Csökkenő árbevételtől sem riadnak vissza a sörfőzdék

Címkék: kézműves sör , sör , sörfőzde , sörgyártás
Csökkenő árbevételtől sem riadnak vissza a sörfőzdék

Az iparágat a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni.

2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent.

Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés – adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a OPTEN információi alapján.

Tavaly a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent – fotó: Pixabay

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük

A hazai piacot négy nagy cég uralja:

  • a Dréher Sörgyárak Zrt.,
  • a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,
  • a Pécsi Sörfőzde Zrt.
  • és a Borsodi Sörgyár Kft.

Ezen négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98%-át. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránti keresletet.

Az iparág teljesítményének értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást.

A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg.

Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva. Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.

– A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben – mondta Hantos Zoltán, az OPTEN projektmenedzsere.

agrarvilag.hu / NAK



Szerző
avszerk2

Dátum
2018-07-16


Kapcsolódó cikkek
Emiatt biztos elmegy a kedve a péksütiktől

Emiatt biztos elmegy a kedve a péksütiktől

Az iparágat a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni. 2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés - adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a OPTEN információi alapján.

Tavaly a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent - fotó: Pixabay

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük A hazai piacot négy nagy cég uralja:
  • a Dréher Sörgyárak Zrt.,
  • a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,
  • a Pécsi Sörfőzde Zrt.
  • és a Borsodi Sörgyár Kft.
Ezen négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98%-át. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránti keresletet. Az iparág teljesítményének értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást. A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva. Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva. - A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben - mondta Hantos Zoltán, az OPTEN projektmenedzsere. agrarvilag.hu / NAK
2020 után megszabadulhatunk a poloskáktól!

2020 után megszabadulhatunk a poloskáktól!

Az iparágat a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni. 2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés - adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a OPTEN információi alapján.

Tavaly a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent - fotó: Pixabay

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük A hazai piacot négy nagy cég uralja:
  • a Dréher Sörgyárak Zrt.,
  • a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,
  • a Pécsi Sörfőzde Zrt.
  • és a Borsodi Sörgyár Kft.
Ezen négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98%-át. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránti keresletet. Az iparág teljesítményének értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást. A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva. Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva. - A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben - mondta Hantos Zoltán, az OPTEN projektmenedzsere. agrarvilag.hu / NAK
Nincs egyenlőség az agráriumban

Nincs egyenlőség az agráriumban

Az iparágat a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni. 2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés - adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a OPTEN információi alapján.

Tavaly a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent - fotó: Pixabay

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük A hazai piacot négy nagy cég uralja:
  • a Dréher Sörgyárak Zrt.,
  • a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,
  • a Pécsi Sörfőzde Zrt.
  • és a Borsodi Sörgyár Kft.
Ezen négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98%-át. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránti keresletet. Az iparág teljesítményének értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást. A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva. Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva. - A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben - mondta Hantos Zoltán, az OPTEN projektmenedzsere. agrarvilag.hu / NAK

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.