Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától

Címkék: EU , KAP , MKT , vidékfejlesztés
Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától

Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a pénteki közgazdász-vándorgyűlésen.

A Magyar Közgazdasági Társaság 55. alkalommal rendezte meg hagyományos közgazdász-vándorgyűlését. A szeptember 8-i egri rendezvényen Magyarország versenyképessége, a gazdaságpolitika alakulása, valamint az uniós források felhasználása került megvitatásra.

A közgazdászok egyik legrangosabb eseményén Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről tartott előadást.

Az Európai Unióban megkezdődtek az egyeztetések a 2020 utáni programozási időszak pénzügyi kereteiről, kezdte előadását az államtitkár, majd kifejtette: a magyar kormány kész arra, hogy ismét megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszelben. Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják.

Az már látható, hogy Brüsszelben a 2020 utáni agrárpolitika változtatására törekszenek. Előnyt jelenthet, hogy mind a termelők, mind a végrehajtásért felelős tagállami intézmények számára egyszerűsítő intézkedések bevezetésére is sor kerülhet. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is biztosítva legyenek a vissza nem térítendő támogatások. Azonban egyelőre még kérdéses, hogy mennyire tudunk olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek a forrásai a környezetvédelmet is szolgálják, a klímaváltozás hatásait is kompenzálják, de közvetlenül a gazdálkodókhoz érkeznek.

Az államtitkár aggályait fejezte ki a téren, miszerint az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint a menekültügy és a migrációs válság kezelésére is forrásokat kéne átcsoportosítani – többek között – a KAP büdzséből. Mint elmondta, a magyar álláspont ezzel szöges ellentétben áll. Ami biztos: a következő évek egyeztetései során komoly tagállami és közösségi érdekek fognak ütközni, mely során a kormány a végsőkig képviselni fogja a magyar gazdák érdekeit.

Agrárvilág.hu / Miniszterelnökség



Szerző
agrotrendszerk

Dátum
2017-09-12


Kapcsolódó cikkek
Új kihívások előtt áll a hazai agrárium

Új kihívások előtt áll a hazai agrárium

Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a pénteki közgazdász-vándorgyűlésen. A Magyar Közgazdasági Társaság 55. alkalommal rendezte meg hagyományos közgazdász-vándorgyűlését. A szeptember 8-i egri rendezvényen Magyarország versenyképessége, a gazdaságpolitika alakulása, valamint az uniós források felhasználása került megvitatásra. A közgazdászok egyik legrangosabb eseményén Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről tartott előadást. Az Európai Unióban megkezdődtek az egyeztetések a 2020 utáni programozási időszak pénzügyi kereteiről, kezdte előadását az államtitkár, majd kifejtette: a magyar kormány kész arra, hogy ismét megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszelben. Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják. Az már látható, hogy Brüsszelben a 2020 utáni agrárpolitika változtatására törekszenek. Előnyt jelenthet, hogy mind a termelők, mind a végrehajtásért felelős tagállami intézmények számára egyszerűsítő intézkedések bevezetésére is sor kerülhet. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is biztosítva legyenek a vissza nem térítendő támogatások. Azonban egyelőre még kérdéses, hogy mennyire tudunk olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek a forrásai a környezetvédelmet is szolgálják, a klímaváltozás hatásait is kompenzálják, de közvetlenül a gazdálkodókhoz érkeznek. Az államtitkár aggályait fejezte ki a téren, miszerint az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint a menekültügy és a migrációs válság kezelésére is forrásokat kéne átcsoportosítani – többek között – a KAP büdzséből. Mint elmondta, a magyar álláspont ezzel szöges ellentétben áll. Ami biztos: a következő évek egyeztetései során komoly tagállami és közösségi érdekek fognak ütközni, mely során a kormány a végsőkig képviselni fogja a magyar gazdák érdekeit. Agrárvilág.hu / Miniszterelnökség
Felére csökkenhet az angliai farmok profitja a Brexit miatt

Felére csökkenhet az angliai farmok profitja a Brexit miatt

Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a pénteki közgazdász-vándorgyűlésen. A Magyar Közgazdasági Társaság 55. alkalommal rendezte meg hagyományos közgazdász-vándorgyűlését. A szeptember 8-i egri rendezvényen Magyarország versenyképessége, a gazdaságpolitika alakulása, valamint az uniós források felhasználása került megvitatásra. A közgazdászok egyik legrangosabb eseményén Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről tartott előadást. Az Európai Unióban megkezdődtek az egyeztetések a 2020 utáni programozási időszak pénzügyi kereteiről, kezdte előadását az államtitkár, majd kifejtette: a magyar kormány kész arra, hogy ismét megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszelben. Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják. Az már látható, hogy Brüsszelben a 2020 utáni agrárpolitika változtatására törekszenek. Előnyt jelenthet, hogy mind a termelők, mind a végrehajtásért felelős tagállami intézmények számára egyszerűsítő intézkedések bevezetésére is sor kerülhet. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is biztosítva legyenek a vissza nem térítendő támogatások. Azonban egyelőre még kérdéses, hogy mennyire tudunk olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek a forrásai a környezetvédelmet is szolgálják, a klímaváltozás hatásait is kompenzálják, de közvetlenül a gazdálkodókhoz érkeznek. Az államtitkár aggályait fejezte ki a téren, miszerint az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint a menekültügy és a migrációs válság kezelésére is forrásokat kéne átcsoportosítani – többek között – a KAP büdzséből. Mint elmondta, a magyar álláspont ezzel szöges ellentétben áll. Ami biztos: a következő évek egyeztetései során komoly tagállami és közösségi érdekek fognak ütközni, mely során a kormány a végsőkig képviselni fogja a magyar gazdák érdekeit. Agrárvilág.hu / Miniszterelnökség
A Fülöp-szigeteki agrárminiszterrel tárgyalt Czerván György

A Fülöp-szigeteki agrárminiszterrel tárgyalt Czerván György

Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a pénteki közgazdász-vándorgyűlésen. A Magyar Közgazdasági Társaság 55. alkalommal rendezte meg hagyományos közgazdász-vándorgyűlését. A szeptember 8-i egri rendezvényen Magyarország versenyképessége, a gazdaságpolitika alakulása, valamint az uniós források felhasználása került megvitatásra. A közgazdászok egyik legrangosabb eseményén Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről tartott előadást. Az Európai Unióban megkezdődtek az egyeztetések a 2020 utáni programozási időszak pénzügyi kereteiről, kezdte előadását az államtitkár, majd kifejtette: a magyar kormány kész arra, hogy ismét megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszelben. Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják. Az már látható, hogy Brüsszelben a 2020 utáni agrárpolitika változtatására törekszenek. Előnyt jelenthet, hogy mind a termelők, mind a végrehajtásért felelős tagállami intézmények számára egyszerűsítő intézkedések bevezetésére is sor kerülhet. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is biztosítva legyenek a vissza nem térítendő támogatások. Azonban egyelőre még kérdéses, hogy mennyire tudunk olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek a forrásai a környezetvédelmet is szolgálják, a klímaváltozás hatásait is kompenzálják, de közvetlenül a gazdálkodókhoz érkeznek. Az államtitkár aggályait fejezte ki a téren, miszerint az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint a menekültügy és a migrációs válság kezelésére is forrásokat kéne átcsoportosítani – többek között – a KAP büdzséből. Mint elmondta, a magyar álláspont ezzel szöges ellentétben áll. Ami biztos: a következő évek egyeztetései során komoly tagállami és közösségi érdekek fognak ütközni, mely során a kormány a végsőkig képviselni fogja a magyar gazdák érdekeit. Agrárvilág.hu / Miniszterelnökség
Üzenetet küldök

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.