Fontos, hogy m is tegyünk a levegő védelméért: a személygépjárműveken a sor

Címkék: környezetvédelem , levegőszennyezés , Párizsi Egyezmény
Fontos, hogy m is tegyünk a levegő védelméért: a személygépjárműveken a sor

Sok apró lépést kell megtennie az emberiségnek, ha meg akar felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglaltaknak, és el akarja kerülni az éghajlati katasztrófát, mely a klímamodellek szerint országunkat különösen súlyosan érintené. A legfontosabb a fosszilis energiahordozók felhasználásának gyors csökkentése, minél előbb egészen a teljes dekarbonizációig. 

A Levegő Munkacsoport arra kérte a magyar kormányt, hogy támogassa az új személygépkocsik fogyasztásának gyors csökkentését szolgáló, 2025-től érvényes szabályozást az uniós környezetvédelmi miniszterek június 25-i ülésén.

Miután a legtöbb kőolajat a gépkocsikban égetjük el, a megoldáshoz jelentősen hozzájárulhat, ha minden robbanómotoros autó leáll, és csak villanyautók járják az utakat.

Azonban még vagy harminc évet kell várni, hogy csak villanyautót lehessen vásárolni. Ugyanakkor addig is ki kell használni azt a lehetőséget, hogy robbanómotorok üzemanyag-fogyasztását különféle technikai megoldásokkal jelentősen csökkentsük.

Ezért szabályozza az Európai Unió, hogy egy-egy gépkocsigyártó átlagosan mekkora fogyasztású járműveket adhat el egy évben, vagyis mennyi lehet az abban az évben gyártott személy- és könnyű áruszállító gépkocsijainak átlagos széndioxid-kibocsátása egy kilométer út megtételekor. 2018-ban éppen 130 g/km a határ, de kapható gépkocsi, ami ennél jóval kevesebbet fogyaszt. Az átlag 2017-ben 118,5 g/km volt. (A tesztpadon, jól fölkészítve, mert a mindennapos fogyasztás ennél jóval nagyobb is lehet.) A 2021-től érvényes, már elfogadott szabályozás 95 g/km.

Ahhoz, hogy az autógyárak föl tudjanak készülni a korlát életbelépésére, időben értesülniök kell róla. Ezért foglalkozik most az Unió a 2025-től, illetve a 2030-tól érvényes fogyasztásszabályozással. A döntést a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hozza meg, konszenzussal.

A tárgyalások már megkezdődtek, de sajnos a Bizottság által beterjesztett javaslat nem elég bátor, és ezért elégtelen. Ha csak azt fogadja el az Unió, az bizonyosan kevesebb eredményt hoz a dekarbonizációban annál, mint ami a Párizsi Klímaegyezményben vállaltak teljesítéséhez szükséges.

fotó: pixabay.com

Annál is inkább, mert a közlekedés közel harmadát adja az Unió széndioxid-kibocsátásának, vagyis az előttünk álló szűk harminc évben igen komoly változásokra van szükség a már kitűzött cél, a kibocsátás nullára csökkentése eléréséhez a század közepére.

Figyelembe véve a gépjárműállomány megújulásának sebességét, azt, hogy a személyautók és a könnyű tehergépkocsik jelentős része még 15-20 évesen is használatban van, az újonnan eladottaknak 2030-ban már legalább 60 százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátásúaknak kell lenniök a ma piacra kerülőknél, márpedig ez a duplája az Európai Bizottság eredeti javaslatának.

Ambiciózusabb célkitűzés hiányában a tagállamok többsége – így Magyarország – képtelen lesz teljesíteni a kibocsátáscsökkentési kötelezettségét 2050-ig.

Egyre inkább úgy is teljesítheti egy gépkocsigyártó az eladott autók átlagos fogyasztására meghatározott korlátot, hogy nem a robbanómotort fejleszti tovább, hanem sokkal alacsonyabb kibocsátású villanyautókat is gyárt és ad el. A villanyautók gyártásának gyors felfutását ígérik a piackutatók, akik 2030-ra legalább 40 százalékos részesedésüket jósolják. Ehhez kellene igazítani a most tárgyalt uniós jogszabályban megcélzott piaci részesedést. A növekedési potenciált figyelembe véve legalább 25 százalékot érdemes megcélozni 2025-re és 40-60 százalékot 2030-ra.

agrarvilag.hu / levego.hu



Szerző
avszerkeszto

Dátum
2018-06-24


Kapcsolódó cikkek
Tűzgyújtási tilalom Bács-Kiskun és Csongrád megyében

Tűzgyújtási tilalom Bács-Kiskun és Csongrád megyében

Sok apró lépést kell megtennie az emberiségnek, ha meg akar felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglaltaknak, és el akarja kerülni az éghajlati katasztrófát, mely a klímamodellek szerint országunkat különösen súlyosan érintené. A legfontosabb a fosszilis energiahordozók felhasználásának gyors csökkentése, minél előbb egészen a teljes dekarbonizációig.  A Levegő Munkacsoport arra kérte a magyar kormányt, hogy támogassa az új személygépkocsik fogyasztásának gyors csökkentését szolgáló, 2025-től érvényes szabályozást az uniós környezetvédelmi miniszterek június 25-i ülésén.

Miután a legtöbb kőolajat a gépkocsikban égetjük el, a megoldáshoz jelentősen hozzájárulhat, ha minden robbanómotoros autó leáll, és csak villanyautók járják az utakat.

Azonban még vagy harminc évet kell várni, hogy csak villanyautót lehessen vásárolni. Ugyanakkor addig is ki kell használni azt a lehetőséget, hogy robbanómotorok üzemanyag-fogyasztását különféle technikai megoldásokkal jelentősen csökkentsük. Ezért szabályozza az Európai Unió, hogy egy-egy gépkocsigyártó átlagosan mekkora fogyasztású járműveket adhat el egy évben, vagyis mennyi lehet az abban az évben gyártott személy- és könnyű áruszállító gépkocsijainak átlagos széndioxid-kibocsátása egy kilométer út megtételekor. 2018-ban éppen 130 g/km a határ, de kapható gépkocsi, ami ennél jóval kevesebbet fogyaszt. Az átlag 2017-ben 118,5 g/km volt. (A tesztpadon, jól fölkészítve, mert a mindennapos fogyasztás ennél jóval nagyobb is lehet.) A 2021-től érvényes, már elfogadott szabályozás 95 g/km. Ahhoz, hogy az autógyárak föl tudjanak készülni a korlát életbelépésére, időben értesülniök kell róla. Ezért foglalkozik most az Unió a 2025-től, illetve a 2030-tól érvényes fogyasztásszabályozással. A döntést a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hozza meg, konszenzussal. A tárgyalások már megkezdődtek, de sajnos a Bizottság által beterjesztett javaslat nem elég bátor, és ezért elégtelen. Ha csak azt fogadja el az Unió, az bizonyosan kevesebb eredményt hoz a dekarbonizációban annál, mint ami a Párizsi Klímaegyezményben vállaltak teljesítéséhez szükséges.

fotó: pixabay.com

Annál is inkább, mert a közlekedés közel harmadát adja az Unió széndioxid-kibocsátásának, vagyis az előttünk álló szűk harminc évben igen komoly változásokra van szükség a már kitűzött cél, a kibocsátás nullára csökkentése eléréséhez a század közepére. Figyelembe véve a gépjárműállomány megújulásának sebességét, azt, hogy a személyautók és a könnyű tehergépkocsik jelentős része még 15-20 évesen is használatban van, az újonnan eladottaknak 2030-ban már legalább 60 százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátásúaknak kell lenniök a ma piacra kerülőknél, márpedig ez a duplája az Európai Bizottság eredeti javaslatának.

Ambiciózusabb célkitűzés hiányában a tagállamok többsége – így Magyarország – képtelen lesz teljesíteni a kibocsátáscsökkentési kötelezettségét 2050-ig.

Egyre inkább úgy is teljesítheti egy gépkocsigyártó az eladott autók átlagos fogyasztására meghatározott korlátot, hogy nem a robbanómotort fejleszti tovább, hanem sokkal alacsonyabb kibocsátású villanyautókat is gyárt és ad el. A villanyautók gyártásának gyors felfutását ígérik a piackutatók, akik 2030-ra legalább 40 százalékos részesedésüket jósolják. Ehhez kellene igazítani a most tárgyalt uniós jogszabályban megcélzott piaci részesedést. A növekedési potenciált figyelembe véve legalább 25 százalékot érdemes megcélozni 2025-re és 40-60 százalékot 2030-ra. agrarvilag.hu / levego.hu
A készülő budapesti klímastratégia kritikája

A készülő budapesti klímastratégia kritikája

Sok apró lépést kell megtennie az emberiségnek, ha meg akar felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglaltaknak, és el akarja kerülni az éghajlati katasztrófát, mely a klímamodellek szerint országunkat különösen súlyosan érintené. A legfontosabb a fosszilis energiahordozók felhasználásának gyors csökkentése, minél előbb egészen a teljes dekarbonizációig.  A Levegő Munkacsoport arra kérte a magyar kormányt, hogy támogassa az új személygépkocsik fogyasztásának gyors csökkentését szolgáló, 2025-től érvényes szabályozást az uniós környezetvédelmi miniszterek június 25-i ülésén.

Miután a legtöbb kőolajat a gépkocsikban égetjük el, a megoldáshoz jelentősen hozzájárulhat, ha minden robbanómotoros autó leáll, és csak villanyautók járják az utakat.

Azonban még vagy harminc évet kell várni, hogy csak villanyautót lehessen vásárolni. Ugyanakkor addig is ki kell használni azt a lehetőséget, hogy robbanómotorok üzemanyag-fogyasztását különféle technikai megoldásokkal jelentősen csökkentsük. Ezért szabályozza az Európai Unió, hogy egy-egy gépkocsigyártó átlagosan mekkora fogyasztású járműveket adhat el egy évben, vagyis mennyi lehet az abban az évben gyártott személy- és könnyű áruszállító gépkocsijainak átlagos széndioxid-kibocsátása egy kilométer út megtételekor. 2018-ban éppen 130 g/km a határ, de kapható gépkocsi, ami ennél jóval kevesebbet fogyaszt. Az átlag 2017-ben 118,5 g/km volt. (A tesztpadon, jól fölkészítve, mert a mindennapos fogyasztás ennél jóval nagyobb is lehet.) A 2021-től érvényes, már elfogadott szabályozás 95 g/km. Ahhoz, hogy az autógyárak föl tudjanak készülni a korlát életbelépésére, időben értesülniök kell róla. Ezért foglalkozik most az Unió a 2025-től, illetve a 2030-tól érvényes fogyasztásszabályozással. A döntést a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hozza meg, konszenzussal. A tárgyalások már megkezdődtek, de sajnos a Bizottság által beterjesztett javaslat nem elég bátor, és ezért elégtelen. Ha csak azt fogadja el az Unió, az bizonyosan kevesebb eredményt hoz a dekarbonizációban annál, mint ami a Párizsi Klímaegyezményben vállaltak teljesítéséhez szükséges.

fotó: pixabay.com

Annál is inkább, mert a közlekedés közel harmadát adja az Unió széndioxid-kibocsátásának, vagyis az előttünk álló szűk harminc évben igen komoly változásokra van szükség a már kitűzött cél, a kibocsátás nullára csökkentése eléréséhez a század közepére. Figyelembe véve a gépjárműállomány megújulásának sebességét, azt, hogy a személyautók és a könnyű tehergépkocsik jelentős része még 15-20 évesen is használatban van, az újonnan eladottaknak 2030-ban már legalább 60 százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátásúaknak kell lenniök a ma piacra kerülőknél, márpedig ez a duplája az Európai Bizottság eredeti javaslatának.

Ambiciózusabb célkitűzés hiányában a tagállamok többsége – így Magyarország – képtelen lesz teljesíteni a kibocsátáscsökkentési kötelezettségét 2050-ig.

Egyre inkább úgy is teljesítheti egy gépkocsigyártó az eladott autók átlagos fogyasztására meghatározott korlátot, hogy nem a robbanómotort fejleszti tovább, hanem sokkal alacsonyabb kibocsátású villanyautókat is gyárt és ad el. A villanyautók gyártásának gyors felfutását ígérik a piackutatók, akik 2030-ra legalább 40 százalékos részesedésüket jósolják. Ehhez kellene igazítani a most tárgyalt uniós jogszabályban megcélzott piaci részesedést. A növekedési potenciált figyelembe véve legalább 25 százalékot érdemes megcélozni 2025-re és 40-60 százalékot 2030-ra. agrarvilag.hu / levego.hu
Ápoljunk kis kertet a méhekért

Ápoljunk kis kertet a méhekért

Sok apró lépést kell megtennie az emberiségnek, ha meg akar felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglaltaknak, és el akarja kerülni az éghajlati katasztrófát, mely a klímamodellek szerint országunkat különösen súlyosan érintené. A legfontosabb a fosszilis energiahordozók felhasználásának gyors csökkentése, minél előbb egészen a teljes dekarbonizációig.  A Levegő Munkacsoport arra kérte a magyar kormányt, hogy támogassa az új személygépkocsik fogyasztásának gyors csökkentését szolgáló, 2025-től érvényes szabályozást az uniós környezetvédelmi miniszterek június 25-i ülésén.

Miután a legtöbb kőolajat a gépkocsikban égetjük el, a megoldáshoz jelentősen hozzájárulhat, ha minden robbanómotoros autó leáll, és csak villanyautók járják az utakat.

Azonban még vagy harminc évet kell várni, hogy csak villanyautót lehessen vásárolni. Ugyanakkor addig is ki kell használni azt a lehetőséget, hogy robbanómotorok üzemanyag-fogyasztását különféle technikai megoldásokkal jelentősen csökkentsük. Ezért szabályozza az Európai Unió, hogy egy-egy gépkocsigyártó átlagosan mekkora fogyasztású járműveket adhat el egy évben, vagyis mennyi lehet az abban az évben gyártott személy- és könnyű áruszállító gépkocsijainak átlagos széndioxid-kibocsátása egy kilométer út megtételekor. 2018-ban éppen 130 g/km a határ, de kapható gépkocsi, ami ennél jóval kevesebbet fogyaszt. Az átlag 2017-ben 118,5 g/km volt. (A tesztpadon, jól fölkészítve, mert a mindennapos fogyasztás ennél jóval nagyobb is lehet.) A 2021-től érvényes, már elfogadott szabályozás 95 g/km. Ahhoz, hogy az autógyárak föl tudjanak készülni a korlát életbelépésére, időben értesülniök kell róla. Ezért foglalkozik most az Unió a 2025-től, illetve a 2030-tól érvényes fogyasztásszabályozással. A döntést a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács hozza meg, konszenzussal. A tárgyalások már megkezdődtek, de sajnos a Bizottság által beterjesztett javaslat nem elég bátor, és ezért elégtelen. Ha csak azt fogadja el az Unió, az bizonyosan kevesebb eredményt hoz a dekarbonizációban annál, mint ami a Párizsi Klímaegyezményben vállaltak teljesítéséhez szükséges.

fotó: pixabay.com

Annál is inkább, mert a közlekedés közel harmadát adja az Unió széndioxid-kibocsátásának, vagyis az előttünk álló szűk harminc évben igen komoly változásokra van szükség a már kitűzött cél, a kibocsátás nullára csökkentése eléréséhez a század közepére. Figyelembe véve a gépjárműállomány megújulásának sebességét, azt, hogy a személyautók és a könnyű tehergépkocsik jelentős része még 15-20 évesen is használatban van, az újonnan eladottaknak 2030-ban már legalább 60 százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátásúaknak kell lenniök a ma piacra kerülőknél, márpedig ez a duplája az Európai Bizottság eredeti javaslatának.

Ambiciózusabb célkitűzés hiányában a tagállamok többsége – így Magyarország – képtelen lesz teljesíteni a kibocsátáscsökkentési kötelezettségét 2050-ig.

Egyre inkább úgy is teljesítheti egy gépkocsigyártó az eladott autók átlagos fogyasztására meghatározott korlátot, hogy nem a robbanómotort fejleszti tovább, hanem sokkal alacsonyabb kibocsátású villanyautókat is gyárt és ad el. A villanyautók gyártásának gyors felfutását ígérik a piackutatók, akik 2030-ra legalább 40 százalékos részesedésüket jósolják. Ehhez kellene igazítani a most tárgyalt uniós jogszabályban megcélzott piaci részesedést. A növekedési potenciált figyelembe véve legalább 25 százalékot érdemes megcélozni 2025-re és 40-60 százalékot 2030-ra. agrarvilag.hu / levego.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.