Elindult a kampány, hogy több marhahúst együnk

Címkék: Állattenyésztés , fogyasztás , kampány , marhahús , Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Elindult a kampány, hogy több marhahúst együnk

Jócskán elmaradunk a franciák évi 24 kg-os marhahús fogyasztásától, de még az egészségügyileg indokolt mennyiség felét se esszük meg. Aki pedig mégis a marhát választja, gyakran leragad a pörköltnél. Ezen változtatna a kamara.

Hiába bővült 2004 óta a húshasznú tehénállomány közel négyszeresére, a magyar lakosság fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst fogyaszt évente.

Célunk, hogy a hazai marhahúsfogyasztás megközelítse az uniós átlagot, ami 6-8 kg évente. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért

– közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A NAK elnöke elmondta: a feldolgozóipar fejlesztése azért is fontos, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő.

Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése.

A kampány során a fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő információkat hangsúlyoznak különböző témákra bontva.

A szarvasmarhák száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint Magyarországon 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta több mint negyedével, majdnem 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, ez 2,5 %-kal marad el a 2016-ban regisztrálttól. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt, a levágott szarvasmarhák 64 %-a tehén, 23 %-a bika volt. Mindez azt mutatja, hogy

Magyarországon jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat.

A KSH adatai alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett.

– A hazai fogyasztók elsősorban az elérhető áron megvásárolható, családi vagy baráti összejöveteleken lábosban vagy bográcsban elkészíthető húsféléket keresik – ismertette Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője.

A vásárlók körében egyértelműen a lábszár a nyertes, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni

– tette hozzá.

A marhahús kiváló fehérje- és vasforrás, valamint nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez.

agrarvilag.hu / agrotrend.hu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-03-08


Kapcsolódó cikkek
Jónak mondható az idei gabonatermés

Jónak mondható az idei gabonatermés

Jócskán elmaradunk a franciák évi 24 kg-os marhahús fogyasztásától, de még az egészségügyileg indokolt mennyiség felét se esszük meg. Aki pedig mégis a marhát választja, gyakran leragad a pörköltnél. Ezen változtatna a kamara.
Hiába bővült 2004 óta a húshasznú tehénállomány közel négyszeresére, a magyar lakosság fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst fogyaszt évente.
Célunk, hogy a hazai marhahúsfogyasztás megközelítse az uniós átlagot, ami 6-8 kg évente. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért
- közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A NAK elnöke elmondta: a feldolgozóipar fejlesztése azért is fontos, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő.
Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése.
A kampány során a fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő információkat hangsúlyoznak különböző témákra bontva. A szarvasmarhák száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint Magyarországon 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta több mint negyedével, majdnem 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, ez 2,5 %-kal marad el a 2016-ban regisztrálttól. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt, a levágott szarvasmarhák 64 %-a tehén, 23 %-a bika volt. Mindez azt mutatja, hogy
Magyarországon jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat.
A KSH adatai alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett. - A hazai fogyasztók elsősorban az elérhető áron megvásárolható, családi vagy baráti összejöveteleken lábosban vagy bográcsban elkészíthető húsféléket keresik - ismertette Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője.
A vásárlók körében egyértelműen a lábszár a nyertes, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni
- tette hozzá. A marhahús kiváló fehérje- és vasforrás, valamint nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. agrarvilag.hu / agrotrend.hu
Egyre több búzát vásárol fel Kuba

Egyre több búzát vásárol fel Kuba

Jócskán elmaradunk a franciák évi 24 kg-os marhahús fogyasztásától, de még az egészségügyileg indokolt mennyiség felét se esszük meg. Aki pedig mégis a marhát választja, gyakran leragad a pörköltnél. Ezen változtatna a kamara.
Hiába bővült 2004 óta a húshasznú tehénállomány közel négyszeresére, a magyar lakosság fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst fogyaszt évente.
Célunk, hogy a hazai marhahúsfogyasztás megközelítse az uniós átlagot, ami 6-8 kg évente. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért
- közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A NAK elnöke elmondta: a feldolgozóipar fejlesztése azért is fontos, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő.
Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése.
A kampány során a fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő információkat hangsúlyoznak különböző témákra bontva. A szarvasmarhák száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint Magyarországon 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta több mint negyedével, majdnem 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, ez 2,5 %-kal marad el a 2016-ban regisztrálttól. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt, a levágott szarvasmarhák 64 %-a tehén, 23 %-a bika volt. Mindez azt mutatja, hogy
Magyarországon jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat.
A KSH adatai alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett. - A hazai fogyasztók elsősorban az elérhető áron megvásárolható, családi vagy baráti összejöveteleken lábosban vagy bográcsban elkészíthető húsféléket keresik - ismertette Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője.
A vásárlók körében egyértelműen a lábszár a nyertes, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni
- tette hozzá. A marhahús kiváló fehérje- és vasforrás, valamint nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. agrarvilag.hu / agrotrend.hu
Rackakolbász és rackaszalámi is készülhet hamarosan Hajdúhadházon

Rackakolbász és rackaszalámi is készülhet hamarosan Hajdúhadházon

Jócskán elmaradunk a franciák évi 24 kg-os marhahús fogyasztásától, de még az egészségügyileg indokolt mennyiség felét se esszük meg. Aki pedig mégis a marhát választja, gyakran leragad a pörköltnél. Ezen változtatna a kamara.
Hiába bővült 2004 óta a húshasznú tehénállomány közel négyszeresére, a magyar lakosság fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst fogyaszt évente.
Célunk, hogy a hazai marhahúsfogyasztás megközelítse az uniós átlagot, ami 6-8 kg évente. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért
- közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A NAK elnöke elmondta: a feldolgozóipar fejlesztése azért is fontos, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő.
Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése.
A kampány során a fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő információkat hangsúlyoznak különböző témákra bontva. A szarvasmarhák száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint Magyarországon 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta több mint negyedével, majdnem 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, ez 2,5 %-kal marad el a 2016-ban regisztrálttól. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt, a levágott szarvasmarhák 64 %-a tehén, 23 %-a bika volt. Mindez azt mutatja, hogy
Magyarországon jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat.
A KSH adatai alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett. - A hazai fogyasztók elsősorban az elérhető áron megvásárolható, családi vagy baráti összejöveteleken lábosban vagy bográcsban elkészíthető húsféléket keresik - ismertette Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője.
A vásárlók körében egyértelműen a lábszár a nyertes, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni
- tette hozzá. A marhahús kiváló fehérje- és vasforrás, valamint nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. agrarvilag.hu / agrotrend.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.