Hogyan (ne) segítsünk a madárfiókákon?

Címkék: állatvédelem , emberi beavatkozás , madárfióka
Hogyan (ne) segítsünk a madárfiókákon?

A talált madárfiókák legalább 99 százaléka nem szorul a segítségünkre, az állatok tökéletesen élik az életüket emberi beavatkozás nélkül is.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: A lakott területen is fészkelő 45 leggyakoribb hazai madárfaj mintegy 14 millió párt számlál, ezeknek évente 140 millió fiókájuk van. Közülük rendszerint a természeti törvényeknek megfelelően egy éven belül 130 millió mindenképpen elpusztul, ami soknak tűnhet, ám ezzel még biztosított az állomány stabilitása.

A hozzáférhető adatok alapján Magyarországon körülbelül húszezer madarat mentenek egy évben, ezeknek körülbelül csak a felét lehet később elengedni – mindez viszont legalább ötvenmillió forintba kerül.

A többségük fióka, amelyek esetében a kilencvenszázalékos elhullási arány is természetes, a szükségtelen emberi beavatkozás azonban csak ront a középtávú túlélési esélyükön.

A madárszülőkkel ellentétben az emberek ugyanis nem tudják megtanítani a fiókáknak a túlélési praktikákat, az ő megmaradási esélyeik ezért a természetben szokásos tíz százaléknál is jóval kisebb.

A ragadozók elleni védekezés alapvető eleme sok madárfajnál, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és az aljnövényzetben, az ágak között szétszóródva hangjukkal hívják etető szüleiket. Többségében ilyen fiókákkal találkoznak az emberek az utcán, a parkban, a kertben – fejtette ki Orbán Zoltán.

Ha teljesen feleslegesen hazaviszik őket, akkor nemcsak kiszakítják a létfontosságú szülői gondozásból, de az általuk hordottnál mindenképpen kevésbé változatos, rosszabb minőségű eleséggel tudják csak etetni őket, így többet ártanak, mint használnak.

Ha tollas fiókát találnak, a legjobb, amit tehetnek, hogy a lehető legközelebbi kertbe teszik, lehetőleg a sűrű aljnövényzetbe, itt a hangjukat követve majd megtalálják őket etető szüleik.

Fontos, hogy a madárfiókákkal szemben a jó szaglású emlősök kölykeit soha ne fogjuk meg, ne simogassuk és ne vegyük fel – hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette, egyetlen olyan madárfaj sincs ma Magyarországon, amelynek megmaradását minden egyes egyed mentése szavatolná.

– Az értő és valóban hatékony természetvédelem feladata alapvetően nem az egyedek bármitől és mindenáron történő megóvása, hanem az élőhelyek megtartása, ahol az állatok a saját szabályaik és a természeti törvények szerint élhetik az életüket – összegezte Orbán Zoltán.

fotó: pixabay

Bár fontos, hogy rosszul ne avatkozzunk a természet rendjébe, megfigyelőként érdemes bepillantanunk a madarak életébe. Az egyesület egész évben számos ingyenes programot szervez országszerte, hogy az embereknek legyen lehetőségük szakvezetéssel segítve megfigyelni a madarakat és a természetet.

Az MME egyik legkedveltebb programja az április végétől május végéig tartó, országszerte mintegy hatvan helyszínen zajló Fülemülék éjszakája, amelynek különlegessége, hogy a hím fülemülék csodálatos hanggal este és éjszaka is énekelnek, ezzel udvarolva a tojóknak.

Ezek a sűrű aljnövényzetben bujkáló madarak általában nem láthatóak, de egy-egy vezetésen akár két-három méter közelről meg lehet figyelni őket a madarász szakértők segítségével. A helyszínek mintegy felén bemutató madárgyűrűzést is tartanak.

agrarvilag.hu / magyaridok.hu



Szerző
avszerkeszto

Dátum
2018-05-09


Kapcsolódó cikkek
Hivatalosan is szabadon a rejtélyes medve, aki végigvándorolta az országot

Hivatalosan is szabadon a rejtélyes medve, aki végigvándorolta az országot

A talált madárfiókák legalább 99 százaléka nem szorul a segítségünkre, az állatok tökéletesen élik az életüket emberi beavatkozás nélkül is. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: A lakott területen is fészkelő 45 leggyakoribb hazai madárfaj mintegy 14 millió párt számlál, ezeknek évente 140 millió fiókájuk van. Közülük rendszerint a természeti törvényeknek megfelelően egy éven belül 130 millió mindenképpen elpusztul, ami soknak tűnhet, ám ezzel még biztosított az állomány stabilitása. A hozzáférhető adatok alapján Magyarországon körülbelül húszezer madarat mentenek egy évben, ezeknek körülbelül csak a felét lehet később elengedni – mindez viszont legalább ötvenmillió forintba kerül. A többségük fióka, amelyek esetében a kilencvenszázalékos elhullási arány is természetes, a szükségtelen emberi beavatkozás azonban csak ront a középtávú túlélési esélyükön. A madárszülőkkel ellentétben az emberek ugyanis nem tudják megtanítani a fiókáknak a túlélési praktikákat, az ő megmaradási esélyeik ezért a természetben szokásos tíz százaléknál is jóval kisebb. A ragadozók elleni védekezés alapvető eleme sok madárfajnál, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és az aljnövényzetben, az ágak között szétszóródva hangjukkal hívják etető szüleiket. Többségében ilyen fiókákkal találkoznak az emberek az utcán, a parkban, a kertben – fejtette ki Orbán Zoltán. Ha teljesen feleslegesen hazaviszik őket, akkor nemcsak kiszakítják a létfontosságú szülői gondozásból, de az általuk hordottnál mindenképpen kevésbé változatos, rosszabb minőségű eleséggel tudják csak etetni őket, így többet ártanak, mint használnak. Ha tollas fiókát találnak, a legjobb, amit tehetnek, hogy a lehető legközelebbi kertbe teszik, lehetőleg a sűrű aljnövényzetbe, itt a hangjukat követve majd megtalálják őket etető szüleik.

Fontos, hogy a madárfiókákkal szemben a jó szaglású emlősök kölykeit soha ne fogjuk meg, ne simogassuk és ne vegyük fel – hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette, egyetlen olyan madárfaj sincs ma Magyarországon, amelynek megmaradását minden egyes egyed mentése szavatolná.

– Az értő és valóban hatékony természetvédelem feladata alapvetően nem az egyedek bármitől és mindenáron történő megóvása, hanem az élőhelyek megtartása, ahol az állatok a saját szabályaik és a természeti törvények szerint élhetik az életüket – összegezte Orbán Zoltán.

fotó: pixabay

Bár fontos, hogy rosszul ne avatkozzunk a természet rendjébe, megfigyelőként érdemes bepillantanunk a madarak életébe. Az egyesület egész évben számos ingyenes programot szervez országszerte, hogy az embereknek legyen lehetőségük szakvezetéssel segítve megfigyelni a madarakat és a természetet. Az MME egyik legkedveltebb programja az április végétől május végéig tartó, országszerte mintegy hatvan helyszínen zajló Fülemülék éjszakája, amelynek különlegessége, hogy a hím fülemülék csodálatos hanggal este és éjszaka is énekelnek, ezzel udvarolva a tojóknak. Ezek a sűrű aljnövényzetben bujkáló madarak általában nem láthatóak, de egy-egy vezetésen akár két-három méter közelről meg lehet figyelni őket a madarász szakértők segítségével. A helyszínek mintegy felén bemutató madárgyűrűzést is tartanak. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
Véget ér a farkasok aranykora Németországban

Véget ér a farkasok aranykora Németországban

A talált madárfiókák legalább 99 százaléka nem szorul a segítségünkre, az állatok tökéletesen élik az életüket emberi beavatkozás nélkül is. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: A lakott területen is fészkelő 45 leggyakoribb hazai madárfaj mintegy 14 millió párt számlál, ezeknek évente 140 millió fiókájuk van. Közülük rendszerint a természeti törvényeknek megfelelően egy éven belül 130 millió mindenképpen elpusztul, ami soknak tűnhet, ám ezzel még biztosított az állomány stabilitása. A hozzáférhető adatok alapján Magyarországon körülbelül húszezer madarat mentenek egy évben, ezeknek körülbelül csak a felét lehet később elengedni – mindez viszont legalább ötvenmillió forintba kerül. A többségük fióka, amelyek esetében a kilencvenszázalékos elhullási arány is természetes, a szükségtelen emberi beavatkozás azonban csak ront a középtávú túlélési esélyükön. A madárszülőkkel ellentétben az emberek ugyanis nem tudják megtanítani a fiókáknak a túlélési praktikákat, az ő megmaradási esélyeik ezért a természetben szokásos tíz százaléknál is jóval kisebb. A ragadozók elleni védekezés alapvető eleme sok madárfajnál, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és az aljnövényzetben, az ágak között szétszóródva hangjukkal hívják etető szüleiket. Többségében ilyen fiókákkal találkoznak az emberek az utcán, a parkban, a kertben – fejtette ki Orbán Zoltán. Ha teljesen feleslegesen hazaviszik őket, akkor nemcsak kiszakítják a létfontosságú szülői gondozásból, de az általuk hordottnál mindenképpen kevésbé változatos, rosszabb minőségű eleséggel tudják csak etetni őket, így többet ártanak, mint használnak. Ha tollas fiókát találnak, a legjobb, amit tehetnek, hogy a lehető legközelebbi kertbe teszik, lehetőleg a sűrű aljnövényzetbe, itt a hangjukat követve majd megtalálják őket etető szüleik.

Fontos, hogy a madárfiókákkal szemben a jó szaglású emlősök kölykeit soha ne fogjuk meg, ne simogassuk és ne vegyük fel – hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette, egyetlen olyan madárfaj sincs ma Magyarországon, amelynek megmaradását minden egyes egyed mentése szavatolná.

– Az értő és valóban hatékony természetvédelem feladata alapvetően nem az egyedek bármitől és mindenáron történő megóvása, hanem az élőhelyek megtartása, ahol az állatok a saját szabályaik és a természeti törvények szerint élhetik az életüket – összegezte Orbán Zoltán.

fotó: pixabay

Bár fontos, hogy rosszul ne avatkozzunk a természet rendjébe, megfigyelőként érdemes bepillantanunk a madarak életébe. Az egyesület egész évben számos ingyenes programot szervez országszerte, hogy az embereknek legyen lehetőségük szakvezetéssel segítve megfigyelni a madarakat és a természetet. Az MME egyik legkedveltebb programja az április végétől május végéig tartó, országszerte mintegy hatvan helyszínen zajló Fülemülék éjszakája, amelynek különlegessége, hogy a hím fülemülék csodálatos hanggal este és éjszaka is énekelnek, ezzel udvarolva a tojóknak. Ezek a sűrű aljnövényzetben bujkáló madarak általában nem láthatóak, de egy-egy vezetésen akár két-három méter közelről meg lehet figyelni őket a madarász szakértők segítségével. A helyszínek mintegy felén bemutató madárgyűrűzést is tartanak. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
Zajlik az Év Hala választás, három jelölt verseng

Zajlik az Év Hala választás, három jelölt verseng

A talált madárfiókák legalább 99 százaléka nem szorul a segítségünkre, az állatok tökéletesen élik az életüket emberi beavatkozás nélkül is. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője így nyilatkozott a Magyar Idők hírportálnak: A lakott területen is fészkelő 45 leggyakoribb hazai madárfaj mintegy 14 millió párt számlál, ezeknek évente 140 millió fiókájuk van. Közülük rendszerint a természeti törvényeknek megfelelően egy éven belül 130 millió mindenképpen elpusztul, ami soknak tűnhet, ám ezzel még biztosított az állomány stabilitása. A hozzáférhető adatok alapján Magyarországon körülbelül húszezer madarat mentenek egy évben, ezeknek körülbelül csak a felét lehet később elengedni – mindez viszont legalább ötvenmillió forintba kerül. A többségük fióka, amelyek esetében a kilencvenszázalékos elhullási arány is természetes, a szükségtelen emberi beavatkozás azonban csak ront a középtávú túlélési esélyükön. A madárszülőkkel ellentétben az emberek ugyanis nem tudják megtanítani a fiókáknak a túlélési praktikákat, az ő megmaradási esélyeik ezért a természetben szokásos tíz százaléknál is jóval kisebb. A ragadozók elleni védekezés alapvető eleme sok madárfajnál, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és az aljnövényzetben, az ágak között szétszóródva hangjukkal hívják etető szüleiket. Többségében ilyen fiókákkal találkoznak az emberek az utcán, a parkban, a kertben – fejtette ki Orbán Zoltán. Ha teljesen feleslegesen hazaviszik őket, akkor nemcsak kiszakítják a létfontosságú szülői gondozásból, de az általuk hordottnál mindenképpen kevésbé változatos, rosszabb minőségű eleséggel tudják csak etetni őket, így többet ártanak, mint használnak. Ha tollas fiókát találnak, a legjobb, amit tehetnek, hogy a lehető legközelebbi kertbe teszik, lehetőleg a sűrű aljnövényzetbe, itt a hangjukat követve majd megtalálják őket etető szüleik.

Fontos, hogy a madárfiókákkal szemben a jó szaglású emlősök kölykeit soha ne fogjuk meg, ne simogassuk és ne vegyük fel – hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette, egyetlen olyan madárfaj sincs ma Magyarországon, amelynek megmaradását minden egyes egyed mentése szavatolná.

– Az értő és valóban hatékony természetvédelem feladata alapvetően nem az egyedek bármitől és mindenáron történő megóvása, hanem az élőhelyek megtartása, ahol az állatok a saját szabályaik és a természeti törvények szerint élhetik az életüket – összegezte Orbán Zoltán.

fotó: pixabay

Bár fontos, hogy rosszul ne avatkozzunk a természet rendjébe, megfigyelőként érdemes bepillantanunk a madarak életébe. Az egyesület egész évben számos ingyenes programot szervez országszerte, hogy az embereknek legyen lehetőségük szakvezetéssel segítve megfigyelni a madarakat és a természetet. Az MME egyik legkedveltebb programja az április végétől május végéig tartó, országszerte mintegy hatvan helyszínen zajló Fülemülék éjszakája, amelynek különlegessége, hogy a hím fülemülék csodálatos hanggal este és éjszaka is énekelnek, ezzel udvarolva a tojóknak. Ezek a sűrű aljnövényzetben bujkáló madarak általában nem láthatóak, de egy-egy vezetésen akár két-három méter közelről meg lehet figyelni őket a madarász szakértők segítségével. A helyszínek mintegy felén bemutató madárgyűrűzést is tartanak. agrarvilag.hu / magyaridok.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.