. Fazekas Sándor kiemelte, hogy Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően

a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.

A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek. A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem,

a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő

- sorolta. Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok
  • pontyra,
  • afrikai harcsára,
  • fogassüllőre,
  • és pisztrángra lettek meghatározva.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat. Mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten.

fotó:MTI

Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán - közölte a szervezet elnöke. Magyarországon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással. Kitért arra is, hogy

a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól. Hozzátette, a magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3,5 ezer tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament

a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének.

Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetni - mondta. agrarvilag.hu / MTI
A félidő eredményei magukért beszélnek

A félidő eredményei magukért beszélnek

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten. Fazekas Sándor kiemelte, hogy Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően

a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.

A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek. A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem,

a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő

- sorolta. Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok
  • pontyra,
  • afrikai harcsára,
  • fogassüllőre,
  • és pisztrángra lettek meghatározva.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat. Mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten.

fotó:MTI

Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán - közölte a szervezet elnöke. Magyarországon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással. Kitért arra is, hogy

a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól. Hozzátette, a magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3,5 ezer tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament

a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének.

Amennyiben ez a rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlet használati járulékot kellett volna fizetni - mondta. agrarvilag.hu / MTI

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.