Az éghajlatváltozás miatt több száz millió embert érinthet a tápanyaghiányos étkezés

Címkék: árpa , búza , cink , fehérje , klímaváltozás , krumpli , rizs , szén-dioxid , vas
Az éghajlatváltozás miatt több száz millió embert érinthet a tápanyaghiányos étkezés

A legérintettebbek a harmadik világ szegényei, mert ők csak növényi ételekből tudnak hozzájutni a szükséges tápanyagokhoz. Arra, hogy a klímaváltozással csökken a növények tápanyagszintje, még 2014-ben hívták fel a figyelmet kutatók, az újabb tanulmányok azonban már számszerűsítik is a várható hatásokat – számol be cikkében a piacesprofit.hu.

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.

Légszennyezésünk egyik kellemetlen következménye – a sok közül –, hogy a szén-dioxidban dús levegőben kevésbé egészségesek az élelmiszernövények is. Kevesebb bennük a vas, a cink és a fehérje. Ez a rizsre, a búzára és a szójababra is igaz.

A lényeg, hogy annyira magas szén-dioxid-tartalmú levegőben termesztettek élelmiszernövényeket, melyeket a klímatudomány és a klímapolitika jósol 2050-re. A következőképp csökkent a fehérjetartalom ezekben a fajtákban:

  • Árpa: 14,6 százalék
  • Rizs: 7,6 százalék
  • Búza: 7,8 százalék
  • Krumpli: 6,4 százalék

Az akkori kutatást ismertető cikkünk itt olvasható.

Ennek ténye már 2015 óta ismert, amikor tanulmány jelent meg erről a növényekben végbemenő élettani folyamatról, ám Samuel Myers, a Harvard Egyetem kutatója új tanulmányában arra koncentrál, hogy mik a várható hatások a való világban.

Több száz millió ember érintett

Ez az első prognózis, amely konkrét számokat emleget az érintett lakosság nagyságára vonatkozóan.

Sajnos éppen a legsérülékenyebb népréteget, a harmadik világ szegényeit érinti ez a hír kellemetlenül, mert ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst tegyenek az asztalukra. Az emberiség 76 százaléka növényekkel táplálkozik, s ritkán van lehetősége húst enni. Ezek az emberek zömében a Szahara alatti Afrikában élnek. Ők a vasat, a cinket és a fehérjéket élelmiszernövényekből szerzik be.

A fehérjét ezért alapvetően növényalapú étrendből szerzik.

A Bill & Melinda Gates Foundation által finanszírozott, az Environmental Heatlh Perspectives szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint ha az előrevetítések szerint nő civilizációnk szén-dioxid-kibocsátása, akkor 2050-re 18 országban számíthatnak arra a szegények, hogy 5 százalékkal kevesebb fehérjéhez fognak hozzájutni.

A tanulmány szerint 150 millió emberre leselkedik az a veszély, hogy tápanyaghiányos lesz a táplálkozásuk. Indiában például 5,3 százalékra tehető a fehérjeveszteség. Ott 53 millió embernél állhat elő ez a rizikófaktor, hiszen a fehérjét nagyrészt a rizsből veszik magukhoz az emberek.

A növények vastartalmának csökkenése csak még tovább fokozza a harmadik világban élő gyerekek szervezetében már meglévő vashiányt.

Mintegy 354 millió – javarészt Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában élő – 5 évesnél fiatalabb gyereknél és egymilliárd(!) fogamzóképes korú nőnél fogja elveszteni a növényi étrendjéből megszerezhető vasmennyiség 4 százalékát, derült ki egy másik tanulmányból, ami a GeoHealth folyóiratban jelent meg. (Ennek szintén Myers az egyik társszerzője.) Várhatóan 200 millió ember nem fog elegendő cinkhez jutni a táplálékából.

Mi szennyezünk, ők sorvadnak

Igazából rendkívül igazságtalan ez a folyamat, mert a gazdag, fejlett nyugati világ polgárai szennyeznek a leginkább. Ennek következményeit pedig az alacsony GDP-t produkáló, szegény országok lakóinak egészsége bánja.

A fejlett országokban az emberek étrendje elég sokrétű ahhoz, hogy az elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat sokféle termékből szerezzék be (húsok, tejtermékek, növények), így a növények csökkent tápanyagtartalma náluk pótlódik, de a szegény országok lakói javarészt a rizsre és a búzára hagyatkozhatnak, mint étrendünk legfőbb alapanyagára. Náluk nincs, ami pótolja a kieső vas-, cink és fehérjemennyiséget.

Vagyis nekünk a legnagyobb a fogyasztásunk és az ökológiai lábnyomunk, de légszennyezésünkkel még a tápanyagokat is elvesszük az emberiség szegényebb részétől, még ha „csak” 5 százalékot is. A „csak” persze nagyon is relatív jelző, hiszen több száz millió ember egészsége nem gyerekjáték.

Myers hozzátette, hogy nagyon is konzervatív becsléseket bocsátott közre, részben azért, mert a szóban forgó számok nem tartalmazzák azokat a szegényeket, akik már most fehérje-, cink- vagy vashiányosak az elégtelen tápanyagbevitel miatt. Az ő létszámuk már most több százmillió. (A vashiány a legszélesebb körben tapasztalható tápanyaghiány a világ lakosságában.)

A pontos mechanizmus ismeretlen

A 2014-es kísérletben feltárt tápanyagcsökkenés meglepte a tudósokat, jegyezte meg Myers, aki szerint az ezredfordulón egyáltalán nem volt benne a tudományos közösség köztudatában, hogy a légszennyezés ilyen mértékű változásokat idézhet elő az élelmiszernövényekben, s így az emberi egészségben.

Azt tudjuk, hogy a növények a fotoszintézis révén léteznek, gyökereikben, törzsükben, ágaikban, leveleikben szén-dioxidot tárolnak, amit a légkörből szívnak fel. De a 2014-ben publikált felfedezésben az a zavarba ejtő, hogy a tudósok nem is értik pontosan, a szén-dioxid hogyan avatkozik be a növény fejlődésébe úgy, hogy csökkenti a tápanyagokat benne.

Az egyik teória az volt, hogy a karbon a növényekben lévő keményítőben halmozódik fel, és ott csökkenti a tápanyagtartalmat. De Myers bevallotta, hogy ez a hipotézis nem igazolódott be. „Igazából fogalmunk sincs, mi okozza…” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek.

Forrás: CBS News, New York Post, phys.org, AFP

agrarvilag.hu / piacesprofit.hu

Fotó: Pixabay

 

 



Szerző
agrotrendszerk

Dátum
2017-09-12


Kapcsolódó cikkek
Nyolcezer éves edényben fedezték fel a világ legrégebbi borát

Nyolcezer éves edényben fedezték fel a világ legrégebbi borát

A legérintettebbek a harmadik világ szegényei, mert ők csak növényi ételekből tudnak hozzájutni a szükséges tápanyagokhoz. Arra, hogy a klímaváltozással csökken a növények tápanyagszintje, még 2014-ben hívták fel a figyelmet kutatók, az újabb tanulmányok azonban már számszerűsítik is a várható hatásokat – számol be cikkében a piacesprofit.hu. A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra. Légszennyezésünk egyik kellemetlen következménye – a sok közül –, hogy a szén-dioxidban dús levegőben kevésbé egészségesek az élelmiszernövények is. Kevesebb bennük a vas, a cink és a fehérje. Ez a rizsre, a búzára és a szójababra is igaz. A lényeg, hogy annyira magas szén-dioxid-tartalmú levegőben termesztettek élelmiszernövényeket, melyeket a klímatudomány és a klímapolitika jósol 2050-re. A következőképp csökkent a fehérjetartalom ezekben a fajtákban:
  • Árpa: 14,6 százalék
  • Rizs: 7,6 százalék
  • Búza: 7,8 százalék
  • Krumpli: 6,4 százalék
Az akkori kutatást ismertető cikkünk itt olvasható. Ennek ténye már 2015 óta ismert, amikor tanulmány jelent meg erről a növényekben végbemenő élettani folyamatról, ám Samuel Myers, a Harvard Egyetem kutatója új tanulmányában arra koncentrál, hogy mik a várható hatások a való világban. Több száz millió ember érintett Ez az első prognózis, amely konkrét számokat emleget az érintett lakosság nagyságára vonatkozóan. Sajnos éppen a legsérülékenyebb népréteget, a harmadik világ szegényeit érinti ez a hír kellemetlenül, mert ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst tegyenek az asztalukra. Az emberiség 76 százaléka növényekkel táplálkozik, s ritkán van lehetősége húst enni. Ezek az emberek zömében a Szahara alatti Afrikában élnek. Ők a vasat, a cinket és a fehérjéket élelmiszernövényekből szerzik be. A fehérjét ezért alapvetően növényalapú étrendből szerzik. A Bill & Melinda Gates Foundation által finanszírozott, az Environmental Heatlh Perspectives szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint ha az előrevetítések szerint nő civilizációnk szén-dioxid-kibocsátása, akkor 2050-re 18 országban számíthatnak arra a szegények, hogy 5 százalékkal kevesebb fehérjéhez fognak hozzájutni. A tanulmány szerint 150 millió emberre leselkedik az a veszély, hogy tápanyaghiányos lesz a táplálkozásuk. Indiában például 5,3 százalékra tehető a fehérjeveszteség. Ott 53 millió embernél állhat elő ez a rizikófaktor, hiszen a fehérjét nagyrészt a rizsből veszik magukhoz az emberek. A növények vastartalmának csökkenése csak még tovább fokozza a harmadik világban élő gyerekek szervezetében már meglévő vashiányt. Mintegy 354 millió – javarészt Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában élő – 5 évesnél fiatalabb gyereknél és egymilliárd(!) fogamzóképes korú nőnél fogja elveszteni a növényi étrendjéből megszerezhető vasmennyiség 4 százalékát, derült ki egy másik tanulmányból, ami a GeoHealth folyóiratban jelent meg. (Ennek szintén Myers az egyik társszerzője.) Várhatóan 200 millió ember nem fog elegendő cinkhez jutni a táplálékából. Mi szennyezünk, ők sorvadnak Igazából rendkívül igazságtalan ez a folyamat, mert a gazdag, fejlett nyugati világ polgárai szennyeznek a leginkább. Ennek következményeit pedig az alacsony GDP-t produkáló, szegény országok lakóinak egészsége bánja. A fejlett országokban az emberek étrendje elég sokrétű ahhoz, hogy az elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat sokféle termékből szerezzék be (húsok, tejtermékek, növények), így a növények csökkent tápanyagtartalma náluk pótlódik, de a szegény országok lakói javarészt a rizsre és a búzára hagyatkozhatnak, mint étrendünk legfőbb alapanyagára. Náluk nincs, ami pótolja a kieső vas-, cink és fehérjemennyiséget. Vagyis nekünk a legnagyobb a fogyasztásunk és az ökológiai lábnyomunk, de légszennyezésünkkel még a tápanyagokat is elvesszük az emberiség szegényebb részétől, még ha „csak” 5 százalékot is. A „csak” persze nagyon is relatív jelző, hiszen több száz millió ember egészsége nem gyerekjáték. Myers hozzátette, hogy nagyon is konzervatív becsléseket bocsátott közre, részben azért, mert a szóban forgó számok nem tartalmazzák azokat a szegényeket, akik már most fehérje-, cink- vagy vashiányosak az elégtelen tápanyagbevitel miatt. Az ő létszámuk már most több százmillió. (A vashiány a legszélesebb körben tapasztalható tápanyaghiány a világ lakosságában.) A pontos mechanizmus ismeretlen A 2014-es kísérletben feltárt tápanyagcsökkenés meglepte a tudósokat, jegyezte meg Myers, aki szerint az ezredfordulón egyáltalán nem volt benne a tudományos közösség köztudatában, hogy a légszennyezés ilyen mértékű változásokat idézhet elő az élelmiszernövényekben, s így az emberi egészségben. Azt tudjuk, hogy a növények a fotoszintézis révén léteznek, gyökereikben, törzsükben, ágaikban, leveleikben szén-dioxidot tárolnak, amit a légkörből szívnak fel. De a 2014-ben publikált felfedezésben az a zavarba ejtő, hogy a tudósok nem is értik pontosan, a szén-dioxid hogyan avatkozik be a növény fejlődésébe úgy, hogy csökkenti a tápanyagokat benne. Az egyik teória az volt, hogy a karbon a növényekben lévő keményítőben halmozódik fel, és ott csökkenti a tápanyagtartalmat. De Myers bevallotta, hogy ez a hipotézis nem igazolódott be. „Igazából fogalmunk sincs, mi okozza…” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek. Forrás: CBS News, New York Post, phys.org, AFP agrarvilag.hu / piacesprofit.hu Fotó: Pixabay    
Fotó alapján is képesek felismerni a juhok az emberi arcot

Fotó alapján is képesek felismerni a juhok az emberi arcot

A legérintettebbek a harmadik világ szegényei, mert ők csak növényi ételekből tudnak hozzájutni a szükséges tápanyagokhoz. Arra, hogy a klímaváltozással csökken a növények tápanyagszintje, még 2014-ben hívták fel a figyelmet kutatók, az újabb tanulmányok azonban már számszerűsítik is a várható hatásokat – számol be cikkében a piacesprofit.hu. A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra. Légszennyezésünk egyik kellemetlen következménye – a sok közül –, hogy a szén-dioxidban dús levegőben kevésbé egészségesek az élelmiszernövények is. Kevesebb bennük a vas, a cink és a fehérje. Ez a rizsre, a búzára és a szójababra is igaz. A lényeg, hogy annyira magas szén-dioxid-tartalmú levegőben termesztettek élelmiszernövényeket, melyeket a klímatudomány és a klímapolitika jósol 2050-re. A következőképp csökkent a fehérjetartalom ezekben a fajtákban:
  • Árpa: 14,6 százalék
  • Rizs: 7,6 százalék
  • Búza: 7,8 százalék
  • Krumpli: 6,4 százalék
Az akkori kutatást ismertető cikkünk itt olvasható. Ennek ténye már 2015 óta ismert, amikor tanulmány jelent meg erről a növényekben végbemenő élettani folyamatról, ám Samuel Myers, a Harvard Egyetem kutatója új tanulmányában arra koncentrál, hogy mik a várható hatások a való világban. Több száz millió ember érintett Ez az első prognózis, amely konkrét számokat emleget az érintett lakosság nagyságára vonatkozóan. Sajnos éppen a legsérülékenyebb népréteget, a harmadik világ szegényeit érinti ez a hír kellemetlenül, mert ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst tegyenek az asztalukra. Az emberiség 76 százaléka növényekkel táplálkozik, s ritkán van lehetősége húst enni. Ezek az emberek zömében a Szahara alatti Afrikában élnek. Ők a vasat, a cinket és a fehérjéket élelmiszernövényekből szerzik be. A fehérjét ezért alapvetően növényalapú étrendből szerzik. A Bill & Melinda Gates Foundation által finanszírozott, az Environmental Heatlh Perspectives szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint ha az előrevetítések szerint nő civilizációnk szén-dioxid-kibocsátása, akkor 2050-re 18 országban számíthatnak arra a szegények, hogy 5 százalékkal kevesebb fehérjéhez fognak hozzájutni. A tanulmány szerint 150 millió emberre leselkedik az a veszély, hogy tápanyaghiányos lesz a táplálkozásuk. Indiában például 5,3 százalékra tehető a fehérjeveszteség. Ott 53 millió embernél állhat elő ez a rizikófaktor, hiszen a fehérjét nagyrészt a rizsből veszik magukhoz az emberek. A növények vastartalmának csökkenése csak még tovább fokozza a harmadik világban élő gyerekek szervezetében már meglévő vashiányt. Mintegy 354 millió – javarészt Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában élő – 5 évesnél fiatalabb gyereknél és egymilliárd(!) fogamzóképes korú nőnél fogja elveszteni a növényi étrendjéből megszerezhető vasmennyiség 4 százalékát, derült ki egy másik tanulmányból, ami a GeoHealth folyóiratban jelent meg. (Ennek szintén Myers az egyik társszerzője.) Várhatóan 200 millió ember nem fog elegendő cinkhez jutni a táplálékából. Mi szennyezünk, ők sorvadnak Igazából rendkívül igazságtalan ez a folyamat, mert a gazdag, fejlett nyugati világ polgárai szennyeznek a leginkább. Ennek következményeit pedig az alacsony GDP-t produkáló, szegény országok lakóinak egészsége bánja. A fejlett országokban az emberek étrendje elég sokrétű ahhoz, hogy az elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat sokféle termékből szerezzék be (húsok, tejtermékek, növények), így a növények csökkent tápanyagtartalma náluk pótlódik, de a szegény országok lakói javarészt a rizsre és a búzára hagyatkozhatnak, mint étrendünk legfőbb alapanyagára. Náluk nincs, ami pótolja a kieső vas-, cink és fehérjemennyiséget. Vagyis nekünk a legnagyobb a fogyasztásunk és az ökológiai lábnyomunk, de légszennyezésünkkel még a tápanyagokat is elvesszük az emberiség szegényebb részétől, még ha „csak” 5 százalékot is. A „csak” persze nagyon is relatív jelző, hiszen több száz millió ember egészsége nem gyerekjáték. Myers hozzátette, hogy nagyon is konzervatív becsléseket bocsátott közre, részben azért, mert a szóban forgó számok nem tartalmazzák azokat a szegényeket, akik már most fehérje-, cink- vagy vashiányosak az elégtelen tápanyagbevitel miatt. Az ő létszámuk már most több százmillió. (A vashiány a legszélesebb körben tapasztalható tápanyaghiány a világ lakosságában.) A pontos mechanizmus ismeretlen A 2014-es kísérletben feltárt tápanyagcsökkenés meglepte a tudósokat, jegyezte meg Myers, aki szerint az ezredfordulón egyáltalán nem volt benne a tudományos közösség köztudatában, hogy a légszennyezés ilyen mértékű változásokat idézhet elő az élelmiszernövényekben, s így az emberi egészségben. Azt tudjuk, hogy a növények a fotoszintézis révén léteznek, gyökereikben, törzsükben, ágaikban, leveleikben szén-dioxidot tárolnak, amit a légkörből szívnak fel. De a 2014-ben publikált felfedezésben az a zavarba ejtő, hogy a tudósok nem is értik pontosan, a szén-dioxid hogyan avatkozik be a növény fejlődésébe úgy, hogy csökkenti a tápanyagokat benne. Az egyik teória az volt, hogy a karbon a növényekben lévő keményítőben halmozódik fel, és ott csökkenti a tápanyagtartalmat. De Myers bevallotta, hogy ez a hipotézis nem igazolódott be. „Igazából fogalmunk sincs, mi okozza…” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek. Forrás: CBS News, New York Post, phys.org, AFP agrarvilag.hu / piacesprofit.hu Fotó: Pixabay    
Magyar kutatók vizsgálták az erdőket károsító tuskógombák genetikáját

Magyar kutatók vizsgálták az erdőket károsító tuskógombák genetikáját

A legérintettebbek a harmadik világ szegényei, mert ők csak növényi ételekből tudnak hozzájutni a szükséges tápanyagokhoz. Arra, hogy a klímaváltozással csökken a növények tápanyagszintje, még 2014-ben hívták fel a figyelmet kutatók, az újabb tanulmányok azonban már számszerűsítik is a várható hatásokat – számol be cikkében a piacesprofit.hu. A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra. Légszennyezésünk egyik kellemetlen következménye – a sok közül –, hogy a szén-dioxidban dús levegőben kevésbé egészségesek az élelmiszernövények is. Kevesebb bennük a vas, a cink és a fehérje. Ez a rizsre, a búzára és a szójababra is igaz. A lényeg, hogy annyira magas szén-dioxid-tartalmú levegőben termesztettek élelmiszernövényeket, melyeket a klímatudomány és a klímapolitika jósol 2050-re. A következőképp csökkent a fehérjetartalom ezekben a fajtákban:
  • Árpa: 14,6 százalék
  • Rizs: 7,6 százalék
  • Búza: 7,8 százalék
  • Krumpli: 6,4 százalék
Az akkori kutatást ismertető cikkünk itt olvasható. Ennek ténye már 2015 óta ismert, amikor tanulmány jelent meg erről a növényekben végbemenő élettani folyamatról, ám Samuel Myers, a Harvard Egyetem kutatója új tanulmányában arra koncentrál, hogy mik a várható hatások a való világban. Több száz millió ember érintett Ez az első prognózis, amely konkrét számokat emleget az érintett lakosság nagyságára vonatkozóan. Sajnos éppen a legsérülékenyebb népréteget, a harmadik világ szegényeit érinti ez a hír kellemetlenül, mert ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst tegyenek az asztalukra. Az emberiség 76 százaléka növényekkel táplálkozik, s ritkán van lehetősége húst enni. Ezek az emberek zömében a Szahara alatti Afrikában élnek. Ők a vasat, a cinket és a fehérjéket élelmiszernövényekből szerzik be. A fehérjét ezért alapvetően növényalapú étrendből szerzik. A Bill & Melinda Gates Foundation által finanszírozott, az Environmental Heatlh Perspectives szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint ha az előrevetítések szerint nő civilizációnk szén-dioxid-kibocsátása, akkor 2050-re 18 országban számíthatnak arra a szegények, hogy 5 százalékkal kevesebb fehérjéhez fognak hozzájutni. A tanulmány szerint 150 millió emberre leselkedik az a veszély, hogy tápanyaghiányos lesz a táplálkozásuk. Indiában például 5,3 százalékra tehető a fehérjeveszteség. Ott 53 millió embernél állhat elő ez a rizikófaktor, hiszen a fehérjét nagyrészt a rizsből veszik magukhoz az emberek. A növények vastartalmának csökkenése csak még tovább fokozza a harmadik világban élő gyerekek szervezetében már meglévő vashiányt. Mintegy 354 millió – javarészt Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában élő – 5 évesnél fiatalabb gyereknél és egymilliárd(!) fogamzóképes korú nőnél fogja elveszteni a növényi étrendjéből megszerezhető vasmennyiség 4 százalékát, derült ki egy másik tanulmányból, ami a GeoHealth folyóiratban jelent meg. (Ennek szintén Myers az egyik társszerzője.) Várhatóan 200 millió ember nem fog elegendő cinkhez jutni a táplálékából. Mi szennyezünk, ők sorvadnak Igazából rendkívül igazságtalan ez a folyamat, mert a gazdag, fejlett nyugati világ polgárai szennyeznek a leginkább. Ennek következményeit pedig az alacsony GDP-t produkáló, szegény országok lakóinak egészsége bánja. A fejlett országokban az emberek étrendje elég sokrétű ahhoz, hogy az elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat sokféle termékből szerezzék be (húsok, tejtermékek, növények), így a növények csökkent tápanyagtartalma náluk pótlódik, de a szegény országok lakói javarészt a rizsre és a búzára hagyatkozhatnak, mint étrendünk legfőbb alapanyagára. Náluk nincs, ami pótolja a kieső vas-, cink és fehérjemennyiséget. Vagyis nekünk a legnagyobb a fogyasztásunk és az ökológiai lábnyomunk, de légszennyezésünkkel még a tápanyagokat is elvesszük az emberiség szegényebb részétől, még ha „csak” 5 százalékot is. A „csak” persze nagyon is relatív jelző, hiszen több száz millió ember egészsége nem gyerekjáték. Myers hozzátette, hogy nagyon is konzervatív becsléseket bocsátott közre, részben azért, mert a szóban forgó számok nem tartalmazzák azokat a szegényeket, akik már most fehérje-, cink- vagy vashiányosak az elégtelen tápanyagbevitel miatt. Az ő létszámuk már most több százmillió. (A vashiány a legszélesebb körben tapasztalható tápanyaghiány a világ lakosságában.) A pontos mechanizmus ismeretlen A 2014-es kísérletben feltárt tápanyagcsökkenés meglepte a tudósokat, jegyezte meg Myers, aki szerint az ezredfordulón egyáltalán nem volt benne a tudományos közösség köztudatában, hogy a légszennyezés ilyen mértékű változásokat idézhet elő az élelmiszernövényekben, s így az emberi egészségben. Azt tudjuk, hogy a növények a fotoszintézis révén léteznek, gyökereikben, törzsükben, ágaikban, leveleikben szén-dioxidot tárolnak, amit a légkörből szívnak fel. De a 2014-ben publikált felfedezésben az a zavarba ejtő, hogy a tudósok nem is értik pontosan, a szén-dioxid hogyan avatkozik be a növény fejlődésébe úgy, hogy csökkenti a tápanyagokat benne. Az egyik teória az volt, hogy a karbon a növényekben lévő keményítőben halmozódik fel, és ott csökkenti a tápanyagtartalmat. De Myers bevallotta, hogy ez a hipotézis nem igazolódott be. „Igazából fogalmunk sincs, mi okozza…” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek. Forrás: CBS News, New York Post, phys.org, AFP agrarvilag.hu / piacesprofit.hu Fotó: Pixabay    
Üzenetet küldök

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.