Európában a krumpli segített „megvásárolni” a békét

Címkék: burgonya , Európa , krumpli , Növénytermesztés
Európában a krumpli segített „megvásárolni” a békét

A sokféle talajban gazdagon termő szerény burgonya kétszáz évig tartó viszonylagos nyugalmat és jólétet hozott Európába a 16. században történt elterjedése után – állapította meg egy friss tanulmány.

Az 1400-as években Latin-Amerikában felfedezett növény ugyanis nagyban növelte a termelékenységet, segítve a föld értékének csökkentését, miközben javította a táplálkozást és a béreket, és hatása a parasztoktól az uralkodó osztályokig mindenütt érzékelhető volt – állapította meg a brit National Bureau of Economic Research, amely szerint

a burgonya bevezetése mintegy két évszázadon át „drasztikusan csökkentette a konfliktusokat” mind az államokon belül, mind az államok között.

A kutatók 500 év 899 háborújának és 2477 csatájának indítékait vizsgálva két kulcsfontosságú következtetést vontak le.

Az egyik ok, hogy a termelékenység növekedésével csökkent a földterület értéke, amelyen a burgonyát termesztették. A népesség képes volt egyre kevesebb földterületen ellátni magát.

A konfliktusok csökkennek, amikor annak értéke is csökken, amelyért a harcok folynak

– mondja a tanulmány.

A másik ok a gazdálkodók jövedelmének növekedése, ami a nagy burgonyatermések révén emelte az állam adóbevételeit, így erősödött kormányzat stabilitása. A burgonya ezáltal segített „megvásárolni” a békét.

Az erőforrások elvesztésének kockázata – a munkavállalók és a politikai vezetők számára – pénzügyi veszélyt jelentett, ezért az államok egyre kevésbé voltak hajlandóak kockáztatni, ami a parasztlázadások és a polgárháborúk csökkenését is eredményezte – jelentette ki a tanulmány.

agrarvilag.hu / blog.syngenta.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2017-12-20


Kapcsolódó cikkek
Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

A sokféle talajban gazdagon termő szerény burgonya kétszáz évig tartó viszonylagos nyugalmat és jólétet hozott Európába a 16. században történt elterjedése után – állapította meg egy friss tanulmány. Az 1400-as években Latin-Amerikában felfedezett növény ugyanis nagyban növelte a termelékenységet, segítve a föld értékének csökkentését, miközben javította a táplálkozást és a béreket, és hatása a parasztoktól az uralkodó osztályokig mindenütt érzékelhető volt – állapította meg a brit National Bureau of Economic Research, amely szerint
a burgonya bevezetése mintegy két évszázadon át „drasztikusan csökkentette a konfliktusokat” mind az államokon belül, mind az államok között.
A kutatók 500 év 899 háborújának és 2477 csatájának indítékait vizsgálva két kulcsfontosságú következtetést vontak le. Az egyik ok, hogy a termelékenység növekedésével csökkent a földterület értéke, amelyen a burgonyát termesztették. A népesség képes volt egyre kevesebb földterületen ellátni magát.
A konfliktusok csökkennek, amikor annak értéke is csökken, amelyért a harcok folynak
– mondja a tanulmány. A másik ok a gazdálkodók jövedelmének növekedése, ami a nagy burgonyatermések révén emelte az állam adóbevételeit, így erősödött kormányzat stabilitása. A burgonya ezáltal segített „megvásárolni” a békét. Az erőforrások elvesztésének kockázata – a munkavállalók és a politikai vezetők számára – pénzügyi veszélyt jelentett, ezért az államok egyre kevésbé voltak hajlandóak kockáztatni, ami a parasztlázadások és a polgárháborúk csökkenését is eredményezte – jelentette ki a tanulmány. agrarvilag.hu / blog.syngenta.hu
Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Tízezrével támadnak a krumplibogarak

A sokféle talajban gazdagon termő szerény burgonya kétszáz évig tartó viszonylagos nyugalmat és jólétet hozott Európába a 16. században történt elterjedése után – állapította meg egy friss tanulmány. Az 1400-as években Latin-Amerikában felfedezett növény ugyanis nagyban növelte a termelékenységet, segítve a föld értékének csökkentését, miközben javította a táplálkozást és a béreket, és hatása a parasztoktól az uralkodó osztályokig mindenütt érzékelhető volt – állapította meg a brit National Bureau of Economic Research, amely szerint
a burgonya bevezetése mintegy két évszázadon át „drasztikusan csökkentette a konfliktusokat” mind az államokon belül, mind az államok között.
A kutatók 500 év 899 háborújának és 2477 csatájának indítékait vizsgálva két kulcsfontosságú következtetést vontak le. Az egyik ok, hogy a termelékenység növekedésével csökkent a földterület értéke, amelyen a burgonyát termesztették. A népesség képes volt egyre kevesebb földterületen ellátni magát.
A konfliktusok csökkennek, amikor annak értéke is csökken, amelyért a harcok folynak
– mondja a tanulmány. A másik ok a gazdálkodók jövedelmének növekedése, ami a nagy burgonyatermések révén emelte az állam adóbevételeit, így erősödött kormányzat stabilitása. A burgonya ezáltal segített „megvásárolni” a békét. Az erőforrások elvesztésének kockázata – a munkavállalók és a politikai vezetők számára – pénzügyi veszélyt jelentett, ezért az államok egyre kevésbé voltak hajlandóak kockáztatni, ami a parasztlázadások és a polgárháborúk csökkenését is eredményezte – jelentette ki a tanulmány. agrarvilag.hu / blog.syngenta.hu
Szinte elárasztjuk vetőmaggal a világot

Szinte elárasztjuk vetőmaggal a világot

A sokféle talajban gazdagon termő szerény burgonya kétszáz évig tartó viszonylagos nyugalmat és jólétet hozott Európába a 16. században történt elterjedése után – állapította meg egy friss tanulmány. Az 1400-as években Latin-Amerikában felfedezett növény ugyanis nagyban növelte a termelékenységet, segítve a föld értékének csökkentését, miközben javította a táplálkozást és a béreket, és hatása a parasztoktól az uralkodó osztályokig mindenütt érzékelhető volt – állapította meg a brit National Bureau of Economic Research, amely szerint
a burgonya bevezetése mintegy két évszázadon át „drasztikusan csökkentette a konfliktusokat” mind az államokon belül, mind az államok között.
A kutatók 500 év 899 háborújának és 2477 csatájának indítékait vizsgálva két kulcsfontosságú következtetést vontak le. Az egyik ok, hogy a termelékenység növekedésével csökkent a földterület értéke, amelyen a burgonyát termesztették. A népesség képes volt egyre kevesebb földterületen ellátni magát.
A konfliktusok csökkennek, amikor annak értéke is csökken, amelyért a harcok folynak
– mondja a tanulmány. A másik ok a gazdálkodók jövedelmének növekedése, ami a nagy burgonyatermések révén emelte az állam adóbevételeit, így erősödött kormányzat stabilitása. A burgonya ezáltal segített „megvásárolni” a békét. Az erőforrások elvesztésének kockázata – a munkavállalók és a politikai vezetők számára – pénzügyi veszélyt jelentett, ezért az államok egyre kevésbé voltak hajlandóak kockáztatni, ami a parasztlázadások és a polgárháborúk csökkenését is eredményezte – jelentette ki a tanulmány. agrarvilag.hu / blog.syngenta.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.