Erődemonstráció és terv az van – ezen már nem múlik, hogy a szabolcsi alma márka legyen

Címkék: alma , FruitVeb , gyümölcs , marketing
Erődemonstráció és terv az van – ezen már nem múlik, hogy a szabolcsi alma márka legyen

Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé. A FruitVeb alelnöke szerint ez jelentős erődemonstráció amellett, hogy kidolgozott tervük van a termény piaci pozíciójának javítására.

Március 23-án rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen egy intézkedési terv keretében konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar termény megmentése érdekében. A cél a termőterületek megóvása a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása érdekében – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke.

Kifejtette,

a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy „ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”.

Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még ebben az évben külön marketinges csapat felmérni az ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről.

Második lépésként – folytatta Apáti – egy kampányt szeretnének felépíteni, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét, ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében a márkanévépítésről elmondható, hogy négy-hat éves folyamat, mire ennek kézzelfogható eredménye lesz.

Ha sikerül elérnünk – mondta az alelnök –, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget.

Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése.

A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent.

A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében

– közölte Apáti Ferenc.

Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett.

agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-03-13


Kapcsolódó cikkek
Íme az Év bortermelője Magyarországon!

Íme az Év bortermelője Magyarországon!

Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé. A FruitVeb alelnöke szerint ez jelentős erődemonstráció amellett, hogy kidolgozott tervük van a termény piaci pozíciójának javítására. Március 23-án rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen egy intézkedési terv keretében konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar termény megmentése érdekében. A cél a termőterületek megóvása a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása érdekében – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Kifejtette,
a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy „ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”.
Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még ebben az évben külön marketinges csapat felmérni az ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről. Második lépésként – folytatta Apáti – egy kampányt szeretnének felépíteni, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét, ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében a márkanévépítésről elmondható, hogy négy-hat éves folyamat, mire ennek kézzelfogható eredménye lesz.
Ha sikerül elérnünk – mondta az alelnök –, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget.
Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése. A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent.
A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében
– közölte Apáti Ferenc. Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett. agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu
Ha nincs megállapodás, akkor alma sincs

Ha nincs megállapodás, akkor alma sincs

Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé. A FruitVeb alelnöke szerint ez jelentős erődemonstráció amellett, hogy kidolgozott tervük van a termény piaci pozíciójának javítására. Március 23-án rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen egy intézkedési terv keretében konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar termény megmentése érdekében. A cél a termőterületek megóvása a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása érdekében – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Kifejtette,
a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy „ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”.
Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még ebben az évben külön marketinges csapat felmérni az ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről. Második lépésként – folytatta Apáti – egy kampányt szeretnének felépíteni, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét, ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében a márkanévépítésről elmondható, hogy négy-hat éves folyamat, mire ennek kézzelfogható eredménye lesz.
Ha sikerül elérnünk – mondta az alelnök –, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget.
Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése. A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent.
A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében
– közölte Apáti Ferenc. Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett. agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu
Ön tudja mikor kell szedni a kerti fűszernövényeket?

Ön tudja mikor kell szedni a kerti fűszernövényeket?

Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé. A FruitVeb alelnöke szerint ez jelentős erődemonstráció amellett, hogy kidolgozott tervük van a termény piaci pozíciójának javítására. Március 23-án rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen egy intézkedési terv keretében konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar termény megmentése érdekében. A cél a termőterületek megóvása a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása érdekében – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Kifejtette,
a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy „ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”.
Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még ebben az évben külön marketinges csapat felmérni az ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről. Második lépésként – folytatta Apáti – egy kampányt szeretnének felépíteni, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét, ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében a márkanévépítésről elmondható, hogy négy-hat éves folyamat, mire ennek kézzelfogható eredménye lesz.
Ha sikerül elérnünk – mondta az alelnök –, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget.
Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése. A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent.
A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében
– közölte Apáti Ferenc. Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett. agrarvilag.hu / magyarhirlap.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.