Ha agancsot találunk az erdőben megcsodálhatjuk, de ott kell hagynunk

Címkék: agancs , engedély , Országos Magyar Vadászkamara , szarvas , trófea
Ha agancsot találunk az erdőben megcsodálhatjuk, de ott kell hagynunk

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető. Ugyanakkor az illegális agancsgyűjtés is dívik, ám az a törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül.

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható – hívta fel a figyelmet Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője keddi sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Mint mondta, az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, „zaklatják” az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban akár több száz állat is lehet. Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni.

Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy

az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.

Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.

Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta:

a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart.

2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető.

A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.

agrarvilag.hu / MTI



Szerző
bk

Dátum
2018-02-06


Kapcsolódó cikkek
Medvehelyzet - Engedélyezik a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány

Medvehelyzet - Engedélyezik a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető. Ugyanakkor az illegális agancsgyűjtés is dívik, ám az a törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül. Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható – hívta fel a figyelmet Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője keddi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Mint mondta, az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, „zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban akár több száz állat is lehet. Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni. Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy
az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.
Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat. Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta:
a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart.
2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.
Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető.
A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet. agrarvilag.hu / MTI
Idén is megfigyelik az erdők egyik apró és titokzatos madarát

Idén is megfigyelik az erdők egyik apró és titokzatos madarát

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető. Ugyanakkor az illegális agancsgyűjtés is dívik, ám az a törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül. Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható – hívta fel a figyelmet Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője keddi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Mint mondta, az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, „zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban akár több száz állat is lehet. Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni. Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy
az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.
Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat. Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta:
a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart.
2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.
Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető.
A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet. agrarvilag.hu / MTI
Idén is várják a vadászat és a horgászat szerelmeseit

Idén is várják a vadászat és a horgászat szerelmeseit

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető. Ugyanakkor az illegális agancsgyűjtés is dívik, ám az a törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül. Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható – hívta fel a figyelmet Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője keddi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Mint mondta, az illegális gyűjtők ráadásul gyakran űzik, „zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Megjegyezte, hogy ilyenkor egy-egy szarvascsapatban akár több száz állat is lehet. Kitért arra, hogy a vadak zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni. Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány arra hívta fel a figyelmet, hogy
az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.
Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat. A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat. Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára elmondta:
a gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart.
2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.
Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető.
A kamarai titkár utalt arra, hogy a vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet. agrarvilag.hu / MTI

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.