Az állattenyésztés sikerágazata a húsmarha szektor

Címkék: állattartás , húsmarha , konkurencia , szarvasmarha
Az állattenyésztés sikerágazata a húsmarha szektor

Az állományra viszont veszélyt jelent az egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése.

Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – közölte az Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozás nevű eseményen Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve.

A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak. Ebben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lehet, amennyiben sikerül megalkotni egy olyan új állattenyésztési törvényt, amely a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba nem ütközve lesz képes megerősíteni a magyar tenyésztés-szervezést – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb feladatára Wagenhoffer Zsombor.

Támogatásfüggő jövedelmezőség

A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszeresére (148 ezerre) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is – mondta elődadásában Szentirmay Zoltán a Főldművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági főosztályának vezetője Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember. Emlékeztetett, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot csoportosított át a vidékfejlesztési forrásokból.

Szorongatnak a szomszédok

A szomszédos országok egy része, például Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában.

Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaúdi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel.

agrárvilág.hu / vg.hu



Szerző
Blokkadmin

Dátum
2017-11-03


Kapcsolódó cikkek
Példaértékű a Mezőhegyesi Ménesbirtok

Példaértékű a Mezőhegyesi Ménesbirtok

Az állományra viszont veszélyt jelent az egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése. Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – közölte az Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozás nevű eseményen Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke - olvasható a Világgazdaság cikkében. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak. Ebben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lehet, amennyiben sikerül megalkotni egy olyan új állattenyésztési törvényt, amely a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba nem ütközve lesz képes megerősíteni a magyar tenyésztés-szervezést – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb feladatára Wagenhoffer Zsombor. Támogatásfüggő jövedelmezőség A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszeresére (148 ezerre) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is – mondta elődadásában Szentirmay Zoltán a Főldművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági főosztályának vezetője Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember. Emlékeztetett, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot csoportosított át a vidékfejlesztési forrásokból. Szorongatnak a szomszédok A szomszédos országok egy része, például Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaúdi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel. agrárvilág.hu / vg.hu
Három borjú érkezett egyszerre egy tehéntől az év második napján

Három borjú érkezett egyszerre egy tehéntől az év második napján

Az állományra viszont veszélyt jelent az egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése. Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – közölte az Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozás nevű eseményen Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke - olvasható a Világgazdaság cikkében. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak. Ebben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lehet, amennyiben sikerül megalkotni egy olyan új állattenyésztési törvényt, amely a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba nem ütközve lesz képes megerősíteni a magyar tenyésztés-szervezést – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb feladatára Wagenhoffer Zsombor. Támogatásfüggő jövedelmezőség A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszeresére (148 ezerre) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is – mondta elődadásában Szentirmay Zoltán a Főldművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági főosztályának vezetője Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember. Emlékeztetett, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot csoportosított át a vidékfejlesztési forrásokból. Szorongatnak a szomszédok A szomszédos országok egy része, például Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaúdi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel. agrárvilág.hu / vg.hu
Téli szállásukra érkeztek a Kiskunság bivalyai

Téli szállásukra érkeztek a Kiskunság bivalyai

Az állományra viszont veszélyt jelent az egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése. Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – közölte az Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozás nevű eseményen Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke - olvasható a Világgazdaság cikkében. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak. Ebben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lehet, amennyiben sikerül megalkotni egy olyan új állattenyésztési törvényt, amely a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba nem ütközve lesz képes megerősíteni a magyar tenyésztés-szervezést – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb feladatára Wagenhoffer Zsombor. Támogatásfüggő jövedelmezőség A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszeresére (148 ezerre) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is – mondta elődadásában Szentirmay Zoltán a Főldművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági főosztályának vezetője Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember. Emlékeztetett, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot csoportosított át a vidékfejlesztési forrásokból. Szorongatnak a szomszédok A szomszédos országok egy része, például Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaúdi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel. agrárvilág.hu / vg.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.