A rovarok ellen okostelefonnal is felvehetjük a harcot

Címkék: fejlesztés , kártevők , kutatás , rovarok
A rovarok ellen okostelefonnal is felvehetjük a harcot

Nem kell többé a földeken hajlongva kártevő rovarokat számolgatnia a gazdáknak ahhoz, hogy megtudják, mikor érdemes permetezéssel felvenni ellenük a harcot.

Az MTA ATK közel 1,5 millió euróval támogatott INSTECTLIFE projektjében magyar kutatók olyan eszközt fejlesztenek, amellyel akár a világ másik feléről, okostelefonról is megfigyelhető lesz, mi zajlik odahaza a gyümölcsösben – írja a nyeromagyarok.eu.

A nyár, az érési időszak fő mumusai a gyümölcsös gazdák, termelők, agrárgazdálkodók számára a kártevő rovarok. Amilyen sokan vannak, és ahányféle, olyan nehéz felvenni ellenük hatékonyan a harcot.

Permetezés nélkül nagy léptékben szinte lehetetlen is, uniós előírás azonban a környezetkímélő megoldások alkalmazása a növényvédelemben, ezért okosan, a minimumra törekedve szabad csak permetezni

– vezeti fel az INSECTLIFE megoldandó problémáját a projekt vezetője, Dr. Dombos Miklós talajbiológus, az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

– Ahhoz, hogy megtudjuk, mikor fog tetőzni az egyedszám adott területen, alapos megfigyelést kell végezni. Erre eddig csak a helyszínen naponta elvégzett, manuális megfigyelésekkel volt mód hatalmas erőbefektetés árán – folytatja. – Az ötletünk lényege egy olyan eszköz kifejlesztése, amely fárasztó terepmunka és emberi időráfordítás nélkül is képes a rovarok megfigyelésére adott területen, és adatokat szolgáltat róluk bárhol és bármikor – magyarázza.

Az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet kutatói egy korábbi LIFE projektben fejlesztették ki megfigyelési célra az EDAPHOLOG-ot, amelynek működési elve egyszerű, és most tovább fejlesztik.

Feromonok, attraktánsok (a rovarok számára csábító szín-, szag-, stb. anyagok) segítségével lépre csalja a rovarokat, és a földbe, vagy fára elhelyezve elhelyezve csapdába ejti őket. A csapdába esett egyedeket megszámlálja, analizálja és azonosítja, végül adatokat küld róluk szoftver segítségével egy szerverre.

Így a felhasználók valóban bárhol, bármikor, akár okostelefonon is megnézhetik egy online felületen, hogy mennyire vannak elszaporodva a kártevő rovarok a földjükön, így ideális időben tudnak permetezni.

Majdani felhasználóink ezzel az eszközzel rengeteg pénzt és időt spórolnak meg, nem beszélve arról, hogy felesleges permetezéssel nem terhelik a környezetet

– összegzi a fejlesztés lényegét a projektvezető.

A 2018 végéig tartó fejlesztés az MTA ATK Növényvédelmi Intézetében Tóth Miklós professzor vezetésével kifejlesztett CSALOMON feromonos rovarcsapda családra épül, az elektronikai fejlesztést a hazai Deákdelta Kft. mérnökei végzik, de kapcsolódik a projekthez informatikai munkát végző további magyar konzorciumi partner (Helion Kft.), és a Zágrábi Egyetem is. A horvát partner közreműködésével az eszközt a hazaitól eltérő környezetben is tesztelik.

agrarvilag.hu / nyeromagyarok.eu



Szerző
Eszter

Dátum
2018-01-05


Kapcsolódó cikkek
Hazai zöldségek és gyümölcsök árasztják el az áruházakat

Hazai zöldségek és gyümölcsök árasztják el az áruházakat

Nem kell többé a földeken hajlongva kártevő rovarokat számolgatnia a gazdáknak ahhoz, hogy megtudják, mikor érdemes permetezéssel felvenni ellenük a harcot. Az MTA ATK közel 1,5 millió euróval támogatott INSTECTLIFE projektjében magyar kutatók olyan eszközt fejlesztenek, amellyel akár a világ másik feléről, okostelefonról is megfigyelhető lesz, mi zajlik odahaza a gyümölcsösben - írja a nyeromagyarok.eu. A nyár, az érési időszak fő mumusai a gyümölcsös gazdák, termelők, agrárgazdálkodók számára a kártevő rovarok. Amilyen sokan vannak, és ahányféle, olyan nehéz felvenni ellenük hatékonyan a harcot.
Permetezés nélkül nagy léptékben szinte lehetetlen is, uniós előírás azonban a környezetkímélő megoldások alkalmazása a növényvédelemben, ezért okosan, a minimumra törekedve szabad csak permetezni
– vezeti fel az INSECTLIFE megoldandó problémáját a projekt vezetője, Dr. Dombos Miklós talajbiológus, az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet tudományos főmunkatársa. – Ahhoz, hogy megtudjuk, mikor fog tetőzni az egyedszám adott területen, alapos megfigyelést kell végezni. Erre eddig csak a helyszínen naponta elvégzett, manuális megfigyelésekkel volt mód hatalmas erőbefektetés árán – folytatja. – Az ötletünk lényege egy olyan eszköz kifejlesztése, amely fárasztó terepmunka és emberi időráfordítás nélkül is képes a rovarok megfigyelésére adott területen, és adatokat szolgáltat róluk bárhol és bármikor – magyarázza. Az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet kutatói egy korábbi LIFE projektben fejlesztették ki megfigyelési célra az EDAPHOLOG-ot, amelynek működési elve egyszerű, és most tovább fejlesztik. Feromonok, attraktánsok (a rovarok számára csábító szín-, szag-, stb. anyagok) segítségével lépre csalja a rovarokat, és a földbe, vagy fára elhelyezve elhelyezve csapdába ejti őket. A csapdába esett egyedeket megszámlálja, analizálja és azonosítja, végül adatokat küld róluk szoftver segítségével egy szerverre. Így a felhasználók valóban bárhol, bármikor, akár okostelefonon is megnézhetik egy online felületen, hogy mennyire vannak elszaporodva a kártevő rovarok a földjükön, így ideális időben tudnak permetezni.
Majdani felhasználóink ezzel az eszközzel rengeteg pénzt és időt spórolnak meg, nem beszélve arról, hogy felesleges permetezéssel nem terhelik a környezetet
– összegzi a fejlesztés lényegét a projektvezető. A 2018 végéig tartó fejlesztés az MTA ATK Növényvédelmi Intézetében Tóth Miklós professzor vezetésével kifejlesztett CSALOMON feromonos rovarcsapda családra épül, az elektronikai fejlesztést a hazai Deákdelta Kft. mérnökei végzik, de kapcsolódik a projekthez informatikai munkát végző további magyar konzorciumi partner (Helion Kft.), és a Zágrábi Egyetem is. A horvát partner közreműködésével az eszközt a hazaitól eltérő környezetben is tesztelik. agrarvilag.hu / nyeromagyarok.eu
Drónokkal javulhat az őzgidák biztonsága

Drónokkal javulhat az őzgidák biztonsága

Nem kell többé a földeken hajlongva kártevő rovarokat számolgatnia a gazdáknak ahhoz, hogy megtudják, mikor érdemes permetezéssel felvenni ellenük a harcot. Az MTA ATK közel 1,5 millió euróval támogatott INSTECTLIFE projektjében magyar kutatók olyan eszközt fejlesztenek, amellyel akár a világ másik feléről, okostelefonról is megfigyelhető lesz, mi zajlik odahaza a gyümölcsösben - írja a nyeromagyarok.eu. A nyár, az érési időszak fő mumusai a gyümölcsös gazdák, termelők, agrárgazdálkodók számára a kártevő rovarok. Amilyen sokan vannak, és ahányféle, olyan nehéz felvenni ellenük hatékonyan a harcot.
Permetezés nélkül nagy léptékben szinte lehetetlen is, uniós előírás azonban a környezetkímélő megoldások alkalmazása a növényvédelemben, ezért okosan, a minimumra törekedve szabad csak permetezni
– vezeti fel az INSECTLIFE megoldandó problémáját a projekt vezetője, Dr. Dombos Miklós talajbiológus, az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet tudományos főmunkatársa. – Ahhoz, hogy megtudjuk, mikor fog tetőzni az egyedszám adott területen, alapos megfigyelést kell végezni. Erre eddig csak a helyszínen naponta elvégzett, manuális megfigyelésekkel volt mód hatalmas erőbefektetés árán – folytatja. – Az ötletünk lényege egy olyan eszköz kifejlesztése, amely fárasztó terepmunka és emberi időráfordítás nélkül is képes a rovarok megfigyelésére adott területen, és adatokat szolgáltat róluk bárhol és bármikor – magyarázza. Az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet kutatói egy korábbi LIFE projektben fejlesztették ki megfigyelési célra az EDAPHOLOG-ot, amelynek működési elve egyszerű, és most tovább fejlesztik. Feromonok, attraktánsok (a rovarok számára csábító szín-, szag-, stb. anyagok) segítségével lépre csalja a rovarokat, és a földbe, vagy fára elhelyezve elhelyezve csapdába ejti őket. A csapdába esett egyedeket megszámlálja, analizálja és azonosítja, végül adatokat küld róluk szoftver segítségével egy szerverre. Így a felhasználók valóban bárhol, bármikor, akár okostelefonon is megnézhetik egy online felületen, hogy mennyire vannak elszaporodva a kártevő rovarok a földjükön, így ideális időben tudnak permetezni.
Majdani felhasználóink ezzel az eszközzel rengeteg pénzt és időt spórolnak meg, nem beszélve arról, hogy felesleges permetezéssel nem terhelik a környezetet
– összegzi a fejlesztés lényegét a projektvezető. A 2018 végéig tartó fejlesztés az MTA ATK Növényvédelmi Intézetében Tóth Miklós professzor vezetésével kifejlesztett CSALOMON feromonos rovarcsapda családra épül, az elektronikai fejlesztést a hazai Deákdelta Kft. mérnökei végzik, de kapcsolódik a projekthez informatikai munkát végző további magyar konzorciumi partner (Helion Kft.), és a Zágrábi Egyetem is. A horvát partner közreműködésével az eszközt a hazaitól eltérő környezetben is tesztelik. agrarvilag.hu / nyeromagyarok.eu
Csökkenő árbevételtől sem riadnak vissza a sörfőzdék

Csökkenő árbevételtől sem riadnak vissza a sörfőzdék

Nem kell többé a földeken hajlongva kártevő rovarokat számolgatnia a gazdáknak ahhoz, hogy megtudják, mikor érdemes permetezéssel felvenni ellenük a harcot. Az MTA ATK közel 1,5 millió euróval támogatott INSTECTLIFE projektjében magyar kutatók olyan eszközt fejlesztenek, amellyel akár a világ másik feléről, okostelefonról is megfigyelhető lesz, mi zajlik odahaza a gyümölcsösben - írja a nyeromagyarok.eu. A nyár, az érési időszak fő mumusai a gyümölcsös gazdák, termelők, agrárgazdálkodók számára a kártevő rovarok. Amilyen sokan vannak, és ahányféle, olyan nehéz felvenni ellenük hatékonyan a harcot.
Permetezés nélkül nagy léptékben szinte lehetetlen is, uniós előírás azonban a környezetkímélő megoldások alkalmazása a növényvédelemben, ezért okosan, a minimumra törekedve szabad csak permetezni
– vezeti fel az INSECTLIFE megoldandó problémáját a projekt vezetője, Dr. Dombos Miklós talajbiológus, az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet tudományos főmunkatársa. – Ahhoz, hogy megtudjuk, mikor fog tetőzni az egyedszám adott területen, alapos megfigyelést kell végezni. Erre eddig csak a helyszínen naponta elvégzett, manuális megfigyelésekkel volt mód hatalmas erőbefektetés árán – folytatja. – Az ötletünk lényege egy olyan eszköz kifejlesztése, amely fárasztó terepmunka és emberi időráfordítás nélkül is képes a rovarok megfigyelésére adott területen, és adatokat szolgáltat róluk bárhol és bármikor – magyarázza. Az MTA ATK Talajtani és Agrártudományi Intézet kutatói egy korábbi LIFE projektben fejlesztették ki megfigyelési célra az EDAPHOLOG-ot, amelynek működési elve egyszerű, és most tovább fejlesztik. Feromonok, attraktánsok (a rovarok számára csábító szín-, szag-, stb. anyagok) segítségével lépre csalja a rovarokat, és a földbe, vagy fára elhelyezve elhelyezve csapdába ejti őket. A csapdába esett egyedeket megszámlálja, analizálja és azonosítja, végül adatokat küld róluk szoftver segítségével egy szerverre. Így a felhasználók valóban bárhol, bármikor, akár okostelefonon is megnézhetik egy online felületen, hogy mennyire vannak elszaporodva a kártevő rovarok a földjükön, így ideális időben tudnak permetezni.
Majdani felhasználóink ezzel az eszközzel rengeteg pénzt és időt spórolnak meg, nem beszélve arról, hogy felesleges permetezéssel nem terhelik a környezetet
– összegzi a fejlesztés lényegét a projektvezető. A 2018 végéig tartó fejlesztés az MTA ATK Növényvédelmi Intézetében Tóth Miklós professzor vezetésével kifejlesztett CSALOMON feromonos rovarcsapda családra épül, az elektronikai fejlesztést a hazai Deákdelta Kft. mérnökei végzik, de kapcsolódik a projekthez informatikai munkát végző további magyar konzorciumi partner (Helion Kft.), és a Zágrábi Egyetem is. A horvát partner közreműködésével az eszközt a hazaitól eltérő környezetben is tesztelik. agrarvilag.hu / nyeromagyarok.eu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.