Ha nem változik a helyzet, a szabolcsi alma akár teljesen kiszorulhat a piacról

Címkék: alma , FruitVeb , piac , támogatás , ültetvény
Ha nem változik a helyzet, a szabolcsi alma akár teljesen kiszorulhat a piacról

Intézkedési tervet jelent be jövő márciusban a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács annak érdekében, hogy megállítsák a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését.

Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenést jelent. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke.

Ha 2020 után átalakul a szabályozó környezet – folytatta – akkor igen nagy a veszélye, hogy a Szabolcs megyei ültetvények csaknem felét, hat-nyolcezer hektárt el fogunk veszíteni.

Jelenleg a nem versenyképes termést, főleg a szabolcsi jonatánt, a „támogatási rendszer tartja életben”, ám ez előre nem kiszámítható, ezért félő, hogy komoly ültetvényvesztés következik be.

Lassan tehát eljutunk oda – tette hozzá Apáti Ferenc -, hogy nem lesz annyi szabolcsi alma, amennyivel az áruházláncok kínálatába lehetne kerülni, vagy hogy exportálni lehetne belőle. Közölte azt is, aggodalommal tölti el a termelőket az ültetvénycsökkenés, hiszen így a szabolcsi alma is hamar kiszorulhat a hazai piacról.

Egy a napokban lezajlott konferencián is elhangzott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a hazai almatermő-terület több mint fele, a gyümölcs termesztése pedig közvetlenül hat-nyolcezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet.

Megfogalmazták, az ágazat oda jutott, hogy

a tíz-húsz évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része mára siralmas képet mutat, a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömegével találkozunk.

Apáti Ferenc elmondta, annak érdekében, hogy a helyzet változzon, a Fruitveb konkrét lépéseket tesz, ennek részeként márciusban már konkrét intézkedési tervet jelentenek be.

Kérdésre a szakember megerősítette, szerinte az elkövetkező két-három éven belül érdemi változás a támogatási rendszer és az adózás tekintetében sem lesz. Abban bíznak, hogy ezek a tényezők hosszabb távon változhatnak majd, illetve a szabolcsi almának egy saját brandet tudnak építeni.

A márkanév kiépítésével kapcsolatban hozzátette, az egyelőre csak belföldön elképzelhető, többéves folyamat és kitartó munka eredményeként.

agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2017-12-18


Kapcsolódó cikkek
Itt a dió legújabb kártevője

Itt a dió legújabb kártevője

Intézkedési tervet jelent be jövő márciusban a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács annak érdekében, hogy megállítsák a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését. Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenést jelent. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett - mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke. Ha 2020 után átalakul a szabályozó környezet - folytatta - akkor igen nagy a veszélye, hogy a Szabolcs megyei ültetvények csaknem felét, hat-nyolcezer hektárt el fogunk veszíteni.

Jelenleg a nem versenyképes termést, főleg a szabolcsi jonatánt, a „támogatási rendszer tartja életben”, ám ez előre nem kiszámítható, ezért félő, hogy komoly ültetvényvesztés következik be.

Lassan tehát eljutunk oda – tette hozzá Apáti Ferenc -, hogy nem lesz annyi szabolcsi alma, amennyivel az áruházláncok kínálatába lehetne kerülni, vagy hogy exportálni lehetne belőle. Közölte azt is, aggodalommal tölti el a termelőket az ültetvénycsökkenés, hiszen így a szabolcsi alma is hamar kiszorulhat a hazai piacról. Egy a napokban lezajlott konferencián is elhangzott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a hazai almatermő-terület több mint fele, a gyümölcs termesztése pedig közvetlenül hat-nyolcezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet. Megfogalmazták, az ágazat oda jutott, hogy

a tíz-húsz évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része mára siralmas képet mutat, a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömegével találkozunk.

Apáti Ferenc elmondta, annak érdekében, hogy a helyzet változzon, a Fruitveb konkrét lépéseket tesz, ennek részeként márciusban már konkrét intézkedési tervet jelentenek be. Kérdésre a szakember megerősítette, szerinte az elkövetkező két-három éven belül érdemi változás a támogatási rendszer és az adózás tekintetében sem lesz. Abban bíznak, hogy ezek a tényezők hosszabb távon változhatnak majd, illetve a szabolcsi almának egy saját brandet tudnak építeni. A márkanév kiépítésével kapcsolatban hozzátette, az egyelőre csak belföldön elképzelhető, többéves folyamat és kitartó munka eredményeként. agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu
Az egyik legkiemelkedőbb lesz az idei tokaji évjárat

Az egyik legkiemelkedőbb lesz az idei tokaji évjárat

Intézkedési tervet jelent be jövő márciusban a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács annak érdekében, hogy megállítsák a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését. Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenést jelent. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett - mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke. Ha 2020 után átalakul a szabályozó környezet - folytatta - akkor igen nagy a veszélye, hogy a Szabolcs megyei ültetvények csaknem felét, hat-nyolcezer hektárt el fogunk veszíteni.

Jelenleg a nem versenyképes termést, főleg a szabolcsi jonatánt, a „támogatási rendszer tartja életben”, ám ez előre nem kiszámítható, ezért félő, hogy komoly ültetvényvesztés következik be.

Lassan tehát eljutunk oda – tette hozzá Apáti Ferenc -, hogy nem lesz annyi szabolcsi alma, amennyivel az áruházláncok kínálatába lehetne kerülni, vagy hogy exportálni lehetne belőle. Közölte azt is, aggodalommal tölti el a termelőket az ültetvénycsökkenés, hiszen így a szabolcsi alma is hamar kiszorulhat a hazai piacról. Egy a napokban lezajlott konferencián is elhangzott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a hazai almatermő-terület több mint fele, a gyümölcs termesztése pedig közvetlenül hat-nyolcezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet. Megfogalmazták, az ágazat oda jutott, hogy

a tíz-húsz évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része mára siralmas képet mutat, a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömegével találkozunk.

Apáti Ferenc elmondta, annak érdekében, hogy a helyzet változzon, a Fruitveb konkrét lépéseket tesz, ennek részeként márciusban már konkrét intézkedési tervet jelentenek be. Kérdésre a szakember megerősítette, szerinte az elkövetkező két-három éven belül érdemi változás a támogatási rendszer és az adózás tekintetében sem lesz. Abban bíznak, hogy ezek a tényezők hosszabb távon változhatnak majd, illetve a szabolcsi almának egy saját brandet tudnak építeni. A márkanév kiépítésével kapcsolatban hozzátette, az egyelőre csak belföldön elképzelhető, többéves folyamat és kitartó munka eredményeként. agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu
Az agrártárca kertművelő diákokat díjazott

Az agrártárca kertművelő diákokat díjazott

Intézkedési tervet jelent be jövő márciusban a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács annak érdekében, hogy megállítsák a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését. Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenést jelent. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett - mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke. Ha 2020 után átalakul a szabályozó környezet - folytatta - akkor igen nagy a veszélye, hogy a Szabolcs megyei ültetvények csaknem felét, hat-nyolcezer hektárt el fogunk veszíteni.

Jelenleg a nem versenyképes termést, főleg a szabolcsi jonatánt, a „támogatási rendszer tartja életben”, ám ez előre nem kiszámítható, ezért félő, hogy komoly ültetvényvesztés következik be.

Lassan tehát eljutunk oda – tette hozzá Apáti Ferenc -, hogy nem lesz annyi szabolcsi alma, amennyivel az áruházláncok kínálatába lehetne kerülni, vagy hogy exportálni lehetne belőle. Közölte azt is, aggodalommal tölti el a termelőket az ültetvénycsökkenés, hiszen így a szabolcsi alma is hamar kiszorulhat a hazai piacról. Egy a napokban lezajlott konferencián is elhangzott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a hazai almatermő-terület több mint fele, a gyümölcs termesztése pedig közvetlenül hat-nyolcezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet. Megfogalmazták, az ágazat oda jutott, hogy

a tíz-húsz évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része mára siralmas képet mutat, a tőke, a szaktudás és a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömegével találkozunk.

Apáti Ferenc elmondta, annak érdekében, hogy a helyzet változzon, a Fruitveb konkrét lépéseket tesz, ennek részeként márciusban már konkrét intézkedési tervet jelentenek be. Kérdésre a szakember megerősítette, szerinte az elkövetkező két-három éven belül érdemi változás a támogatási rendszer és az adózás tekintetében sem lesz. Abban bíznak, hogy ezek a tényezők hosszabb távon változhatnak majd, illetve a szabolcsi almának egy saját brandet tudnak építeni. A márkanév kiépítésével kapcsolatban hozzátette, az egyelőre csak belföldön elképzelhető, többéves folyamat és kitartó munka eredményeként. agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.