Bővül a paradicsom termesztés itthon

Címkék: ipari termelés , Növénytermesztés , paradicsom
Bővül a paradicsom termesztés itthon

Idén a gazdálkodók 200-300 hektárnál nagyobb területen ültettek a feldolgozásra szánt zöldségnövényből – közölte Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Idők hírportállal.

Az elmúlt évben mintegy 1600 hektárról 110 ezer tonna paradicsomot takarítottak be a gazdálkodók. Ez a mennyiség az idén 20 ezer tonnával, 130 ezer tonnára emelkedhet.

A termőterület nagyságát minden évben a feldolgozóipari kapacitás határozza meg.

A mostani bővülés is elsősorban annak tudható be, hogy a legnagyobb hazai feldolgozónak számító kecskeméti Univer Zrt. növelte kapacitásait,

és nagyobb területre kötött szerződést a termelőkkel. Ledó Ferenc szerint ez a gyár dolgozza fel a hazai paradicsomtermés közel háromnegyedét, a maradékon pedig néhány kisebb feldolgozó osztozik.

Az ipari paradicsom termesztésének két fajtája ismert, a palántázás és az úgynevezett helyrevetés. Ez utóbbit április 10-15. körül kezdik a termelők, a palántázás pedig általában április 20-25. körül indul, a munkálatokkal május ötödikéig végeznek a gazdák. A vetést és a palántázást az idén megnehezítette a talajok magas nedvességtartalma, az átázott földeken kissé késve kezdődhetett meg a munka. Ennek ellenére mára utolérték magukat a gazdaságok, az elmúlt egy-két hét meleg és szeles időjárásának köszönhetően gyorsan száradtak a talajok, és szerencsére csapadékból is kevés hullott ebben az időszakban. – A szokásosnál 5-7 nappal később tudták elkezdeni a munkákat a termelők, de most már lassan helyreáll a rend – fogalmazott a FruitVeb elnöke.

fotó: pixabay

A legnagyobb hazai feldolgozó nagyobb területre kötött szerződést a gazdákkal.

Az ágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkra a hazai ipariparadicsom-termesztés igazi sikertörténetté nőtte ki magát.

Ma már egyetlen termelő sem kezd bele úgy az ültetésbe, hogy ne tudná, kinek és mekkora mennyiségben, milyen áron adja el a betakarított terményt.

A termelés szigorúan szerződésekhez kötött, amely nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora területről milyen mennyiséget vár a gyár, hanem a termesztéstechnológiára is fontos kitételek vonatkoznak. – Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során alaposan átrendeződött a piac, a termelők szelektálódtak, mára csak a legjobbak maradtak meg ezen a területen – emelte ki Ledó Ferenc.

Bár a paradicsom szabad földön terem, az időjárási körülmények csupán 5-10 százalékkal befolyásolhatják a termésmennyiséget.

A teljes hazai termőterületen ugyanis a legkorszerűbb technológiával és fajtákkal dolgoznak a gazdálkodók. Az öntözés alapfeltétele a sikeres ipariparadicsom-termelésnek, de a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is a legprecízebb technológiával végzik el a termelők. Nem véletlen tehát, hogy míg 2010-ben egy hektárról átlagosan 30-35 tonnát takarítottak be az országban, mára a 70 tonnát is meghaladhatja az átlagtermés.

Ledó Ferenc megjegyezte azt is, hogy a magas hozamok elérése ma már alapvető feltétele az eredményes termelésnek. A felvásárlási árak ugyanis évek óta változatlanok.

Az alapár egy kilogramm paradicsomra vetítve 25 forint körül alakul, erre rakódnak rá a különböző minőségi és egyéb szempontok alapján számított felárak.

Azok a gazdálkodók például, akik vállalják, hogy palántázással termelnek, magasabb összegre számíthatnak. Ezzel a módszerrel érhető el, hogy a szezon hosszabb legyen, a korán érő fajtákat így már augusztus 10-e körül be lehet takarítani. Ezeknek a fajtáknak azonban általában kisebb a hozama, mint a később érőknek, így a magasabb árral ezt a kiesést kompenzálja a feldolgozó. A gyár érdeke is, hogy sikerüljön széthúzni a betakarítást, így augusztus 10-től szeptember végéig vagy október elejéig folyamatosan érkezik a feldolgozásra szánt alapanyag.

agrarvilag.hu / magyaridok.hu



Szerző
avszerkeszto

Dátum
2018-04-30


Kapcsolódó cikkek
Csilipaprikákkal kísérleteznek a Pannon Egyetemen

Csilipaprikákkal kísérleteznek a Pannon Egyetemen

Idén a gazdálkodók 200-300 hektárnál nagyobb területen ültettek a feldolgozásra szánt zöldségnövényből - közölte Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Idők hírportállal. Az elmúlt évben mintegy 1600 hektárról 110 ezer tonna paradicsomot takarítottak be a gazdálkodók. Ez a mennyiség az idén 20 ezer tonnával, 130 ezer tonnára emelkedhet. A termőterület nagyságát minden évben a feldolgozóipari kapacitás határozza meg.
A mostani bővülés is elsősorban annak tudható be, hogy a legnagyobb hazai feldolgozónak számító kecskeméti Univer Zrt. növelte kapacitásait,
és nagyobb területre kötött szerződést a termelőkkel. Ledó Ferenc szerint ez a gyár dolgozza fel a hazai paradicsomtermés közel háromnegyedét, a maradékon pedig néhány kisebb feldolgozó osztozik. Az ipari paradicsom termesztésének két fajtája ismert, a palántázás és az úgynevezett helyrevetés. Ez utóbbit április 10-15. körül kezdik a termelők, a palántázás pedig általában április 20-25. körül indul, a munkálatokkal május ötödikéig végeznek a gazdák. A vetést és a palántázást az idén megnehezítette a talajok magas nedvességtartalma, az átázott földeken kissé késve kezdődhetett meg a munka. Ennek ellenére mára utolérték magukat a gazdaságok, az elmúlt egy-két hét meleg és szeles időjárásának köszönhetően gyorsan száradtak a talajok, és szerencsére csapadékból is kevés hullott ebben az időszakban. – A szokásosnál 5-7 nappal később tudták elkezdeni a munkákat a termelők, de most már lassan helyreáll a rend – fogalmazott a FruitVeb elnöke.

fotó: pixabay

A legnagyobb hazai feldolgozó nagyobb területre kötött szerződést a gazdákkal. Az ágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkra a hazai ipariparadicsom-termesztés igazi sikertörténetté nőtte ki magát.
Ma már egyetlen termelő sem kezd bele úgy az ültetésbe, hogy ne tudná, kinek és mekkora mennyiségben, milyen áron adja el a betakarított terményt.
A termelés szigorúan szerződésekhez kötött, amely nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora területről milyen mennyiséget vár a gyár, hanem a termesztéstechnológiára is fontos kitételek vonatkoznak. – Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során alaposan átrendeződött a piac, a termelők szelektálódtak, mára csak a legjobbak maradtak meg ezen a területen – emelte ki Ledó Ferenc.
Bár a paradicsom szabad földön terem, az időjárási körülmények csupán 5-10 százalékkal befolyásolhatják a termésmennyiséget.
A teljes hazai termőterületen ugyanis a legkorszerűbb technológiával és fajtákkal dolgoznak a gazdálkodók. Az öntözés alapfeltétele a sikeres ipariparadicsom-termelésnek, de a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is a legprecízebb technológiával végzik el a termelők. Nem véletlen tehát, hogy míg 2010-ben egy hektárról átlagosan 30-35 tonnát takarítottak be az országban, mára a 70 tonnát is meghaladhatja az átlagtermés. Ledó Ferenc megjegyezte azt is, hogy a magas hozamok elérése ma már alapvető feltétele az eredményes termelésnek. A felvásárlási árak ugyanis évek óta változatlanok.
Az alapár egy kilogramm paradicsomra vetítve 25 forint körül alakul, erre rakódnak rá a különböző minőségi és egyéb szempontok alapján számított felárak.
Azok a gazdálkodók például, akik vállalják, hogy palántázással termelnek, magasabb összegre számíthatnak. Ezzel a módszerrel érhető el, hogy a szezon hosszabb legyen, a korán érő fajtákat így már augusztus 10-e körül be lehet takarítani. Ezeknek a fajtáknak azonban általában kisebb a hozama, mint a később érőknek, így a magasabb árral ezt a kiesést kompenzálja a feldolgozó. A gyár érdeke is, hogy sikerüljön széthúzni a betakarítást, így augusztus 10-től szeptember végéig vagy október elejéig folyamatosan érkezik a feldolgozásra szánt alapanyag. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Így lesznek versenyképesebbek a kertészeti termékek

Idén a gazdálkodók 200-300 hektárnál nagyobb területen ültettek a feldolgozásra szánt zöldségnövényből - közölte Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Idők hírportállal. Az elmúlt évben mintegy 1600 hektárról 110 ezer tonna paradicsomot takarítottak be a gazdálkodók. Ez a mennyiség az idén 20 ezer tonnával, 130 ezer tonnára emelkedhet. A termőterület nagyságát minden évben a feldolgozóipari kapacitás határozza meg.
A mostani bővülés is elsősorban annak tudható be, hogy a legnagyobb hazai feldolgozónak számító kecskeméti Univer Zrt. növelte kapacitásait,
és nagyobb területre kötött szerződést a termelőkkel. Ledó Ferenc szerint ez a gyár dolgozza fel a hazai paradicsomtermés közel háromnegyedét, a maradékon pedig néhány kisebb feldolgozó osztozik. Az ipari paradicsom termesztésének két fajtája ismert, a palántázás és az úgynevezett helyrevetés. Ez utóbbit április 10-15. körül kezdik a termelők, a palántázás pedig általában április 20-25. körül indul, a munkálatokkal május ötödikéig végeznek a gazdák. A vetést és a palántázást az idén megnehezítette a talajok magas nedvességtartalma, az átázott földeken kissé késve kezdődhetett meg a munka. Ennek ellenére mára utolérték magukat a gazdaságok, az elmúlt egy-két hét meleg és szeles időjárásának köszönhetően gyorsan száradtak a talajok, és szerencsére csapadékból is kevés hullott ebben az időszakban. – A szokásosnál 5-7 nappal később tudták elkezdeni a munkákat a termelők, de most már lassan helyreáll a rend – fogalmazott a FruitVeb elnöke.

fotó: pixabay

A legnagyobb hazai feldolgozó nagyobb területre kötött szerződést a gazdákkal. Az ágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkra a hazai ipariparadicsom-termesztés igazi sikertörténetté nőtte ki magát.
Ma már egyetlen termelő sem kezd bele úgy az ültetésbe, hogy ne tudná, kinek és mekkora mennyiségben, milyen áron adja el a betakarított terményt.
A termelés szigorúan szerződésekhez kötött, amely nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora területről milyen mennyiséget vár a gyár, hanem a termesztéstechnológiára is fontos kitételek vonatkoznak. – Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során alaposan átrendeződött a piac, a termelők szelektálódtak, mára csak a legjobbak maradtak meg ezen a területen – emelte ki Ledó Ferenc.
Bár a paradicsom szabad földön terem, az időjárási körülmények csupán 5-10 százalékkal befolyásolhatják a termésmennyiséget.
A teljes hazai termőterületen ugyanis a legkorszerűbb technológiával és fajtákkal dolgoznak a gazdálkodók. Az öntözés alapfeltétele a sikeres ipariparadicsom-termelésnek, de a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is a legprecízebb technológiával végzik el a termelők. Nem véletlen tehát, hogy míg 2010-ben egy hektárról átlagosan 30-35 tonnát takarítottak be az országban, mára a 70 tonnát is meghaladhatja az átlagtermés. Ledó Ferenc megjegyezte azt is, hogy a magas hozamok elérése ma már alapvető feltétele az eredményes termelésnek. A felvásárlási árak ugyanis évek óta változatlanok.
Az alapár egy kilogramm paradicsomra vetítve 25 forint körül alakul, erre rakódnak rá a különböző minőségi és egyéb szempontok alapján számított felárak.
Azok a gazdálkodók például, akik vállalják, hogy palántázással termelnek, magasabb összegre számíthatnak. Ezzel a módszerrel érhető el, hogy a szezon hosszabb legyen, a korán érő fajtákat így már augusztus 10-e körül be lehet takarítani. Ezeknek a fajtáknak azonban általában kisebb a hozama, mint a később érőknek, így a magasabb árral ezt a kiesést kompenzálja a feldolgozó. A gyár érdeke is, hogy sikerüljön széthúzni a betakarítást, így augusztus 10-től szeptember végéig vagy október elejéig folyamatosan érkezik a feldolgozásra szánt alapanyag. agrarvilag.hu / magyaridok.hu
Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Tízezrével támadnak a krumplibogarak

Idén a gazdálkodók 200-300 hektárnál nagyobb területen ültettek a feldolgozásra szánt zöldségnövényből - közölte Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Idők hírportállal. Az elmúlt évben mintegy 1600 hektárról 110 ezer tonna paradicsomot takarítottak be a gazdálkodók. Ez a mennyiség az idén 20 ezer tonnával, 130 ezer tonnára emelkedhet. A termőterület nagyságát minden évben a feldolgozóipari kapacitás határozza meg.
A mostani bővülés is elsősorban annak tudható be, hogy a legnagyobb hazai feldolgozónak számító kecskeméti Univer Zrt. növelte kapacitásait,
és nagyobb területre kötött szerződést a termelőkkel. Ledó Ferenc szerint ez a gyár dolgozza fel a hazai paradicsomtermés közel háromnegyedét, a maradékon pedig néhány kisebb feldolgozó osztozik. Az ipari paradicsom termesztésének két fajtája ismert, a palántázás és az úgynevezett helyrevetés. Ez utóbbit április 10-15. körül kezdik a termelők, a palántázás pedig általában április 20-25. körül indul, a munkálatokkal május ötödikéig végeznek a gazdák. A vetést és a palántázást az idén megnehezítette a talajok magas nedvességtartalma, az átázott földeken kissé késve kezdődhetett meg a munka. Ennek ellenére mára utolérték magukat a gazdaságok, az elmúlt egy-két hét meleg és szeles időjárásának köszönhetően gyorsan száradtak a talajok, és szerencsére csapadékból is kevés hullott ebben az időszakban. – A szokásosnál 5-7 nappal később tudták elkezdeni a munkákat a termelők, de most már lassan helyreáll a rend – fogalmazott a FruitVeb elnöke.

fotó: pixabay

A legnagyobb hazai feldolgozó nagyobb területre kötött szerződést a gazdákkal. Az ágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkra a hazai ipariparadicsom-termesztés igazi sikertörténetté nőtte ki magát.
Ma már egyetlen termelő sem kezd bele úgy az ültetésbe, hogy ne tudná, kinek és mekkora mennyiségben, milyen áron adja el a betakarított terményt.
A termelés szigorúan szerződésekhez kötött, amely nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora területről milyen mennyiséget vár a gyár, hanem a termesztéstechnológiára is fontos kitételek vonatkoznak. – Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során alaposan átrendeződött a piac, a termelők szelektálódtak, mára csak a legjobbak maradtak meg ezen a területen – emelte ki Ledó Ferenc.
Bár a paradicsom szabad földön terem, az időjárási körülmények csupán 5-10 százalékkal befolyásolhatják a termésmennyiséget.
A teljes hazai termőterületen ugyanis a legkorszerűbb technológiával és fajtákkal dolgoznak a gazdálkodók. Az öntözés alapfeltétele a sikeres ipariparadicsom-termelésnek, de a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is a legprecízebb technológiával végzik el a termelők. Nem véletlen tehát, hogy míg 2010-ben egy hektárról átlagosan 30-35 tonnát takarítottak be az országban, mára a 70 tonnát is meghaladhatja az átlagtermés. Ledó Ferenc megjegyezte azt is, hogy a magas hozamok elérése ma már alapvető feltétele az eredményes termelésnek. A felvásárlási árak ugyanis évek óta változatlanok.
Az alapár egy kilogramm paradicsomra vetítve 25 forint körül alakul, erre rakódnak rá a különböző minőségi és egyéb szempontok alapján számított felárak.
Azok a gazdálkodók például, akik vállalják, hogy palántázással termelnek, magasabb összegre számíthatnak. Ezzel a módszerrel érhető el, hogy a szezon hosszabb legyen, a korán érő fajtákat így már augusztus 10-e körül be lehet takarítani. Ezeknek a fajtáknak azonban általában kisebb a hozama, mint a később érőknek, így a magasabb árral ezt a kiesést kompenzálja a feldolgozó. A gyár érdeke is, hogy sikerüljön széthúzni a betakarítást, így augusztus 10-től szeptember végéig vagy október elejéig folyamatosan érkezik a feldolgozásra szánt alapanyag. agrarvilag.hu / magyaridok.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.